Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 19. szám - Birálat nem korteskedés - A nemzetiségi kérdés

230 vezéreit maga nevezze ki, e napokban hallomás szerint Capreráról Li­vernoba érkezik Garibaldi. Egyetemi légiót akarnak alakitni a turini egyetem növendékei az olaszországi egyetemi növendékekből. A cataniai nemzetőrség pedig felajánlotta szolgálatát arra, hogy a rendet fentartja, azon esetben, ha a rendes katonaságot máshol veszik igénybe. Az olasz hadügyér ezért köszönetet mondott. Ricasoli minisztérium volt kilátásban Olaszországban. L a m a r­m o r a tbk ugyanis — miután a jelenlegi helyzetben az olasz minisz­térium tárczáját a király kezébe tette, — felszólitá Ricasolit, alakítson minisztériumot, de ez azt válaszolá, hogy a miniszterválság most nem időszerű, maradjanak a*i'égiek. Az olasz hajóraj egy része Tarantoban, Olaszország déli részén (a csizma sarkában) állomásozik, névszerint: „Re d'Italia" 900 lóerejü vértes hajó, — „San Martino" vértes 700 — „Principe di Carignani" vértes 600, — „Gaeta" csavarfregatt 800, és a „Messagiere" 400 ló­erejü jelző gőzös teljesen felszerelve, parancsot várnak. A hajóhad többi része Nápolyban, Brindisiben és Anconában áll szintén felsze­relve. Angliából nagy számú Armstrong- ágyu érkezik nem sokára az olasz kormány számára. Carignan llg fogja vezetni Olaszország kormányzását az alatt, mig a dictator-király a hadak élén működik. Parisban miniszterválság hire jár, Drouyn de Lhuys e hirek sze­rint) szerepét lejátszván, az európai uj helyzet uj embert kiván, s utó­dául Benedetti berlini franczia követet jelzik. Szerbia fegyverkezik. A kragujevaci öntödéből 16 ágyú telep ke­rült ki, melynek felét azonnal az illető rendes csapatokhoz küldötték, a másik fele »még a hadügyér rendelkezése alatt áll. Ezen kivül több ágyút is készitettek ott, s a nemzetőrség közt osztották szét. így a tizenhét hadosztály mindegyike egy-egy ágyuteleppel van ellátva. Egy utászok- és hidászokból álló uj mérnök-zászlóaljat is alakítottak. A Morava folyam mellett jelenleg több katonai építkezés van folya­matban. Mexikó alkotmányt nyer. Mint párisi hirek jelentik, Miksa csá­szár alkotmányt készül adni a mexikói népnek. Vegyes. Az Akadémia másodelnöki széke csakugyan közohajtás szerint lett betöltve, mert a mint értesülünk ő felsége Lónyay Meny­hért nek a M. Tud. Akadémia alelnökévé lett megválasztatását leg­kegyelmesebben megerősítette. A M. T. Akadémia mult hétfői gyűlésében G r e g u s s Gyula ér­tekezett „a tágulás törvényéről névszerint a víznél." E tisztán mennyiségtani fejtegetésekben mozgó dolgozat részletes is­mertetésébe nem bocsátkozhatván, csak annak megemlítésére szorítko­zunk, hogy már igen sok és alapos kutatásnak tárgya volt az a kér­dés, mi módon változik melegedés közben a víz térfogata. E kutatások feltüntetik az eredményt, de nem a törvényt. A jelenség még bonyolo­dottabbá válik az által, hogy a víz, ha a fagypontnál melegedni kezd, elébb összehúzódik és csak azután kezd inkább, meg inkább tágulni. Értekező egy egyenletet fejtett ki, mely híven tükrözteti vissza e tünemény törvényét és egyúttal magában foglalja a gázok kitágulá­sának ismeretes törvényét, oly mennyiségeket vévén számba, melyek általában e jelenséggel okszerű kapcsolatban vannak. Ezt megelőzőleg bemutatta a Duna hőmérsékére vonatkozó észleleteit, melyeket mult év augusztus havában kezdett volt meg. E kimutatás marczius haváig terjed bezárólag, de már e rövid időközben is nyilván kitűnik, mily mérséklő, a hideget s meleget egyaránt enyhítő befolyást gyakorol a víz. Ennek hőmérséke ugyanis átlag véve a hidegebb hónapokban, október, november, deczember és januariusban magasabb volt, mint a környező levegőé, ekkor tehát melegitöleg hatott a víz; augusztus, szeptember, februárius és márcziusban ellenben a viz hőmérséke átlag alantabb fokú volt, mint a levegőé, ekkor tehát hüsítőleg hatott. Leg­melegebbnek mutatkozott a viz aug. 2-dikán, 18.7 R.° leghidegebbnek decz. 30-dikán : 0.2 R". A 8 havi időközben a hömérsék átlaga kerek­számmal 7 R°, a levegőé csaknem ugyanannyi. Nyáron a viz külön­böző mélységű rétegeiben hömérsékbeli különbség alig vehető észre: midőn azonban jégkéreg borította a Dunát, a mélyebb rétegek észre­vehetőleg melegebbek voltak, minta viz fölszine közvetlen a jégburok alatt. A lég és viz hőmérsékének menete megfelelő rajzokban is szem­lélhetövé volt téve, melyeket az adatokkal együtt értekező a termé­szettudományi bizottságnak szolgáltatott át. Utána Gönczy Pál lev. tag mutatá be Hazslinszky Fri­gyes lev. tag értekezésétj„Északi Magyarhon lombmohairól," mely érte­kezésnek egyébiránt csak az eleje olvastatott fel. A M. T. Akadémia statistikai bizottsága a mult csütörtökön tartott rendes havi ülésében bemutattatott Athanász Szilárdnak egy mun­kálata, melyben Jász-Fényszaru város éghajlati s statistikai rajzátadja sok érdekes adattal ilustrálva, egyúttal ajánlkozik, hogy az egész Jász­ság statistikáját Összeállítja, ha az Akadémiától erre buzdítást nyer. Az érdekes munkálat Kőnek Sándor biz. tagnak adatott ki áttekintés s egyúttal a végett, mondjon véleményt, vajon kitűnik e a munkálatból szerző oly képessége, hogy a Jászság statistikájában tőle érdemes mun­kát várhatni. Hasonlókép be lön mutatva K. K. Halas város közgazda­sági, közigazgatási és törvénykezési viszonyairól, pénztári állásáról stb 186 5-ben szóló statistikai becses munkálat, mely örömmel s azon ohaí tással fogadtatott, vajha az ország minden városai s községei bocsáta­nának ki évenkint hasonló statistikai összeállítást, melyek az akadémi­ánál összegyűjtve, idővel lehetségessé tennék, hogy hazánk alapos és hiteles adatu statistikája szerkeztessék. Jelentés tétetett továbbá, hogy Pest sz. kir. város népösszeirást akar eszközöltetni, mely czélra K o­nek és Tormay tag urakat is felszóllitotta, kik készséggel vállal­kozván, Kőnek ur ajánlkozott, hogy az összeirás tervezetét elkésziti, javasolván egyúttal a városi hatóságnak, hogy az alakitandó összeirási bizottságba az Akadémia statistikai bizottsága tagjait'is válasszák be, kiknek segedelmével az összeirás, Buda városát is belefoglalva, ut­czán- s házankint egy nap alatt készittessék el alaposan és czél­szerüen. A munkában való részvétre valamennyi jelen volt tag szi­vesen vállalkozott és remélhető, hogy a testvér fővárosok példája hatni fog az ország többi városaira is és mind több több lépés fog történni azon czél felé, mely hazánk statistikai ismeretét meg fogja alapitani. Zene. Rózsavölgyi s társa kiadványai közt az ujabb időkben jelent meg Offenbachtól „La Belle Helene" és „Les Bergers" zongora átirata Kovaltsiktól. Amannak ára 1 forint, ennek 1 ft 20 kr. Offenbach ope­rettái közt van olyan, melyben a szinésznek sehol sincs alkalma át­lépni a korlátokat, hogy — eddigi tapasztalatok szerint — az erköl­csiség rovására sajátinventióit is érvényre juttassa; van olyan, mely­ben a szövegirók megkímélve a színészt ilynemű fáradságtól, maguk szállanak le a porba; de a legtöbben csak utak s rések vannak hagy­va, melyeken a színész torzító tehetségét, ha akarja, illemsértőleg is kitüntetheti, melyekért azonban nem Offenbach felelős, sem a szöveg­irók, hanem az illető színházi igazgató. E fajtájúak a fennevezett ope­retták is, s különösen Helénára vonatkozólag nemrég olvastuk egy lapban, hogy az előadók (a német színházban) igen sok szabadságot