Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - A közvélemény eszméje a görögök között 1. [r.]

i A KÖZVÉLEMÉNY ESZMÉJE A GÖRÖGÖK KÖZÖTT.1 oviiftaívei yáq avrotg yíveo&ai fieyáAovg öiá rb rbv fiev öi](iov náv%(úv rfvai XVQIOV, jijg őe TOV ŐfjflOV ÓÓ^t]Q TOéTOVg. JlEÍ&eTCtl yuQ TÖ TlAfj&OC, rovroig.2 Aristoteles, Politika, 1292a. ZON áldatlan küzdelemben, a mely a Kr. e. 4. század két legnagyobb szónokát állította egymással szembe, Aischines — szónoki beszédben -* *• szokatlan logikai fordulattal — a phémé és a sykophantia, a közvélemény és a rágalom définiálására vállalkozott. „Phémé az, midőn a polgárok nagyobb száma önként, minden szándéktól függetlenül mond valamely cselekvést megtörténtnek; sykophantia ellenben az, midőn egy valaki a tömeg közé dobott vádaskodással az összes népgyűléseken és a tanács előtt megrágalmaz valakit" (parapresb. 144). Bármily kifogásokat emeljünk is e meghatározások ellen, mindenesetre érdekes első kísérletet jelentenek: a spontán megnyilatkozó közvéleményt ennek szándékos félrevezetésétől, meghamisításától szétválasztani. Abban az időben nem phémé-t, hanem doxa-t mondott a rhetorikai elmélet, midőn a szónok — mint ezt Aischines is tette — közvéleményszerü hírnevéről, prestige-éről beszélt. De Aischines, kiben sokkal nagyobb volt a természetes tehetség az iskolázottságnál, ragaszkodott a nagymultú kifejezéshez, Hesiodos Phémé-jéhez, „ki végleg el nem pusztul, ha sok nép hangoztatja, bizonnyal maga is istennő" (Demosth. parapresb. 243 = Aisch. Tim. 48). Ez nem a római költő Fama-ja, nem azon félelmetes szörnyeteg, kinek annyi a szája, amennyi a tolla, s azokon át igazat és hazugságot egyaránt hirdet (1. Pauly-Wissowa Fama-cikkét Wasertől); ez az az istennő, akire gondolva mondották ki először a Vox populi vox dei elvét (Büchmann, Geflí'geite Wcrte25, 329, hol idézve Seneca Controv. I. 1, 10: Crede mihi, sacra populi lingua est). 1 Éitekezésemben a tudós apparátus történészek és philologusok számára készült szavaim ellenőrzésére, melyik — tudtommal — mint elsők foglalkoznak a címben megjelölt tárgygyal. Az apparátust ama reményben hagytam meg, hogy nem fogja túlságosan Akadályozni a sima olvasást. W. Baner könyve (Die öffentliche Meinung und ihre geschichtlichen Grundlagen, 1914.) csak egy-két bevezető oldalt szentel a görög közvéleménynek. 2 A demagógokról: „nagyokká lesznek, mert a nép mindennek az ura, ők pedig a nép véleményének urai ; mert nekik engedelmeskedik a sokaság".