Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

163 dalmi rétegre kiterjedő erkölcsi sülyedés ellen, mely az ország politikai és gazdasági letét gyökereben veszélyezteti. La Minerve Francaise. 192u. július. 15. Georges Giraud: La crise dn bouquin. (Az ócskakönyv válsága, j Az óeskakönyv­kereskedóknek jól menne az üzlet, mert az új-gazdagok hiúságból fan­tasztikus árakat hajlandók fizetni egy-egy régibb könyvért, mégis válságba jutottak, mert a magánosok nem adnak el könyvet s így a kereskedők nem tudjak készleteiket kiegészítem. Deutsche Rundschau. 1920. január. Hermann Struck: Zionis­m u s. Rövidre fogott alapos ismertetése a cionista-organizáció és az entente-hatalmak között folytatott, Palesztinára vonatkozó tárgyalásoknak s vázolása a kérdést taglaló újabb irodalomnak. Ebből kiemeljük a követ­kező adatokat: Davis Trietsch (Palástina und die Juden. — Tatsachen und Ziffern; azt hiszi, hogy évente több százezer zsidó telepíthető at Paleszti­nába, ezzel szemben Dr. Arthur Ruppin <Dcr Aufbau das Landes Israel, Ziele und Wege jüdischer Siedelungsarbeit in Palástina) helyszínen szer­zett tapasztalatok alapján évente legföljebb 30—50.000 zsidó telepes elhelyezhetesére számit. — 1920. február. Hermann von Rosen: Biologie und Kommunismus. A XVIII. es XIX. század forduló­pontján Goethe, ez a tökéletes mikrokosmos, a legszebb harmóniába olvasztotta személyében a természettudományos és humanisztikus világ­szemléletet Azóta az emberiség nagy kárára a ket világnézet között nagy szakadék tátong. Különösen sok bajt okoznak a meddő eesztéták», kik gőgjükben a természet fölé akarnak emelkedni. Az ilyen oktalan állásfoglalás egyeseket csak úgy, mint népeket, eddig minden esetben romlásba döntött. Vannak olyan történettudósok, kiknek felfogása szerint a történelemből kevesebb tanulságot lehet levonni a politikára nézve, mint a természettudományokból. Ez ilyen mereven nem érvényes, mert a világ­történelemből még a biológia is sokat tanulhat Az viszont kétségtelen, hogy az emberek vezetésére vállalkozó politikusokban a természettudomá­nyos és humanisztikus világnézeteknek magasabb egységbe kell olvadniok. A biológia szemeben minden forradalom anomália Ugyanígy gon­dolkodott Goethe, mikor minden olyan forradalmat, melynek szükséges­sége nem mélyen a nemzet vágyaiban, törekvéseiben gyökerezik, eleve ostobának, eredménytelennek, Isten nélkül valónak bélyegzett Pedig Goethe még nem is sejthette, hogy lehet egy olyan esztelen, minden emberi ter­meszetet megcsúfoló tan is, amilyen most Oroszországban szedi áldozatait! A mechanikus egyenlőségi elvvel szemben a természeti fejlődés tör­vényszerűen az egyenlőségtől az egyenlőtlenség, a differenciálódás felé tör. A legalsóbb rendű állat-organizmusok a leghasonlóbbak. A sokat emlege­tett méh-állam messze túl van a kommunizmuson. Mas állatoknál csak olyan fajtáknál található kommunizmus, hol kisebb az intelligencia. A maga­sabbrendú állatfajták határozottan az individualizmus felé hajlanak. A kommunisták tehát jogtalanul és fonák módon kicsavarják a valóságot, midőn tanaik igazolásánál a természetre hivatkoznak, mert a biológia ítélete a kommunizmusról megsemmisítő. — 1920. március. Friedrich Wieser: DieRevolutionen der Gegenwart (A jelenkor forra­11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom