Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Machiavelli

G! a sinigagliai mészárlás gondolata Machiavellitől származik s hogy ő sugal­mazta volna azt Borgia Caesarnak. A történelmi tények is ellenemondanak, de kettejük közül nem Machiavelli befolyásolta a másikat, hanem a Borgia pokoli természete inspirálta a Fejedelmet. A kis Borgia inkább utálta volna a nagyot, de nem bámulta volna olyan csodálkozó, szinte ábitatos érdeklődéssel. Ez az elámulás inkább a nem annyira cselekvő, mint a cselekvést imádó elmélkedőrc, a cselekvés theoretikusára vall, a csele­kedni vágyás emberére, akit a biztoskezü, sohasem habozó, scrupulusokat nem ismerő, ellenfeleire kánya-módra lecsapó, eszükön messze túljáró gonosztevő-kalandor sikerei megbűvöltek, mint ahogy már a Castruccio Castracani életleirásában is kimutatta az ilyen természetek iránti csodá­latát. Ezért bámulta Kyrost is és ezért kereste-kutatta a római sikerek titkát. Machiavelli maga nem volt a sikerek embere. Környezetére nem tudott különösebben hatni. Nem volt suggestiv egyéniség. Kortársai kép­zelőtehctségét nem foglalkoztatta úgy, mint az utókorét. Innen van, hogy minden éleseszűsége és buzgalma mellett is mindig csak másodrendű követségekkel bizták meg. Még ha fontosabb személyhez is került követ­ségbe, mint a pápához, a francia királyhoz, vagy Borgia Caesarhoz, úgy az alkalom nem volt különösebben fontos, s csak húzás-halasztás, vagy előzetes puhatolódzás volt feladata. Jóllehet lelke mélyén a cselekvés tüze emésztette, az ő hatásának eszköze a toll. Sikereit nem tetteivel, hanem könyveivel érte el. Kell-e fényesebb bizonyíték annál, hogy a Fejedelemről szóló mun­kája dcdicatiójával akarja elfeledtetni a Medicickkel köztársasági múltját — persze sikertelenül. Hány ember tudta elérni azóta, hogy kényelmesen álljon át egyik párt szolgálatából a másikba és felejtesse el kényelmet­lenné vált politikai múltját. De Machiavellinek nem sikerült. Megtanítja a világ politikai kalandorait, hogyan kell a hatalmat megszerezni és nem tudja magát egykori ellenfelei kegyeibe fogadtatni. Ország-világnak, császá­roknak és pápáknak szolgál tanáccsal, (egyik fejezetében még a tanács­adók számára is vannak tanácsai), de ő maga nem képes magát vissza­í'ogadtatni Flórenc szolgálatába, 0, gyakorlatiasság nagy theoretikusa, ó ravaszság és csalfaság furcsa apostola, mily kevés álnokság és élelmes­ség lehetett benned, amidőn a magad dolgáról volt szó ! Más dolog a hatalmat megszerezni tudni és más dolog csak azt tudni, miként kell a hatalmat megszerezni. Hogy Machiavelli mennyire csak az utóbbit tudta, s mennyire nem volt maga Borgia Caesarhoz hasonló, jól mutatja Don Michele-vel vallott kudarca is. Amidőn ugyanis Machiavelli megpróbálhatta régi tervének, az állandó hadseregnek, gyakor­lati megvalósítását és fegyelmet igyekezett önteni rakoncátlan csapataiba, gondolt egy merészet és Borgia Caesarnak rettegett véreskezű pribékjét, a spanyol Don Michelet fogadta meg erre a célra. De amilyen félelmetesen vak eszköz volt ez a kegyetlenségéről hires pribék a nagy kalandor kezé­ben, oly közönséges rakoncátlan condottiere lett belőle a Machiavelli keze alatt. Nem, Machiavelli nem volt Borgia Caesar, csak bámulója volt Borgia Caesarnak. Sokan Machiavellit nagy praktikusnak tartják, bn nem tudom ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom