Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A szociáldemokrácia az új Ausztriában

348 szervezethez tartozik, 18-ik életévét betöltötte és legalább 6 hónap óta a szociáldemokrata párthoz tartozik. A választottak kooptál­nak is tagokat. A választásokat évente legalább egyszer meg kell tartani, hogy a munkásság felfogása mindenkor kifejezére jusson ebben az osztályparlamentben. Volt idő, mikor attól lehetett tar­tani, hogy ebből az intézményből teljes szovjetrendszer fejlődik ki. Bár létezésüknek törvényes alapja nincsen, mégis a szociáldemo­krata kormány idejében bizonyos hivatalos szerep jutott nekik közigazgatási teendőkben, mint pl. élelmiszeruzsora üldözésében, nem használt vagy nem eléggé használt lakások kikutatásában és kiosztásában. Minthogy hatalmuk és befolyásuk csak az általuk képviselt munkások hatalmától és befolyásától függ, a társadalmi rend erősödésével mindinkább háttérbe szorultak és ma már — az általános középeurópai társadalmi forradalom veszélyének elmultával — különösebb jelentőségük nincs, legfeljebb némelyek szónoki képességeinek gyakorlására ad alkalmat. Ez nem csekély részben köszönhető annak a törvénynek, mely munkáskamarák felállításával (1920 február 26.) gondoskodott az összes munkások és alkalmazottak törvényes képviseletéről. Ezen másutt sehol sem létező intézmény szervezete a kereskedelmi és iparkamarák min­táját követi, ami megkönnyíti, hogy bizonyos törvényjavaslatok­nál együttműködjenek. Feladatuk jelentéseket és javaslatokat tenni és véleményüket nyilvánítani oly ügyekben, melyek akár közvetve, akár közvetlenül a munkásokat és az alkalmazottakat érintik. A minisztériumok kötelesek ilyen törvényeket vagy ren­deleteket megalkotásuk előtt a kamarával megvitatni. Minden tartományban van ilyen kamara, mely 4 osztályból áll: 1. a mun­kások, 2. az alkalmazottak, 3. a közlekedési vállalatok (vasút, gőz­hajó, posta, táviró) munkásai, 4. ezek alkalmazottjai. Proporcio­nális rendszer szerint választ minden 18 éven felüli, ki legalább két hónapja van a választókerületben alkalmazva. Választható, aki 24-ik életévét betöltötte és legalább 3 éve van Ausztriában alkalmazása. Minden kamara legalább 30 és legfeljebb 130 tagból áll. Költségeiket a munkások és az alkalmazottak fedezik. Az 1921 elején végbement első választások persze túlnyomóan szociál­demokrata többséget eredményeztek. Bécsben a leadott szavaza­tok 84%-a szociáldemokrata, 11%-ot kaptak az egyesült keresztény­szocialisták és a német nemzetiek és csak 4%-ot a kommunisták. Grácban 64 mandátumból 58 jutott a szociáldemokraták birtokába. Még két intézményről kell megemlékeznünk, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a munkásmozgalmak Ausztriában nem lépték át a törvényes kereteket. Már a háború alatt állott fenn egy szerv a munkaadók és a munkások közti vitás kérdések elin­tézésére. A hadi felügyelet alatt álló üzemekben ugyanis tilos volt a sztrájk, a béremelési mozgalom, a munkás nem mondhatott fel és nem távozhatott tetszése szerint. Az ezen korlátozás folytán elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom