Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

365 véve a rendes és rendkívüli bevételeket és kiadásokat egyaránt, a kormányzóság kiadásai 6*2 millió, a külügyminisztérium kiadásai 136 millió K-val, a honvédelmi minisztérium kiadásai közel másfél milliárd K-val, az államadósságok terhe pedig 1122 millió K-val csökkentek. De egyébként a viszonyok kényszerítő erején minden jóakarat megtört, úgy hogy Hegedűs az állami rendes kiadásokat 11 és fél m i 11 i á r d K-ra, a z á 11 a m i r e n d k i v ü 1 i kiadásokat 6 és fél milliárd K-ra, áz üzemek rendes kiadásait 6 milliárd K-r a, átmeneti kiadásaikat 907 millió K-r a, s beruházásaikat 1725 millió K-r a volt kénytelen felemelni. Az öszszes kiadások ennek következtében — ahelyett, hogy estek volna, — Hegedűs alatt 10 és fél milliárd K-r ól égy év alatt 20 és 1 4 milliárd K-r a szöktek fel s bár az állami rendes kezelési mérleg majdnem egy millárd korona felesleggel záródó 11, az összes kiadásoknak egy év alatt 6 és 3A milliárdos emelkedése végeredményben mégis 6 és fél milliárd költségvetési hiányt idézettelő. Lehetetlen volt tehát kitérni a m á s o d i k c é 1, t. i. az állami adósságok és a kamatteher csökkentése elöl. Ezt a célt szolgálják a vagyonváltságról szóló I. törvény s a többi váltságtörvények tervezetei. Erzberger mintájára Hegedűs is a bennük szabályozandó vagyon váltságot tette meg a magyar állam megmentését célzó egész pénzügyi politikának : az e g é s z problémának a «k ö z p o n t j á v á*.1 Hogy indokolatlan-e vagy sem, kitűnik a következőkből. Amint láttuk, a német birodalom rendes kiadásainak 26* o-át az eltűnt és elesett katonák hozzátartozóinak és a rokkantaknak ellátása, — 57°/o-át pedig az adósságok kamatai emésztik fel. A mi költségvetésünkre alkalmazva ezek az arányszámok azt jelentenék, hogy nekünk körülbelül 3000 millió koronát kellene fordítanunk hadigondozásra s 665 0 millió K-á t adósságok kamataira. Mi azonban hadigondozásra 3000 millió K helyett csak 343 millió K-á t költünk, úgy hogy a hadigondozás nálunk 9-szerte kisebb fontosságú kiadást jelent, mint Németországban. Ami pedig a kamatokat illeti, a Hegedűs-féle költségvetés kamatokra 6650 millió K helyett mindössze 1254 millió K-át irányoz elö, úgy hogy a kamattehernek nálunk 5 és 13-szorta kisebb a jelentősége, mint Németországban. Ezzel szemben azonban joggal lehet hivatkozni arra, hogy valamint a Korányi-, ugyanúgy a Heged us-féle költségvetés sem foglalja magában az egész kamatterhet Lássuk tehát, mekkora lehet a kamatteher az ó teljes nagyságában? Minthogy a Korányi-féle költségvetés a békebeli kamattehernek csak 40° o-át, a háborús adósság kamatterhének csak 50—60° o-át tünteti fel, — a maximális kamatteher nem lehet több mint a Korányi által előirányzott kamat kétszerese, t. i. 3 milliárd K; — s minthogy Hegedűs az államadósságok külföldi kamatainál a valutakülönbözetet 1920. d e c. 20-án 4500 millió l Nemzetgyűlés Naplója 139. ülés, jkv. 8. old.