Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A szociáldemokrácia az új Ausztriában

333 Mikor a közellátás fokozódó leromlása és a háború végnélkülisége a munkástömegekben egyre nagyobb elégedetlenséget keltett, ez a szociáldemokrata pártot alulról terelte radikálisabb irányba. A kivételes törvények teremtette katonai fegyelem kezdett nagyobb ellenállásra találni a gyári munkásságban, mely a hadi üzemekben összetételében is erősen megváltozott, mivel a régi, szakszervezetileg iskolázott munkások mellé nagyon sok munkás osztatott be a kivételes törvények alapján hadiszolgálatképpen, kikben a radikális izgatók tanai termékeny talajra találtak. 1918 januárjában, mikor a brest-litowski tárgyaláson Németország a lealázó békefeltételeket rákényszerítette Oroszországra, a szociáldemokrata párt az éhség okozta elégedetlenséget felhasználva nagyarányú sztrájkokat rendezett forradalmi színezettel. Január 18-án alakult meg az első munkástanács Bécsben. A kormány, melynek hatalma egyre sülyedt, mert sem a parlamentben nem volt gyökere, sem a korona részéről nem részesült a rendkívüli viszonyoknak megfelelő energikus támogatásban, nagyarányú szociális reformok ígéretével volt kénytelen a mozgalom lecsendesítését megvásárolni, és a békekötésre való hajlandóságát hangsúlyozta. Megígérték a nők szavazati jogát és a községi választás reformját. Az előbbi a szociáldemokrata párt szempontjából azért volt fontos, mert a szakszervezetekbe a háború folyamán a legkülönbözőbb foglalkozási ágakban rengeteg sok nő került be, az utóbbi pedig azért volt kívánatos, hogy a munkásság Bécs városa képviselőtestületében számarányának megfelelő többségbe kerüljön. Az üzemek katonai vezetésének és a kivételes törvényszékeknek megszüntetését is kilátásba kellett helyezni. A katasztrofális fegyverszünet megkötése után állotta ki a szociáldemokrata párt erőpróbáját. Mint az eddigi parlament német képviselőiből alakult új alkotmányozó nemzetgyűlés (konstituierende Nationalversammlung) legnagyobb pártja az első kormányban a döntő befolyást gyakorolta anélkül, hogy a polgári pártok közreműködését megakadályozta volna. A szociáldemokrata és a keresztényszocialista koalíciónak sikerült a legválságosabb időkben is megakadályozni olyan lépést, mely az új állam teljes szétzüllésére vezetett volna. Pedig a helyzet szinte kétségbeejtő volt. Az olasz frontról a legkülönbözőbb nemzetiségű katonák százezrei vonultak át Bécsen az összeomlás után, a tűzhelyükhöz visszatértek közt a munkanélküliség óriási arányokat öltött és az egy csapásra megállított hatalmas hadiüzemek munkásságát mindenütt kommunista ügynökök iparkodtak felizgatni. Igaz ugyan, hogy Ausztria élelmezési helyzete az időben olyan volt, hogy a külföldtől való elzárás esetében néhány napon belül éhinség következett volna be, de ennek a körülménynek józan mérlegelése és e tudatnak a nagy tömegekben való elterjesztése kétségtelen érdeme volt az osztrák szociáldemokrata pártnak.