Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

175 viszály kodasaikróL végül szolgaságba sül védtek s megszűnt a joguk a történelmi létre.* — *A középosztályoknak a háború következtében beálló elszegényedése az országokat állandóságuk egyik főelemétől fogja majd megfosztani .. .a — *A munkásosztály hamirosan új burzsoáziát fog alkotni. Ellenben a régi burzsoázia középső rétege : tisztviselők, hivatalnokok, tanárok es tanitók stb. abban a veszélyben forognak, hogy bizony nemsokara a proletariátus egyik kategóriája belólük kerül ki, amely talán kitölti a szocialista hadsereg azáltal támadt hézagait, hogy a kielégített és sorsukkal megelégedett munkások elhagytak ezt a hadsereget* (Le Bon mily élesen latja a tisztviselőknek a világháború után való elproletarizálódását és teljes elszegényedését '.> — r Bármennyire eltérnek is az alapelvekben, a kollektivista szocializmus és a militarizmus pontosan ugyanarra az eredményre vezetnek: a szolgaságra.* — tKizárólag a könyvek közt élni, ez meggátolja azt, hogy valaki megértse a realitásokat. Ezért oly veszedelmes az országokra az elméleti emberektói gyakorolt kormányzás*. <Önkénytelenül eszünkbe ötlik az 1918. októberi forradalmat követő Jászi-féle doktrinér nemzetiségi politika és külpolitika.) — •Sohasem volt a kormányzás bajosabb mesterség, mint aminő lesz a háború után. Egyik legnagyobb nehézség az lesz, mikép szakítsanak az egyetemes állami beavatkozás szokásával, melyet a háború tett szükségessé.* — «A földmivelés a háború után kétségkívül nagyobb fontosságra tesz majd szert, mint az ipar... Valamely nép virágzó földmivelés és közepes ipar mellett is sokkal boldogabb életet élhet, semmint ha gyárait túlzottan fejleszti. Bizonyos, hogy a háború egyik hasznos következménye lesz. hogy a népek egy kicsit elhagyjak a gyárakat a föld kedvéért* — «A mostani szazadnak talán legjellemzőbb vonásává válik a művelt világ militarizációja s mindaz a visszaesés, ami ebből a rendszerből következik. A társadalmak, miután először vallási, majd katonai, aztán jogi s gazdasági rendszeren alapultak, úgy látszik, vissz térnek a merőben katonai rendszerre... A jövő egyik legnehezebb problémája lesz, mikép lehet a tulfinomult civilizációra állandóan rátukmálni a szigorú katonai rendszert, amely ellentétben áll ugyan az értelem fejlődésével, de elengedhetetlen a függetlenség megóvására. Tegyúk föl hogy a német militarizmus szét lesz rombolva. Hogyan lehetne újjászületését máskép megakadályozni, hanemha azzal, hogy egy még erósebb militarizmust szegezünk vele szembe *? így hát egy altalános militarizmus lesz szükséges, hogy egyetlen egy nép militarizmusát leszereljük.* •Remélni lehetne, hogy a világháború okozta pusztulás és romlás emléke sokáig meg fogja akadályozni a háborúk felújulását, ha az ember nem tudná, milyen rövid a népek emlékezőtehetsége.* K.