Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 26. szám - Magyar földhitelintézet

315 esés befejezése után még most sem tapasztalunk semmiféle tényleges cselekvést. Hitelviszonyaink jobbak lehettek 1863-ban (bár kétlem) terheink azóta is növekedtek, de egyben mégis szerencsésebbek vagyunk jelenleg, hogy oly általános takarmányhiány,mint akkor, most a nedvesebb tavasz következtében még sem mutatkozik, s habár sok helyen vetőmagra és kenyérnek valóra lesz is szükség, gazdasága alapereje, igavonó bar­mainak elvesztése még sem fogja tán sújtani a kisebb birtokost, s ha családjával áttengi a nyomor idejét, legalább reménye marad, hogy földjét jövőre újra müveiheti. —e— A pCSÜ áru- éS értéktőzsde felsőbb helyen megerősített alap- és rend­szabályai szokásjogaival együtt megjelentek. Sajnáljuk, hogy ezen, üzletvilá­gunkra nézve annyira érdekes és hasznos füzetkét többé nem ismertethetjük, de annyival inkább ajánljuk figyelmébe nemcsak helybeli, hanem vidéki üzletem­bereinknek is. A pesti kereskedelmi grémiumok emlékirata az országgyűléshez előre bocsátván, hogy törvényeink reorganisatiója körül uem lehet szem elöl tévesz­teni, hogy az osztrák Örökös tartományokkal anyagi tekintetben is elválhatlan kapocs köt össze, és a mennyiben ezeknek váltó- s kereskedelmi ügyekben a külfölddel egyenlő törvényeik vannak, — a külfölddel is. Az által, hogy ezek intézményeire reflectálunk, s velők szorosabb üzleti viszonyba kívánunk lépni, egyáltalában nem látja veszélyeztetve politikai szabadságunkat. Nem ismeri el az emlékirat, hogy hazánk nagygyá és hatalmassá egyedül csak a politikai sza­badság által válhat, sőt állítja, hogy okvetlenül szükség anyagi existeutiánk féltételeit is lelkiismeretesen szem előtt tartani, s hogy a politikai kérdések voltaképen csekélyek azon roppant krízissel szemben, melynek az anyagi élet­ben elébe megyünk ; mert az emlékirat azt hiszi, hogy egy elszegényült nép nem képes politikai szabagságát sem fentartani, sem hasznára fordítani. Nem látja át, mi veszély háramlanék abból a törvényhozás autonómiájára, ha ez Ön­magától olyan törvényeket hoz, melyek a külföldiekhez hasonlóak. Következe­tes átvitele azon elvnek, hogy a magyar törvények speciálisak s jellemzők le­gyenek, ugy sem vihető ki a gyakorlatban, annálfogva csak az a kérdés, hogy többé vagy kevésbbé hasonlítsanak-e más államok, nevezetesen a szomszéd nyugatiak törvényeihez, melyekkel rni szorosabb érintkezésben vagyunk. Azon ellenvetést, hogy külkereskedésünket és hitelünket illetőleg lehetnek törvényeink azokéhoz hasonlók, de a belkereskedés és hitel saját speciális törvényeket kell, hogy kapjon, nem ismeri el az emlékirat alaposnak. Specificus belkereskedés, méginkább specificus belhitel, ma már nem létezik. Kereskedés és hitel, mely csak a geographiai határokig terjed és csak azok közt mozog, ma már nem ér­demli e nevet sem; a szakadatlan váltói összeköttetés a termelő és fogyasztó népek, az export és import, a földművelő és iparüzö államok, a töke ós előál­lító erő közt, ily korlátozást nem ismerhet. A mi terménykereskedésünk kiter­jed egész Európára, tehát hitelviszonyaink is, mert a hitel lényeges kiegészítő része a kereskedésnek. — Szükséges tehát, hogy kereskedelmi hiteltörvényeink egyezzenek azokéival, kikkel üzleti összeköttetésben állunk. Ha nekünk olyan törvényünk van, mint Hamburgnak, akkor a hamburgi kereskedő szivesebben hitelez az itteninek, mert tudja minő törvények és torv. eljárás biztosítják az ő hitelezői jogát, mint, habár jobb törvényeink volnának is, de előbb azok mi­lyensége iránt tudakozódni, és ugy hosszú úton kénytelen magának megnyug­vást szerezni. Hogy mennyire vagyunk pedig a külföldi hitelre utalva, annak bizonyitgatását fölöslegesnek tartja az emlékirat. Hivatkozik az emlékirat, hogy ugy a személyi, mint a dologi jogot illetőleg, már is számos törvényeink ugyan­azon jogphilosophiai alapra építvék, melyen az osztrák törvények állanak. Az­után kéri, hogy a váltó és kereskedelmi törvény, a váltójog és közjegyzői in­tézmény, valamint a törvénykezési eljárás, tétessék egyenlővé az osztrákkal, illetőleg léptettessék életbe itt is ugy, mint ott. Sajnálandó, hogy