Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - Réz Mihály

RÉZ MIHÁLY. A tudománynak és a magyar közéletnek mély gyásza van: Réz Mihály kidőlt a csatasorból. Fiatalon, alig 42 esztendős korában érte a halál: de az értékes politikai és közjogi tanulmányoknak mégis olyan nagy szántóföldje, a publicisztikai működésnek olyan szétágazó, kiterjedt mezeje maradt utána, hogy nem kísérelhetjük meg e rövid megemlékezés keretében az olvasót rajtuk végigvezetni. Meg kell elégednünk azzal, ha azt a szellemi irányt, amelyben feküsznek, megmutatjuk. Minden sor írása a nemzeti eszme szolgálatában állott. Ez nyomja reájuk az idealizmus bélyegét. Ennek a nemes és meleg idealizmusnak azonban a leghidegebben számító realizmust rendelte szolgálatára. Nem vitette magát naiv ábrándozok álmainak szárnyán, amidón a nemzeti állam megerősítésének a módjait kereste, hanem a valóság rögös országútján, az állami életben tusakodó hatalmi viszonyok reális kövei között haladt a szeme előtt lebegő eszményi cél után. <Minden életerős faj, — mondja a nemzetiségi kérdésről Jászi Oszkárral folytatott vitájában, — mihelyt öntudatra ébredt, öncélnak érzi magát. Célja nem a szabadság, hanem az élet, vagyis a benne szunnyadó erők kifejtése. Amíg ebben egy idegen faj állama akadályozza, szabadságra törekszik. Amint ó maga lett államalkotóvá: a teljes uralomra. Amig az állam kifelé akadályozva van erőinek a teljes kifejtésében: függetlenségre törekszik. Ha ezt elérte: a mások feletti imperiumra tör. Mindig ugyanaz a szempont vezeti; mindig ugyanaz a törekvés. Koriárja csupán az erőviszonyokban van, saját életenergiájának gyöngeségében vagy mások erejében Ezen az alapon követeli, hogy: (Magyarország határain belül a magyarság uralmát kell megállapítani, a monarchiában Magyarország vezető szerepét; a Balkán vegyesajkú néptömegében Magyarország és Ausztria szavának döntő erejéU.2 Ezen az alapon volt hive Tisza István politikájának, kihez rokonság és a szellemi affinitás szálai is fűzték. Úttörő léptekkel törekedett előbbre vinni az elméleti politika tudományát. Az állami élet elmeletet nem a filozófiából hozott teóriáknak az i Huszadik Század. 38. köt 1918. 1—2. sz. 16. 1. - Magyarország és Ausztria közjogi viszonya. Bpest, 1910. 194. 1Táxssui aiom tudomány. 23