Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése

12 gosságát mutatja, hogy ámbár úgyszólván valamennyi válasz hangsúlyozza a baj orvoslásának nehézségeit, a teljes pesszimizmus hangja még ott sem jut szóhoz, ahol az orvoslás helyett már csak a baj elszigetelését tartják lehetőnek. Mielőtt átadnók a szót azoknak, akik a szóban forgó nagy nemzeti érdekre való tekintettel szívesek voltak értékes nyilatkozataikkal megtisztelni, megjegyezzük, hogy még nem tekintjük e fontos kérdést részünkről elintézettnek s szívesen visszatérünk rá, ha új nézőpontból alkalmunk nyílik a kérdés eddig még tisztázatlan oldalát megvilágítani. BUDAY LÁSZLÓ. I. Az egygyermek-rendszer okai mai kiterjedésükben már sokkal komplikáltabbak, hogysem azokat egy-két tényezőre lehetne visszavezetni. Mindenekelőtt utalnom kell arra, hogy nemccsak a kisbirtokos társadalmi osztálynak a betegsége ez, hanem a jobbmódú középosztályé és a tisztviselő-elemé is; továbbá, hogy ha nálunk a protestáns községekben jobban érezhető is, mint a katholikus falvakban és ha Németországban szintén ugyanilyen irányú is a mozgalom, Franciaországban mégis a legkirívóbb példáját látjuk az egyke-rendszernek, amelyet ott határozottan a Code Napóleon teremtett meg és első megjelenésében mindenesetre birtokpolitikai oka volt. Nem hiányzik, főleg a kisbirtokosság sorában ez az ok nálunk sem. Sőt valószínű, hogy ez képezte a kiindulópontot az egykerendszerre a jobbágy-rendszer eltörlése után, amikor a paraszt a független kisbirtoknak eldarabolása ellen kezdett védekezni a gyermeklétszám korlátozásával. Ebben a védelemben azonban már rég célhoz jutott anélkül, hogy az egygyermek-rendszer megszűnnék, sőt igen gyakori azoknak a birtokváltozásoknak a száma, amelyek most már azért következnek be, mert az egyetlen örökös idő előtt meghalt és a birtokpolitikai célt, hogy t. i. a föld a család kezében maradjon, a szülők nem érik el. A mezőgazdasági művelés újabb helyzetében (függetlenül a most szokatlanul magas áraktól) már a legritkább esetben volna indokolt a gyermekáldástól azért tartani, hogy a birtok szét ne aprózódjék, mert a második, harmadik örökösnek még mindig jutna föld a családi birtokból, vagy a faluban. A birtokpolitikai ok lassan elhalványult a szokásszerű ok mellett, amely mint erkölcsi felfogás, mint divat szerepel, s amely mellett némely vidéken a menyecske szégyenkezik, ha házasságá-