ezen, korán sem magyar eredetű emlékiratban a pesti kereskedelmi grémium cosmopoliticismussal tüntetvén, voltaképen csak német saükkeblüségét akarja takarni, mely tulajdonság régi baja kereskedésünknek, a miért is az hazaivá, magyarrá lenni soha sem tudott. Ebből kibontakozni esak legújabb időben buzdulnak némelyek, de valóban nem a kereskedelmi grémiumban. A közraktárak alapítóinak folyó hó 15-én tartott alakuló közgyűlésén, melyen Andrássy Gyula gróf elnökön kivül részt vettek még : Lónyay Meny­hért, Hollán Ernő, Jellinek Mór, Ertl Károly, Koppely M. L., Ebner N., Kauser István, Fleischl D., Lutzenbacher J, és Maygraber A., az elnök kiemelte, hogy a beállt háború miatt ezen vállalathoz a szükséges alaptöke külföldön ez idő szerint meg nem szerezhető, s felkérte a jelenvoltakat, hogy a tőke megszerzé­sének módja felett értekezzenek. A jelen volt kereskedők azon véleményt nyil­váníták, miszerint a szükségei tőke belföldön is megszerezhető. Lónyay Meny­hért e czélra egy külön bizottmány alakítását indítványozta, melynek első fel­adatául tűzte ki, az országgyűléshez ez érdemben folyamodványt benyújtani és figyelmét ezen közgazdasági vállalatra irányozni. A kaSSa-oderbei'gi VaSUt iránti alkudozások a cs. kereskedelmi és pénzügyminisztérium, valamint e vonal vállalkozói, a brüsseli R i c h e testvé­rek között, bécsi hirek szerint be vannak fejezve. E szerint a kamatbiztosítás 2,450,000 frtról 2,700,000 frtra lett emelve; vasanyagot és gépeket külföld­ről is szabad szállítani; az állami biztosíték nem csak az egész vonalnak, ha­nem bizonyos egyes részeinek kiépítése után is lép már életbe. Az ez értelem­ben megváltoztatott engedményezési okmány egyik legközelebbi miniszterta­nácsban lesz határozattá emelve és azután szentesítés végett ő felsége elé ter­jesztve. A Zimony-SZiSZeki VaSHtVünalrÓI hírlik, hogy a cs. kereskedelmi mi­niszter Vilermont gr. társulatával alkudozásba lépett aziránt, hogy a Száva völgyében egy zimony sziszeki, illetőleg fiumei vasút épittessék azon föltétel alatt, hogy e vonal Eszéktől Aradig meghosszabittassék. E szerint a tervezet a Lippe-félével összeolvadna. A déli vaspályatársulat, hir szerint, lemondott a kanizsa-eszéki vonathoz való előjogáról, s a kanizsa-pécsi vonal helyett rögtön a szt.-péter-fiumeibe akar fogni. E combinatióra a cs. kereskedelmi minisztériu­mot, mint mondják, a fenyegető inség birta.- Ugyan bátorkodnánk kérdezni, va­jon az Ínségen nem lehetne-e követien magyar fiumei vonal épitése által segí­teni, és a kormány czélszerünek tartja-e ily fontos ügyben is törvényhozásunk nélkül végezni, mi által megkíméltetnénk a semmi czéluak meg nem felelő Bzt. péter-fiumei vonal keserű poharától! Sfimegki gőzmalom társulat. A magyar kir. udvari kanczellária részé­ről Koppély Fülöp és Frigyes, valamint érdektársaik által beadott folyamod­vány következtében megengedtetett, hogy az általuk alakíttatni szándékolt sü­i meghi gőzmalom részvény-társulat létesítésére szüksóges előleges intézkedések megtétessenek, az alapszabályok átvizsgálása és megerősítése azon időpontra halasztatván, midőn a vállalat létesülése a részvények tettleges elhelyezése ál­tal biztosítva leend. A bécSÍ hitelintézet választmánya egyik utóbbi ülésében elhatározta, hogy a triesti J?Nuova Societa" czimü társulatot többé nem segélyzi. A „So­cieta" igazgatóságával e határozatot táviratilag tudatták. Az ezen biztosítási üzletnok eddig nyújtott segélyzések jelzálogilag vannak biztosítva, s a bécsi hitelintézet csak legrosszabb esetben tarthat 220,000 frtnyi veszteségtől. Ez összeggel vannak ugyanis a Nuova societa részvényei a hitelintézet 1865-diki mérlegébe bevéve, s nem igen gondolható, hogy január óta az intézet túladha­tott volna e részvényeken. A béCSi nemzeti bankról egyik gráczi lap híresztelte, hogy pénzkészle­tét Komáromba akarja szállítani. E hirt megezáfolták, de helyébe azt hallani, hogy a bank előlegező pénztárak alakításánál oly formán készül közvetíteni, hogy azon váltókot, melyeket a bécsi hitelintézet, mint a kormány meghatal­mazottja, az előleges igénybevevőkre fog kiállítani, 5 millió frt erejéig le­számolja. A COOSUlatUSOk működése