Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 1. szám - Somló Bódog
28 Csakhogy mielőtt ez a hatás érvényesül, előbb még felfogásának egy kilengése következik be a szélső objektivizmus irányában. Míg ('Törvényszerűség a szociológiában» cimű értekezésében, amint láttuk, azt az álláspontot képviselte, hogy a szociológiai törvények alkalmazott lélektani törvények lehetnek csupán, addig «A 20. század s z o c i o 1 ó g i á j a» cimű cikkében kilenc évvel később már azt fejtegeti, hogy a társadalmi tudománynak teljesen ki kell küszöbölnie mindenféle pszichológiát. (Budapesti Napló 1907. évre szóló Album-naptára.) Ezen utóbbi cikk megszólaltatja Pikler Gyulát is és közte és Somló Bódog között a «Huszadik Század» hasábjain hosszabb tudományos vita indul meg, amely nyilvánvalóvá teszi Somlónak a Pikler-féle belátásos elmélettel való gyökeres szakítását.1 Nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy #a társadalmat egyéni lélektani alapon nem is érthetem meg» (i. m. 211.) s hogy kizárólag «az emberközi fizikai folyamatokkal)) kell kapcsolatba hozni a megmagyarázandó társadalmi tüneményt (u. o. 214.), «kizárólag a társadalmi anyagcserefolyamatokban kell keresni a társadalmi történés okait». (U. o. 463.) Sőt konzekvensen odáig megy, hogy kétségbe vonja a tudomány objektív érvényű önálló voltát. «Valamikor ez az okoskodás — mondja Stammlernek a történelmi materializmussal szemben tett ismeretes ellenvetéséről2 — megdöbbentő kényszerűséggel hatott reám és a történelmi materializmus e részének evidens cáfolatát láttam e rövid sorokban. (V. ö. Jogbölcs. Előad. I. 56.) Most nem látom át, miért ne lehetne minden tudomány ... a szociális folyamatok által determinált jelenség?)) (Huszadik Század VIII. évf. XV. k. 460.) Elgondolni is szédítő, micsoda távolságot jelent ez Somló korábbi és — Somló későbbi felfogásához képest! «Die neuere ungarische Rechtsphilosophie» cimű dolgozatában (Archív für Rechts- u. Wirtschaftsphilosophie. I. Jahrg. 1908. 315—323. 11.) ő maga is a két szélső végletnek, Pikler lélektani szubjektív racionalizmusának és Méray-Horváth Károly objektív társadalomtudomá1 V. ö. Huszadik Század VIII. évf. 1907. XV. k. 113-120. 1. : Pikler Gyula : ((Lélektan és társadalmi tudomány» ; u. o. 209—219. 1. : Somló B. : «A z o b j e k t i v szociológia. (Válasz Pikler Gyulának.)»; u. o. 229—235. 1.: Pikler Gyula: «Objektiv szociológia és induktív logika» ; u. o. 301—318. 1.: Pikler Gyula: «Az .objektív szociológia' visszavonása, az .epifenomenonok' és az anyagcsererendszerek'. (Viszonválasz Somló Bódognak.))); u. o. 458—471 I.: Somló Bódog : «Viszonválasz Pikler Gyulának az Objektív Sociológia dolgábana; u. o. 471—475. 1. : Pikler Gyula : «,Anyagcsere' és belátás. (Zárszó.)» A vitába beleszól Méray-Horváth Károly is; u. o. 456—458. 1.: ((Tudomány és vesébelátás. (Megjegyzések Pikler Gyula múltkori cikkére))) és u. o. 549 —552.: «A Pikler-féle vitához» cimen, mely utóbbi cikkre Pikler u. o, 552—559. ]. : (dvompleter Unsinn» cimen válaszol. 2 Wirtschaft u. Becht. I. kiadás 474. 1.: «Es ist merkwürdig, wie die materialistische Geschichtsauffassung es übersehen konnte, dass die durch ihre Aufstellung einer bedingungslosen Abhángigkeit aller psychischen Ausserungen des Menschenlebens von der Art der gesellschaftlichen Produktion an und für sich ja auch die objektíve (ieltung der Wissenscbaft und damit — sich selbst aufheben würde.»