Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 1. szám - Somló Bódog
38 hatalomtól* származnak. Legfőbb hatalomnak pedig azt az állandó jellegű hatalmat nevezi, amely akaratát rendszerint és más hatalmaknál eredményesebben tudja keresztülvinni s amely az életviszonyoknak egy széles korét vonja szabályozása alá. (U. o. 86. 105.) Ezen jogfogalom alapján dönti el azt a sokat vitatott kérdést is, hogy jog-e a nemzetközi jog, úgy találván, hogy a nemzetközi jogszabályok — eltekintve attól, hogy a mögöttük álló hatalom nem elég állandó s szabályait túlgyakran sértik meg,— főleg azért nem tekinthetők jogi szabályoknak, mivel az életviszonyoknak csupán egy kis körére terjednek ki.1 Majd a jogfogalom elemeit boncolgatva arra az eredményre jut, hogy a szabály fogalma nemcsak parancsot jelenthet, hanem ígéretet is, amennyiben a jogalkotó hatalom saját jövőbeli magatartására nézve tesz az alattvalók számára kijelentéseket. Az dgérő j o g n a kj ezen fogalma alapján tárgyalja a legfőbb hatalom jogi megkötöttségének s az alanyi jogoknak a tanát. Behatóan kifejti továbbá a társadalom és az állam fogalmát, a szuverénitás, az államkapcsolatok, a jogiorrások, a jogalkalmazás, a jogalanyok elméletét és még egy csomó kisebb jelentőségű kérdést. Mindezen problémák fejtegetését az a 1 a pt a n i, a tételes jogi és az értékelő szempont éles szétválasztása jellemzi. Érdekesen mutat reá magának a jog szónak is a kétértelműségére, amely a jogi értelemben vett jogosnak és az erkölcsi értelemben vett jogosnak a különböző jelentéseit fedi. Az említett három alapvető szempontnak következetes szétválasztása annál fontosabb, mivel rendesen nem szokott megtörténni, aminek folytán máris igen sok zavar támadt az elméleti jogtudomány legfontosabb kérdései körül. Azt az óriási érdemet, amely az említett szempontok éles szétválasztása tekintetében a «Jogi Alaptant» megilleti, azoknak is el kell ismerniük, akik különben nem értenek egyet a jogról adott fogalommeghatározásával. Amiként a «Juristische Grundlehre» a jogra vonatkozólag általános érvénnyel megállapítható igazságok rendszeres kifejtése akar lenni, akként lett volna készülőfélben levő munkája, amelynek a «Prima philos o p h i a» vagy magyarul «Gondolatok egy Első Filozófia köréből» cimet adta, filozófiai gondolatainak összefoglalása. Magában foglalta volna azokat a végső eredményeket, amelyekre Somló Bódog hosszú éveken keresztül folytatott metafizikai, ismeretelméleti és értéktani vizsgálódásai alapján jutott. Visszatükröztette volna azt a gondolatvilágot, amelyben legtöbbet és a legszívesebben időzgetett. S megvetette volna végül azokat a szilárd alapokat, amelyeken szerzőjük felfogása szerint a helyes jog kérdésével foglalkozó jogi értéktan felépülhetett volna. A végzet nem engedte meg, hogy ez a hatalmas mű, amely a «Juristische Grundlehre»-nek lett volna méltó filozófiai pendantja, elkészülhessen.2 Súlyos vesztesége ez a filozófiai irodalomnak, amely nem érhette meg, hogy egy már majdnem teljesen kész 1 Ugyanezt fejti ki «A nemzetközi jog m i b e n 1 é t c» c. értekezésében is. (Kolozsvár, 1917. 19. 1.) 2 Kézirata nyomdára nem kész állapotban maradt hátra. E mü tartalmának, melyet csak a szerzővel folytatott megbeszélésekből ismerek, bővebb méltatásába a kézirat ismerete nélkül nem bocsátkozhatom.
