Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

41 De az általános tulajdonságokon kívül minden egyes szakmának vannak speciális követelményei. Mondhatni mindes egyes gép vagy szerszám más-más speciális tulajdonságokat kiván. Egyes üzemek természetesen tisztán anyagi érdekből szervezték is az alkalmasság ilyen vizsgálatát. Sajnos, néha pusztán a gyár egy mérnöke végezte, ki szerzett ugyan némi pszichológiai tájékozottságot, de még sem tekinthető szakembernek a pszichológiában. Németországban különösen W. Stern hatása alatt mindenfelé nagy lendülettel -indult meg az alkalmasság-vizsgálat. így különösen Dr. W. Níoede, ki a tehetség-vizsgálatokat Berlin iskoláiban szervezte, „Die psychotechniscíie Eignungsprüfung des industriellen Lehrlings" c. müvében ismertet meg számos új módszert, s új testet. Stern és Lipmann egész sorozatát adták ki az ily természetű munkálatoknak: „Schriften zur Psychologie der Berufseignung und des Wirtschaftslebens" Barthnál Lipcsében, melyben magyar részről Dr. Máday István is közreműködött az irodai alkalmazottak megvizsgálásáról szóló füzetben. Itt a többi között a közúti vasúti alkalmazottak, a betűszedők, a gépírónők, a repülők, a szikratávírók, a fémipari munkások, az irodai alkalmazottak, s az u. n. magasabb pályákra aspirálók alkalmasságáról való vizsgálódások jelentek meg, s ezek a vizsgálódások még tovább folynak. De Sternen kívül is sokan foglalkoznak ily vizsgálódásokkal, mint pl. Giese. Halléban, Brahn és Schulze Lipcsében, Ulbricht Drezdában stb. Egyes intézmények Németországon az alkalmasság vizsgálatát rendszeresítették, így pl. a szász kir. államvasútak, a Reichspostverwaltung Berlinben. Ez utóbbi a következő három csoportban: A telefonosnők alkalmasság-vizsgálata, üzemtechnika (vezető Schlesinger professzor, a charlottenburgi politechnikum tanára) s távbeszélő pedagógia. (Fernsprechpádagogik.) Mindezek eredményekép azt akarom hangsúlyozni, hogy helyes pályaválasztási tanácsadás alkalmasság-vizsgálat nélkül lehetetlen. Ez az alkalmasság-vizsgálat kétféle adat-csoportra támaszkodik: iskolai megfigyelésre és laboratóriumi kísérletre. Az alkalmasság-vizsgálatokkal szemben azonban sokan előítélettel viseltetnek, mint azt Giese és Schulze "is hangsúlyozzák. Különösen a munkásság körében mutatkozik néha ellenszenv ily vizsgálatokkal szemben. Következik ez az egyenlőség gondolatából, mely a munkásság körében oly népszerű. A munkás egyenlőséget követel. De ez csak addig lehet helyes, míg a jogokra vonatkozik, melyek őket megilletik. A természet nem alkotja egyenlőknek az embereket, s az individuális különbségek figyelembe vétele a munkabeosztásnál ép úgy érdeke az egyénnek, mint a köznek. A nem neki való munkában az egyén nem tud sikereket fölmutatni, elégedetlen és boldogtalan. A közönség pedig rosszul jár, mert a termelésnek kárára van, ha energia-pazarlással dolgozik. A munkásság azonban állást foglal a Taylor-rendszerrel szemben is. Épen ezért Schulze pl. erősen hangsúlyozza, hogy a tehetség-vizsgálatok s az alkalmasság-vizsgálatok nem függnek össze a Taylor-rendszerrel. A Taylor-rendszer — mint ismeretes — tudományos üzemvezetés, melynek főcélja, hogy az üzem minél rentabilisabb legyen. E célból a nagyüzem minden ágát a kereskedelmi és technikai vezetéstől kezdve egészen az egyes gépe-