Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A néplélektan mint tudomány

412 fogásokból melyik az igazi ismeret, az igazi tudás, mi pedig inkább csak előítélet, hiedelem, egyéni vélemény, amely évszázadok múlva a kutatók előtt úgy fog feltűnni mint érdekes anyag, a középkor hiedelmeihez hasonló, ki tudja megmondani ? A politika (államtan) tudományában sem vagyunk igen sokkal előbbre. Bizonyos határozottabb szerveződés mindenesetre jobban kimutatható, de azért ép az alapvető tanokban igen különböző felfogásoknál és felosztásoknál többet tulaj donkép nem tud a politika tudománya felmutatni még mainap sem. A nagy szellemek közül Montesquieu megpróbálta, hogy a különböző államformákat tételezze s lényégében nem tudott tovább menni az aristotelesi álláspontnál, amely szerint különböző viszonyoknak különböző államformák felelnek meg s a maga részéről legfeljebb azt tette hozzá, hogy az aristotelesi államformák milyen erkölcsi felfogásokat hoznak létre. De ki tudja megmondani teljes határozottsággal, hogy hány államforma törvényszerű : a platóni 4 (timokratia, oligarchia, demokratia, tyrannis); az aristotelesi 3 (monarchia, aristokratia, köztársaság), illetve 6 (az emiitettek és elfajulásaik: a zsarnokság, oligarchia és demokratia); Machiavelli kettője (respublica, tyrannis); Vico háromja (isteni, hősi, emberi); vagy Kanté, aki egybefoglalja Aristoteles és Machiavelli ellentéteit s a kormányzat formája (forma regiminis) szerint kettőt (köztársasági és zsarnoki), a hatalom formája (forma imperii) szerint hármat (monarchia, aristokratia, demokratia) különböztet meg.1 Mindez szembetűnően bizonyítja, hogy a politika tudománya szorosan véve, azaz szigorú tudományossággal nem fejlődött tovább az elemi fogalmaknál, sőt azokat sem tisztázta. szellemi tulajdonságai)); Ward : 1. fizikai erők, 2. szellemi erők; Giddings: csupán szellemi tényezőket vesz fel; Baldwin: 1. intraszociáJis erők, amelyek mind szellemiek, 2. extraszociális erők : «a szellem és a test kapcsolata által nyernek értéket)) ; Edward Alsworth Ross : I. természeti erők (vágyak): 1. megkivánők, 2. élvezetszerzők, 3. önzők, 4. érzelmiek, 5. felüdítök; II. kulturális vágj'ak: 1. vallásosak, 2. ethikaiak, 3. eszthetikaiak, 4. értelmiek; Charles A. Ellwood : 1. fizikaiak, amelyek azonban csak közvetett hatásúak, 2. psychikaiak : a tulajdonképeni téiryezök; Ratzenhoffer: 1. a fajfenntartás érdeke, 2. az egyéni testi élet fenntartása érdeke, 3. az egyén önkifejlesztése érdeke, 4. a társadalom fenntartása érdeke, 5. transcendens érdek; ugyanő élete végén a ((társadalomfejlődés tényezőinek* a következőket sorolja íel: 1. lakóhety, 2. faji tulajdonságok, 3. környezet és a létért való harc, 4. hagyomány, 5. a keverődés tényei, 6. társas érintkezés, 7. az uralkodó eszmék ; Tönnies: 1. a vérbeli közösség v. rokonság, 2. területi közösség v. szomszédság ; 3. a szellemi közösség v. barátság; Scháffle 1875 : 1. külső környezet,. 2. passzív objektív elem (pl. a népvagyon, nyelv stb), 3. aktív személyes elem (egyén, népesség stb.); 1904:1. világhelyzet, 2. társadalomtudat, 3. külső berendezkedések (föld, népvagyon, népesség) ; Gumplovicz 1877 : 1. vérségi kötelék, 2. területi együttlét, 3. a közös érdek; 190ő : 1. anyagi mozzanatok (közös lakás, közös rokonság, közös társas élet stb.); 2. gazdasági mozzanatok (birtok, hivatás stb.), 3. morális kötelékek (a basonló rend, hasonló nyelv, vallás, állami hozzátartozás, nemzetiség) ; Wundt: 1. a külső természeti feltételek, 2. a nemzeti tipus, 3. társadalmi szerveződés ; de Greef: a társadalom elemei: 1. szervetlenek, 2. szervesek, 3. psychikaiak. (V. ö. Dékány I., Társadalomalkotó erők 68—117. 1.) i A sort az újabb történetben továbbfolytathatjuk. A történeti alapokra