Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Hazánk néperejének ujjászületése

32 Ez magyarázza, hogy pl. ma, mikor kétségtelen, hogy a tanári pályán a létminimumot sem lehet megkeresni, mégis elég nagy számmal jelentkeznek erre a pályára is. Itt a tárgy szeretete vonzza az ifjút. De természetesen elenyésző kisebbség ez. A nagy többség ma a gazdasági pálya felé'tódul. A jogi fakultás hallgatói a régi időhöz képest megfogytak,' de a politechnikumot szinte ostromolják. Különösen a chemiára tódulnak sokan, valószínűleg többen, mint amennyi hazánkban elhelyezkedhetik. A pályaválasztásnál tehát a társadalom és egyén szempontja egyaránt figyelembe jön. Az egyén és társadalom szempontjából azonban egyaránt fontos az „alkalmasság" kérdése. Ki milyen pályára alkalmas, azt kell eldönteni, mielőtt neki a pályaválasztásra tanácsot adhatnánk. A pályára való alkalmasság természetesen kitünhetik úgy is, ha az illető a választott pályán bizonyos (hosszabb-rövidebb) időt eltölt. De ez a mód határozottan idő- és energia pazarlás. Ennek elkerülése volt a cél, midőn megkísérelték a pályára való alkalmasságot előzetes tudományos vizsgálat által eldönteni. A külföldön, különösen Amerikában és Németországban a pályára való alkalmasság vizsgálata (Berufseignung) már nagy arányokat öltött, míg nálunk tudtommal még nyomai is alig mutatkoznak. De lehet-e jó lelkiismerettel tanácsot adni valakinek, milyen pályára lépjen, ha képességeit, testi és szellemi sajátságait nem ösmerjük? A kedv, a hajlam — mint föntebb jeleztem, — nem lehet döntő. Hiszen a hajlam még nem képesség, s a kettő, mint a tapasztalat is igazolja, nem mindig egyezik. Egy szép feladata a pedagógiának épen az, hogy a kedvet az iránt ébressze föl s élessze, amire az illetőnek képességei vannak, bár ezeket a képességeket talán ő maga észre sem vette. A kedvre nézve pl. Dr. Fr. Giese, aki a hallei „Provinzialinstitut für praktische Psychologie" vezetője, említette a következő esetet: Egy fiú jelentkezik az intézetben, hogy vizsgáljuk őt meg, vájjon: zenész, szabó, bádogos vagy könyvkötő legyen-e? „Die Fragestellung klingt, wie eine Parodie — mondja Giese, — ist aber völlig ernst gemeint und nur sehr tipisch. Die Motivierung ist ebenfalls ganz deutlich, Musik gefalle ihm, da es die Leute im Café so gut hátten, als Blechschmied verdiene man vfcil Geld, der Vater sei Schneider, und Bücher lese er gern." Ám itt vannak a pályaválasztás leggyakoribb motívumai. A pályára való alkalmasság megvizsgálásának első nyoma a vasúti szolgálatban történt, ahol a színvakság nagy szerencsétlenségeknek volt okozója. Ma már mindenki természetesnek találja, hogy azt, aki vasúti szolgálatba lép, megvizsgálják, nem színvak-e. De ezután hosszú szünet következett. A szellemi képesség vizsgálatára nem is gondoltak. A praktikus amerikai az első, ki a tudományt a gyakorlat terén is föl akarja használni. A telefon Amerikában magánvállalat, s így természetesen csak oly telefonos kisasszonyokat tart meg szolgálatában, kik meg tudnak felelni hivatásuknak. A telefon-társaság azt tapasztalta, hogy a szolgálatra jelentkező hölgyek közül igen jelentékeny részt két-három hó-