háború idején természetesen a háborút vi­selő felek egyezményétől függ. A jelen háború esetére, ugy látszik, még nem történt megállapodás. Minthogy azonban a dán háború alatt, noha az ellenségeske­dés haj ókra is kiterjedt az osztrák és porosz konsulok Dániában, a dánok meg viszont Ausztriában és Poroszországban tovább működtek, nem gen valószínű, hogy a jelen esetben máskép rendelkezzék a két hadviselő fél, mi annál inkább várható, minthogy a két harezoló hatalmasság már is kinyilatkoztatta, hogy a hajózást kereskedelmi hajók lefoglalása által nem fogja akadályoztatni. A doháüvmonopolilllll össjzes jövedelme mult évben 54,37 4,148 frtra rúgott, 1,131,000 frtra vagyis 2%-kal kevesebb, mint a 1864-ki év­ben. E csekélyebb jövedelem a szivni való dohány és belföldi szivar csekélyebb keletétől származik. Szivni való dohányból ugyanis 30,725 mázsával, szivarból 12,000,000-val kevesebbet fogyasztottak tavaly. A legnagyobb csökkenés Ma­gyar- Horvátországban és Galiciában mutatkozik. Emelkedettebb fogyasztást csak Alsd-Ausztriában, Sziléziában, Csehországban, Salzburgban és Bukoviná­ban tapasztaltak. Gyúrt deszkák éS CSÖVek készítését találta fel az „I. T." szerint S z e­r e 1 m e y, Londonban élő hazánkfia. Külföldön töltött több évi munkálatai és buvárlatai ugyanis oda irányultak, hogy a régi görögök zopissáját ismerni ta­nulja. Mert ez anyagból állítja ő ki készleteit. A zopissa-papirgépet ő ugyanis valami sajátságos módon hozza létre, melyből aztán deszkákat készít. E zopis­sa-papirdeszkák ötven százalékkal erősebbek, olcsóbbak a cser-deszkáknál, viz hatlanok és szétdulhatlanok. Bárminő vastagság- és hosszaságban készítheti azokat. Hajóépítésre, hordozható házak készítésére, fedélzetre, padozatra, min­dennemű szekrényekre e deszkák igen czélszerüek és épugy fürészelhetők mint a közönséges fadeszkák. A viz, gáz, ugy trágyafolyadék vezetésére ez anyagból mindenféle és alak» csöveket készítnek, melyek ismét 50 százalókkal olcsób­bak és czélszerübbek s vascsöveknél. A rozsda nem marja, nem rothadnak, és minthogy rosz melegvezetők, nyáron a vizet hidegen tartják, mig ellenben té­len át a fagytól megőrzik. Közönséges háziszerekre is alkalmazható, és olcsó­ságra nézve minden anyagot fölülmúl. Nyilttér. Du BARRY gyógyító Kevalesciére A hírlapíró legszebb kötelességei közé tartó•ik. olvasóinak egy uj találmányt, mely az emberiségnek felettébb czélszerünek látszik, tudtára adui, melyért olvasóinkat ml is felkérjük egész figyelmüket Du Barry Revalescieri'-jéiu fordítani, egy tápszerre, melynek fötulajdonsága az eröt és egészséget helyreállítani, és igm t sztelt és nevezetes emberek iratai bizonyítják, hogy a következő esetekben minden eddig ismert gyógy­szereketjóval felülmúl: emészthetlenségben, dugulásban, görcsökben, szédülésben, gyomorhővben, hasmenésben, altcsti bajokban, ideggyengeségH-n. epebetegségekben, máj-, hólyag- és vese-bajok­ban, fej- és fülzugásban, a test némely részei evk fájdalmaihan, tüdő- és lélegzési cső aszkórai­nál, a gyomor idült gyuladásai és genyedeseiuél köbijokban, aranyeres bajokban, bőrkiüté­seknél , scorbut, hideglelés, görvély, aszkór, vizibetegség, köszvény, roszullét és hányásoknál, még a terhességben is, levertség, lépvész, általános testi gyöngültség, tagbc'nmlás. köhögés álmatlanság, emlékezéshiányban, kimerültség, bú, méhgöresbenstb. 60,000 igazolvány évenként. Ezen becses tápgyógyszer bádog szelenczében Barry du Barry és Társa deesétjével és a használati utasítással ellátva adatik el. — Ara: "2 font 1 frt 30 kr; 1 font 2 frt 50 kr; 2 font 4 frt 75 kr; 5 font 10 frt; 12 font 20 frt és 24 foiit 37 frt 50 kr. — Barry du Barry és Társa 77, Regent street, London ; 26, Place Vendome, Paris ;6, Freiung, Schottenhof, Bécsben, és 10, Rossm&rkt, Frankfurt a/M. Breslauban Schwartz S. G.-nél; Magdeburgban Pievot és Uammernél; Sz.-Pétervárott Stoll ét Schmidtuél. Laptulajdonos : B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KÁROLY. Azon tisztelt előfizetőinket, kik f. é. július l-jén túlra befizettek, kérjük, hogy visz szajáró pénzökről alólirt kiadóhivatalábanrendelkezzenek. EMICH GUSZTÁV. 52* 5^1 ,i'Jl3J

Next

/
Oldalképek
Tartalom