Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése

2S Ami pedig az erkölcsi okot illeti, azt csökkenti a keresztényhitélet, az oktatás, a szentségekhez való járulás, a missziók tartása. A papságnak egyre jobban hadakoznia kell az erkölcsi métely ellen, mely életirtás s az ördögnek müve, kiről az írás. mondja, hogy ő gyilkos kezdet óta. Szélesebb értelemben fogva föl e mételyt, általánosabb okát a materialista gondolkozásban, érzésben kell látnom, mely ugyan az intellektuell körökben fejlődik ki, de azután áthat a népre is. Ha az élet a legfőbb érték s az egyén a döntő hatalom, természetesen akkor mindenki az életet kiélvezni s nyomorult kis ingereinek lángocskáin akarja külön kis pecsenykéjét megsütni. Mit törje magát másért? Mit jelent neki a nemzedékek sora? Bolond volt az is, aki őt nemzette! Mennyi bajt óbégatott bele életébe! A mai kor teljesen ennek hódol s ez méri aposztaziáját a kereszténységtől. Más ifjúságot kell nevelnünk, mely nem a majmok szigete lesz, hanem új nemzedék, mely meghalni nem akar és sírt nem ás a jövendőségnek. Minden, ami ez irányt segíti, hadakozik a nemzedék- s nemzethalál ellen. Még egy fontos oka az egykének: nemcsak a kötni- s égetnivaló bábák, hanem a lelkiismeretlen orvosok. Ezek is a métely terjesztői. Nekem már annyi nő mondta: nem lehet gyerekem; az orvos megtiltotta; gyönge vagyok, ideges vagyok. A középosztályú nők majd orvosi gnózis szerint nemsokára már sem magzatot kitermelni, sem szülni, sem szoptatni nem lesznek képesek. Azt ezek a szószátyár emberek meg nem gondolják, hogy a természeti ösztönöket folyton ingerlő s ugyanakkor elfojtó életmód mély hatással kell hogy legyen az idegzetre s a női organizmusra. Sajnos, ahogy a falusi halottkém Damásdon a 80-as években tévedésből azt írta a jelentésbe, hogy a halál oka a doktor: nálunk ki kell jelentenem, hogy az egykézés jelentős oka a doktor... a tudomány örve: a lelkiismeretlenség hihetetlen mérve mellett. Ezt az okot ritkábban hallani; én ezt azonban tapasztalatból ismerem s nagyon nyomósítom. RAVASZ LÁSZLÓ. 1. Az egyke relatíve művelt és módos kisgazda-társadalomban fellépő betegség. Hosszabb békekorszakban, földre éhes, nagybirtokok közé ékelt kisgazdákat fertőz meg először. Fő motiválója az osztatlanul maradó birtok. Volt-e külső, hogy úgy mondjam, históriai fertőzés (törökök, franciák), kimutatva nincsen. Erkölcsi ok másodlagosan lép fel, de nemsokára dominánssá válik: az anyaság terhétől való félelem. Fennmaradását leginkább a szokás tömeg-