Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

367 és a törlesztés révén'legfeljebb 3 milliárd K-v a 1 csökkenteni a kiadásokat, akkor, mikor a költségvetés 43 é s fél milliárdos deficitje az adósságtörlesztés minden hasznát kétszeresen elviszi, — nem érdemes és nem is lehetséges. Világos tehát, hogy az adósság törlesztésénél bizonyos józan határokat szem előtt kell tartanunk. Ép ezért próbáljuk meg kiszámítani, hogy körülbelül mekkora lehet azaz összeg, melyet a nemzet teherviselőképessége s a jövendő jóvátételre való tekintet megindokol és lehetővé tesz? Erre a kérdésre csak a számok válaszolhatnak.1 A német államadósságból 1919-ben a 60 millió német közül minden «gyes személyre 12.783 K, a kamatokból 600 K, a birodalom rendes kiadásaiból pedig 1050 kor. esett; a kamatteher tehát az egy-egy németre eső összes rendes kiadásnak 57°/o-á t alkotja. A német áldozati törvény már most a 213 milliárd M adósságból mindössze 45 milliárd M-át2, vagyis 21%-o t akart letörleszteni s ezen a réven a feienkinti kamatterhet 126 K-val akarta csökkenteni, úgy hogy az állami kiadásoknak fejenkint 12%-k al kellett volna apadniok. Ez volt a cél s ezt a célt -szolgálta az a 65%-i g emelkedő adókulcs, melyhez a német kormány kezdettől fogva következetesen raga szkodott s melyet ténvleg törvénybe is iktatott. Hogy alakult ezzel szemben a helyzet Magyarországon ? Nálunk a 7 és fél millió főnyi lakosságból 1—1 személyre 8000 K valóságos és 12.000 K fiktív adósság, 400 K valóságos kamat és 600 K valutáris különbözet s mindezeken felül fejenkint 1556 K állami rendes kiadás esik. A fejenkinti valóságos adósságunk tehát 2/3-á t teszi a németek fejenkinti adósságának, sőt a fiktív adóssággal együtt felül is múlja fejenkint több mint 7000 koronával; a valóságos kamatteher szintén %-a a német kamattehernek, illetve a valutáris külömbözettel együtt még több is fejenként 400 K-v a 1. A rendes állami kiadás végül fejenként másfélszer annyi,mint a németeknél, sebből a rengeteg kiadásból csak 24—25% esik a valóságos kamatokra, míg a németeknél 57%. A fej szám szerinti adatok is csak azt bizonyítják, hogy bár adósságainkat csökkentenünk kell, pénzügyi politikánk tengelyévé még sem az adósságok törlesztését kell tennünk, hanem a kiadások apasztását. Kérdés már most, hogy csökkenthetjük-e adósságainkat nagyobb %-k a 1, mint ezt a németek tették ? Nézetünk szerint nemMert ha a német szocialisták is szükségesnek találták, hogy a jelenlegi nemzedékkel adósságaiknak csak y&-é t fizettessék kis 1 Az alábbiakban a magyar és német adatokat azon időpontra vonatkozólag állítjuk egymással szembe, amikor a két nemzet törvényhozása a vagyonnak váltsággal, illetve áldozattal való megrovását munkába vette. Magyarországra vonatkozólag tehát a jelenlegi, Németországra vonatkozólag az 1919/20-iki adatokat. 2 Van der Borght u. o. II. k. 149. old.