Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

376 sabb áldozati kulcsa azonban nem nyer azonnal alkalmazást azoknál, akiknek gyermekeik vannak, még pedig nem nyer alkalmazást annyiszor 50. 000 márka értékű vagyonra, ahány gyermek van. E szerint az állandóan együtt élő 60 éven felüli olyan házaspárnál, akiknek öt gyermekük van, a két millió korona értékű tiszta vag y o n b ó 1 108. 000 korona létminimum cimén s 45. 000 korona a vagyonszerző képesség csökkenése alapján, teljesen mentesül a birodalmi áldozat alól. 900. 000 korona pedig csak 10 %-k a 1 adózik, úgy hogy a 10 °/onál magasabb kulcs csak a f ennt m a r a d ó 947. 000 koronára nyer alkalmazást. A gyermekek révén elért megtakarítás 207. 500 K. Lássuk ezzel szemben, figyelembe veszi-e az egyéni körülményeket a magyar rendszer és mennyiben ? A magyar rendszer az I. váltságtörvényben mindössze két esetben mutat hajlandóságot arra, hogy az egyéni körülményeket figyelembe vegye. Az I. váltságtörvény szerint ugyanis a váltság rendes kulcsának felét kell alkalmazni, ha h ő s i halált halt, eltűnt, fogságba esett vagy menekült egyének 10. 000 K-nál nem nagyobb betétjeit, folyószámlaköveteléseit és letétjeit — s ugyancsak a rendes kulcs felét sőt negyedét kell alkalmazni, ha adósságokkal terhelt külföldi értékpapírokat kell vagyonváltsággal megróni. Ami pedig a tervezeteket illeti, ezek figyelembe veszik a háztulajdonosok helyzetét, akiknél a fenntartási költségek aránytalan nagy volta esetén váltságtőkéjük 6 1/2%-os kamatát 4, illetve 2 %-ra engedik leszállítani; —figyelembe veszik az özvegyek, árvák, rokkantak és közalkalmazottak helyzetét s nem ugyan jog gyanánt, de mint pénzügyminiszteri kegyet biztosítják számukra, hogy a pénzügyminiszter az ő egyetlen házuk váltságának 6 1/2°/o-os kamatát öt évre elengedhesse; — s végül figyelembe veszik az összes ingatlantulajdonosok különleges egyéni körülményeit, midőn megengedik, hogy a váltságtőke 10%-a erejéig — mezőgazdasági felszerelésnél pedig a már kiegészített felszerelés erejéig — le lehessen vonni a váltságtőkéből a r o m á n o k okozta károkat. Hogy miért részesülnek a hősi halált haltaknál is nagyobb kedvezményben a külföldi értékpapírok tulajdonosai, a legtöbbnyire tőzsdén játszó üzérek, s hogy miért vannak az özvegyek, árvák stb. kiszolgáltatva a pénzügyminiszter kegyének, — ezt bajos volna megindokolni. S ép ily indokolatlan az is, hogy a magyar rendszer a váltság szabályozásánál a váltságkötelesek korát s nős és családos állapotát teljesen figyelmen kívül hagyja akkor, midőn Hegedűs alapelvként hirdette azt az elvet, hogy «m e n n é 1 több gyermek, annál több adómentesség)). * IV. A fokozatos és rétegező adózás elve. A német törvény mint láttuk a természetes személyek vagyonát rétegekre osztja szét s az egymásra rakódó vagyonrétegeket folyton növekvő kulcs szerint rója meg áldozattal. Ha a kulcs nagyságában rejlő túlzások-