vesznek oly reményben, ha netalán különcz torzításaikkal nagyobb közönséget gyűjtenek, több tapsot aratnak, mi azonban a jobbérzésüe­ket elriasztja. Meg kellett érintenünk e pontokat azért, hogy midőn a közön­ségnek ilynemű zenét kedvelő részével szemközt Offenbach zenéjéről méltányosan nyilatkozunk, egyszersmind indokoltan nyilváníthassuk, hogy a nevezett operettákkal, mint színpadi termékekkel, ezúttal sem­mi közünk, s csupán a zongora átiratra szorítkozunk. Némelyek ugyan, s épen a német szépészek a tiszta zenében is találnak érzékiséget, s szerintük épen ugy lehet félteni a közönséget ez érzéki zene rosz be­folyásától a közerkölcsiséggel szemben, mint szép Helénától. Mi, mint minden babonás hit tagadói, a zenében nem keresünk egyebet zenénél, mely közvetlenül nem épit, sem ront, hanem csak bizonyos alkalmak, körülmények hatását fokozhatja. Például : épen Offenbach sikamlós operettáival párosulva emeli a szöveg hatását; egyházban a lelket fel­magasztosulja; halotti gyászünnepeken a szivet összeszorítja sat. sat. De ezektől elkülönítve, nem levén mit illustráljon, önmaga lép elő­térbe. Közvetlenül érintkezik egyéniségünkkel, s a szerint hat jól vagy roszul, a mint magunk zene nélkül is jó vagy rosz hangulatban va­gyunk ; vagy ha maga teremtené is a hangulatot, hatása nem lehet az erkölcs rovására. Ily szempontból véve föl Offenbach zenéjét, nem tör­hetünk pálczát felette, sőt elég alkalmasnak, mulattatónak találjuk a nagy közönségre nézve, melynek zenei fogalmai nem lépnek le a kö­zéputról. Offenbach közkedvességét tiszta, egyszerű, könnyen érthető költői gondolatainak köszönheti, mit ellenei is csak ugy tagadhatnak, ha a dallamosságot nem a dallamosságban keresik. A zongora átira­tokra vonatkozólag Kovaltsik úrtól sem tagadhatjuk meg ujismerésün­ket: mert nemcsak zongoraszerü, hanem csinos szerkezete mellett könnyen játszható, s e szerint nem tévesztette szem elől azt a közön­séget, melynek számára dolgozik. Azt azonban óhajtjuk, hogy máskor Ggy-egy átirata rövidebb legyen, mint szintén jelenleg is „Szép Helé­nádból s a „Juhászok"-ból több egyveleget csinálhatott volna. Mert azok, kik a hangjegyet könnyedén olvassák, valószínűleg nem Offen­bach hivei; azoknak pedig, kik minden egyes hangjegy gyei sokat küz­denek, ily hosszú átirat annyi mint egy tenger átúszása. De másfelöl czélszerübb beosztással a tanitók is haszonnal alkalmazhatnák, (még a virtuóznak is, mig az abc-töl a Parnass tetejére jut, gyermek éveiben van egy korszaka, mikor az e fajta zenében él) holott jelen alakjukban igen fárasztók s több időt igényelnek, mint a mennyit kamatoznak. Szintén a nevezett mükereskedésben kaphatók Offenbach „Ju­hászai" franczia négyes minőségben, ugyancsak Kováltsik tollából. Nem említve e táncz dallamosságát, már azért is a jobbak közé soroz­zuk, mert közepes játszónak sem sok dolgot ad, s különösen bassus kíséretében kerüli a merész ugrásokat, melyek többnyire a tánczirók avatlansága miatt a tánczzenéket még némely virtuóznak is elnehezí­tik, s a melyeket a zenei hétköznapok műkedvelői irgalom nélkül szok­tak lekalapálni, többnyire ugy, hogy az illető billentyűk mellé ütnek. Miután sok zongor'amester a tánczzene tanítására is van kárhoztatva, nem kétkedünk, hogy ezúttal Kovaltsik ur az illetők hálás elismerésé­vel fog találkozni, mit még több áldás kisérne, ha pl. a Fináléban egyet s mást még könnyebbé tett volna. Képzőművészet. — Egynémely hazai lapunk, megemlékezvén a m. képzömüv. társulat idei albumáról, hibásan jegyzi meg, hogy mind a négy müla­pot Marastoni rajzolta köre. Ez csak Than Mór „Jézus keresz­.telkedése" czimü lapjánál van ugy, az „Ágnes asszony" kép

Next

/
Oldalképek
Tartalom