Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem
A NEMZETKÖZI MUNKÁS VÉD ELEM. M AGYARORSZÁG történelmének leggyászosabb okmánya, a trianoni békeszerződés utolsóelőtti fejezetében a munkásvédelem nemzetközi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések a nagy és gyászos világtusát befejező többi békeszerződéssel közös anyagot alkotnak. E rendelkezések jelentőségét és horderejét csak akkor lehet megérteni, ha ismerjük a nemzetközi socialpolitikai törekvések fejlődését. A következőkben mindenekelőtt rövid pillantást kívánunk tehát ezekre vetni, mi egyébként általános socialpolitikai szempontból is igen tanulságos. A gazdasági élet mai formájának, a capitalismusnak születési órája az, amely annak a csiráját is létrehozta, amit a törvényes munkásvédelem fogalma alatt szoktunk összefoglalni. A capitahsmus ugyanis a gazdasági életnek oly szervezete, amely a gazdaságosságot mindenek fölé helyezi és annak minden más tekintetet alárendelni igyekszik. A capitalismus a gazdasági szempont eme túlhajtásával magának a gazdasági életnek a lényegével kerül ellentétbe. A gazdasági tevékenység csak egyik megnyilvánulása a vonatkozásokban oly gazdag emberi életnek és büntetlenül nem lehet megfeledkeznünk arról, hogy a gazdasági tevékenység mindig oly feladatkör, amelynek az ember egyéb tevékenységei számára az eszközöket kell előteremtenie. Éppen ezért minden oly fejlődésben, amely a gazdasági életet ezen a határon túlterjeszti és egyenesen az emberi tevékenység középpontjába kívánja állítani, nagy egyoldalúságot, az emberi élet egyik vonatkozásának túl tengését kell látnunk. Kétségbe vonható-e az, hogy a társadalmi életnek olyan berendezése, amely az embert nem emberi vonatkozásában, hanem tisztán, mint a termelésnek épp olyan eszközét tekinti, amilyen p. o. a gép, az emberi élet egyik oldalát a többiek rovására tolja előtérbe? Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy már a capitalismus első évtizedeiben is sokan felemelték szavukat az emberi élet eme elferdítése ellen. Nem a gazdasági élet hatalmas fejlődése ellen irányult az így megindult bírálat. Nem a magasabb rendű munkamegoszlás és a páratlan technikai haladás vívmányainak eltörlésére, hanem e vívmányokon belül a dolgozó ember emberi mivoltának megóvására céloztak azok a törekvések, amelyek a capitalismus egyoldalúságával szembehelyezkedtek. E törekvéseknek legelőször Angliában volt sikerük, ahol a capitalismus hirtelenül burjánzott fel és építette ki rendszerét az emberiesség minden követelményének félretolásával, a gyermekeknek és nőknek a gépek mellé állításával és a felnőtt férfiak végletekig dolgoztatásával. Mihelyt azonban
