Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

35? ból, 1-5 milliárd márkát vámokból, összesen 11 milliárd márkát «n e m egyenes* adókból.1 Eszerint az első cél vagyis a rendes kezelési mérleg hiányának fedezése kerek 25 milliárd márka (vagyis 90 milliárd korona) új adóterhet jelentett a német nemzetre s fejenként 1500 korona új adóterhet jelentett a német birodalom minden egyes lakosára. De hátra volt még a második cél: az adósságok apasztása. Ezt a célt szolgálta — mint az adótörvények sorában 29-ik — a birodalmi áldozatról szóló 1919. december 31-iki törvény. Hogy Erzberger miért épen ezt a törvényt tette meg az egész jövendő pénzügyi reform tengelyévé, nyomban kitűnik, ha a német birodalom kiadásai közül kiragadjuk a két legnagyobb tételt, L i. egyrészt a hadiárvák, a hadiözvegyek és a rokkantak részére s másrészt az adós-ságok kamataira szükséges összegeket Az 1*7 millió elesett és eltűnt német katona hozzátartozói s a másfél millió német rokkant évente -T6 milliárd márka (vagyis 16.560 millió korona) járadékot és nyugdijat kapnak a német nemzettőL Bár ez az összeg a birodalom 1920-iki rendes kiadásainak több mint egy negyedére rúg s majdnem eléri a német birodalomnak a hadseregre és a hajóhadra forditott összes békebeli kiadásait.- világos hogy egy olyan nagy nemzet, mint a német, egy ilyen szent terhet nem apaszthat Láttuk azonban, hogy a német birodalom az ó 17 és fél milliárd M. kiadásából 10 milliárd M.-at kénytelen a birodalmi adósságok kamataira fordítani, úgy hogy a kamatteher az összes rendes kiadásoknak 57° r-ára emelkedik. Minthogy a német birodalom rendes kiadásainak 4 5 részét a hadigondozás és az adósságok kamatai idézik eló, világos, hogy a kiadások hátralevő Vs részét hiába apasztanák; ezeknek az apasztása számbavehetó nagy megkönnyebbülést nem idézhetne eló. Minthogy a kiadások nagyarányú apasztására a hadigondozás kiadásai sem alkalmasak, a német nép terheinek könnyítésére csak egyetlen egy mód van, L i. az adósságok apasztása. Ha sikerül az adósságokból csak egy ötödrészt is letörleszteni, ez már évi 2 milliárd M. állandó megkönynyebbülést jelent s a rendes kiadásokat közel 12' c-k a 1 apasztja. Az adósságok kamatainak ezen minden más kiadást messze túlszárnyaló nagyjelentósége indította Erzbergert arra, hogy a vagyonos osztályokhoz forduljon s «egy egyszeri nagy áldozatot" követeljen tőlük »a birodalom megmentése érdekébe ni. Hisz eakár csekély, akár nagy vagyont szereztek, mindenüket a birodalomnak köszönhetik*. «Ha a birodalom nem tudta volna évtizedeken át fenntartani a békét, ha nem folytatott volna előrelátó gazdasági és külpolitikát, — erély és vállalkozó szellem, szorgalom és takarékosságmind kárba vesztek v o In a». t Áldozzák fel tehát vagyonuk egy részét s mutassák meg ezzel azt az acél akaratukat, hogy a német nemzet a nagy bukás után fel akar emelkedni s az uj hazában a társa1 U. o. II. k. 99. 2 Dr. Fritz TeAalle : Steuerkraft uod SteaerlasL 19., 20. old.