Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

159 zásával ez a magyarság visszahúzódik az alföldre vagy felszívódik az oláhságba. Az egész értelmiség családtagokkal együtt az összes magyar lakosságnak csupán 5 4 •/•-át teszi, ha tehát feltételezzük, hogy az egész értelmiség kivonul, akkor is ott marad a magyarságnak 95° o-a, amely falusi parasztságból és a varosok iparos és kereskedő népességéből áll. El lehet azt képzelni, hogy 50—60.000 főnyi magyar lakossággal bíró városok marói-holnapra oláh többségű városokká alakithatók át vagy hogy a magyar birtokosokat különösen a kisbirtokos parasztságot földjéről előzni lehessen ? Pedig a memorandum azt sem veszi figyelembe, hogy a követelt területen ía 23 teljes vármegyét véve) a földbirtoknak SliP/i-a van a magyarság kezén, ellenben oláh kézben csak 36"3- e-a Még magában az erdélyi 15 vármegyeben sem erösebb ebben a tekintetben az olahság, mert a földterületnek csak 44'3,?.o-át birja. a magyarság eUenben a földterület 45U° o-át A magyarság e szerint nem olyan változó, fluktuáló elem. mint ahogy a memorandum feltüntetni szeretné, amely úgy állítja be a dolgot mintha a magyarság javarésze csak 1567 óta költözött volna ide, hanem túlnyomó nagy többségében autochton elem. amely e területen ingatlannal, műhellyel vagy" üzlettel bír és általában véve úgy a kultúrában, mint a gazdasági életben vezető elem. Még csak a székelyek számára vonatkozólag teszek néhány megjegyzést A memorandum szerint a négy székely vármegye területén 633.00Ö ember ét kik közül székely 460.000 í7>6« o) és román 141.000 í22"2r A hivatalos adatok szerint amelyek feltétlenül hitelesebbek, a lélekszám e négy vármegyében 637.562. ebből: magyar _ _ 502.030 78-7»/o román _ _ _ 115.744 lv'2: A memorandum tehát szokott módszerével itt is csökkentette a magyarok és növelte a románok számát bár nem olyan nagy mértékben, mint egyebütt Ha azonban arról van szó, hogy a magyarságnak milyen nagy része lakik kompakt tömegekben, úgy a székelységhez kell számitanunk a vele közvetlenül szomszédos járások magyarságát, amelyek a székelységgel közvetlen kapcsolatban is vannak. Tehát Brassó megye hétfalusi járását, Brassó várost Nagykükülló megye kőhalmi járását Kiskúkúlió megye dicsöszentmartoni járását és I)icsószentmárton várost Ha pedig a székelységet mint külön fajt tekintjük, amint ezt a románok teszik, akkor oda kell számítanunk a területileg ugyan különálló régi aranyosszéki székelységet, amely most Torda-Aranyos vármegyének tordai és felvinci járásaiban található. A székelység száma ezeknek hozzászámitásával 57ö.üÖ0-re tehetó, ami jóval felülhaladja a románok által kimutatott 460.0<j0-et. A székelyekkel kapcsolatban azt mondja a memorandum, hogy a székelyföldi görög katholikusok erőszakosan szakittattak el a gy ulafehérvári érsekségtől és csatoltattak a hajdudorogi püspökséghez. Maguk a románok elismerik, hogy ezek a csatolt egyházközségek teljesen el vannak magyarosodva, amit bizonyít az, hogy a Székelyföldön talált 14.481