Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Az emberiség multjáról és jövőjéről

117 kerített a kételkedés, nem lehet egyetlen, bármily hatalmas eszbeli érvvel meggyőzni. A mai világ szkeptikusa meg hozza számtalan keserű tapasztalat során alakította ki meggyőződését s igy lassankint egy állandó érzelmi hangulat hatalmasodott el rajta, ami a logika fegyvereivel nem egykönnyen bontható meg. Ha mégis meg akarjuk győzni ellenfelünket, érvek sora és bizonyítás kell hozzá s ezek útján más érzelmi hangulat megteremtése. Nem lesz könnyű feladat, de megkíséreljük. Ne abból induljunk ki. hogy az ellenfélnek nincs igaza, mert a t: gadas egy állítással szemben az érzelmek szempontjából fél-veresegszamba megy : bizonyos elismerést jelent. Meg hozza a tagadás a bíráló ész szempontjából is könnyen űgy tűnik fel, mintha az állításnak valamifele függvénye lenne- Ennyi előnyt nem nyújthatunk annak, aki úgyis erős érzelmek utan indul. Maradjunk csak • magunk területen; ne azt vegyük boncolás alá, hogy mit jelent a relativizmus, hanem vizsgáljuk azt hogy mi az abszolút? Ha csak az volna, amit például Einstein szerint az eddigi fizika hasznait: az állandósággal sok tekintetben azonos fogalom, amilyen az abszolút, változatlan ter képzete, vagy az abszolút méter képzete (ahol könnyen elfeledjük, hogy csupán egy bizonyos hosszúságú, a változásnak erósen kitett tárgy elmebeli elgondolásáról van szó): akkor az abszolút fogalmat nagyon is szúk határok közé szorítanánk. Az abszolút ilyen képzete vagy fogalma csak kiegészítő párja lenne a fizika tudományában szinten szereplő «relativ- fogalmának. Mindkettő valami realitásra vonatkozik : a tárgyak kisebb-nagyobb számára, vagy a tárgyak összességére: egymás mellett való természetes helyzetere. Az abszolút tárgy vagy tér a relativnek gondolt tárgytól vagy tértől tulajdonkép csak annyiban különbözik, hogy föl van ruházva úgy az állandóság, mint a változatlanság tulajdonságaival. Mint ilyen, az abszolút tárgy azt a hitet kelti, mintha az egyes dolgok fölött állana, azok lényege, eszményi alapja (ideája; lenne; pedig, amint Platónnál szemben már Aristoteles megállapította, csupán az örökkévalóságba emelt reális tárgy. Ugyanilyen alapon az abszolút, változatlan tárgy úgy tűnik feL, mintha változatlan hordozója, edénye volna az egyes, konkrét tárgyaknak, pedig csupán a konkrét tárgyaktól és azok természetes, konkrét viszonyától elvonatkoztatott általános fogalom, a tárgyak egymáshoz való viszonyának állandóvá, változatlanná rögzítése, tehát szintén az örökkévalóságba emelése. Amint Aristoteles meglátta, hogy minden abszolút tárgy a reális tárgyaktól van elvonatkoztatva, ugyanúgy most legutoljára a fizika tudományában Einstein rámutat úgy erre. mint arra is, hogy egyfelől a reális tárgyakat, másfelől azok egymáshoz való viszonyát nem valami állandónak, változatlannak kell tekinteni, hanem relativnek, mert az ily felfogas jobban megfelel a konkrét tényeknek, a fizika tudománya természetes anyagának. Ha a fizika tudománya kapcsán akarunk közelebb jutni fölvetett kérdésünk megoldásához, az általunk mondottakat ezen a ponton kell kimélyíteni. A fizika tudománya a konkrét tényekre, a szemleletre vonat-