Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

378 az ok fenn nem forgott. De mivel a 15°/o-os kulcs a befizetett alaptőkére alkalmazva, feltűnően alacsony ^ s igazságtalan lett volna a mi törvényünk kiküszöböli ezt az igazságtalanságot egy másik igazságtalansággal: t. i. egy lehetetlenül magas speculatios árfolyam 2/3-át rójja meg minden jogi személynél egyforma magasságú 15°/o-os váltsággal. Ha a különböző vagyonkategóriákra eső kulcsokat egybevetjük, a következő megdöbbentő eredményre jutunk. Bizonyos vagyonkategóriáknál pl. a betéteknél s a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknál a középosztály élvezi a fokozatosságban rejlő védelmet, más kategóriáknál, mint pl. a részvényeknél nem élvezi. Bizonyos vagyonkategóriáknál, pl. a részvényeknél a kulcs csak büntetésből emelkedik fel 25°/o-ig; a mezőgazgasági nagybirtoknál ellenben — a holdankinti értékét 20 mm. búzára s ennek értékét mm.-ánkint 700 K-ra téve — a maximális kulcs büntetés nélkül is 22,5°/o-ot tesz ki; a nagybirtok tehát a felszerelés kulcsát figyelmen kívül hagyva, akkora kulcs szerint adózik, amekkora kulcs szerint a bankok összvagyonuk után csak b ü ntetés esetén adóznak. Vegyünk már most könnyebbség kedvéért egy olyan'2000 kat. holdas birtokot, amelyhez sem erdő, sem szőlő, nem tartozik. Ez a birtok — 28 millió K érték után — a felszerelés váltságától eltekintve, 22-5°/o-ot, vagyis 5,460.000 K váltságot fizet; mint erdőbirtok 20°/o-ot, vagyis 5,600.000 K-át, mint kereskedelmi árú raktár 6'6%-ot, vagyis 1,848.000 K-át, mint iparvállalat 10%-ot, vagyis 2,800.000 K-át s mint részvénytársaság 15°/o-ot, vagyis 4,200.000 K-át fizetne. Maga az a véletlen, hogy valaki nem föld- vagy erdőbirtokos, hanem kereskedő, — közel 4 millió K különbséget jeleni egyetlen egy nagyobb vagyonú váltság kötelesnél. Mekkorák lehetnek a különbségek egész t á r s aL dalmi osztályoknál? V. Az értékelésre nézve irányadó időpont és az értékelés szabályai. Ami az időpontot illeti, Erzberger a német áldozati törvényjavaslatot már 1919. július 26-án benyújtotta s ennek ellenére a törvényhozó az értékelésre nézve irányadó időpontul nem ezt a napot, hanem az összes vagyontárgyakra nézve a már törvénnyé vált javaslat kihirdetésének napját, 1919. dec. 31-ét tette meg. A Stichtag, vagyis a fordulónap tehát egységes és utólagos. Eltérésnek mindössze az egység tekintetében van helye. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál ugyanis fordulónap gyanánt az 1919. április 1. és 1920. március 31-ike közt végződő üzleti év utolsó napja szerepel. Jóval fontosabb ennél a második eltérés. Ha ugyanis a vagyon értéke a fordulónap után veszteség, egyes vagyonrészek elértéktelenedése, vagy rendkívüli csapások következtében több mint egyötöddel alább szállt, akkor az áldozatköteles fél kérelmére az értéket három más for-