Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 18. szám - Hazai műiparunk az alkotmánynyal szemben 2. [r.] (Vége)

219 szintén Montépin „Szerelmi dráma" czimü regényének fordítása bírálat alá_ bocsáttatott. Örvendetes tudomásul vette a Társaság, hogy a magyar népköltési gyűjtemény első kötetének kiadására nézve Emich Gusztáv nyomdász úrral előleges megállapodás történt. E kiadás az 1846-ban megindított gyűjtemény folytatása, és hozzá, — a Kisfaludy-társaság ujabb kiadásaitól eltérőleg — rétjére nézve is hasonló lesz. Végül Hunfalvy Pál tag finn állat-, nevezetesen rókameséket olvasott föl. • Pesten, apr. 26-án 1866. Greguss Ágost, titkár. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Hazai műiparunk az alkotmánynyal szemben. V n. V (Vége.) Szükségesnek, söt életfeltételnek tartom tehát azt, hogy a m u n i cipál is technika nemcsak fenntartassák, — mi már a megye belügyeire nézve is okvetlen szükséges, — de söt jogaiban az állami technika ellenében gyarapitassék is az által, 1) hogy ha a municipiumok oly ministeri rendelet végrehajtására köteleztetnének, mely merőben czéltalanul, de sőt egy egész vidék — több vármegye — anyagi kárára volna, a mennyiben haszontalan munkára pazaroltatnék a közmunka, a közmunkák kiszolgáltatása ellen országgyűlésig tiltakozhat nék *); 2., hogy minden országos technikai kivitelnél az állammérnök tartozzék a munkálat megkezdése előtt az érdeklett municipiumok technikai közegeit tanácskozásra meghívni, meghallgatásukkal tüzetes tárgyalás után állapítani meg a tervet, hogy minél kevesebb akadályba ütközzék vagy költségbe kerüljön az, természetszerű levén, hogy egy államközeg, a helyi viszonyokat legjobb akarat mellett se tanulmányoz hatja ki teljesen; 3., minden tisztán technikai vállalat, — kivéve épületek felállítását, miknél kárát szenvedje az, a ki nem elég ügyes hasznosat építeni,— mely a municipiumban történik, az illető municipális közeg tudtával és beleegyezésével történjék, (például egy község vizet akar csapoltatni, be nem jelenti, s azzal nem gondol, hogy szomszédjának szántóföldjeit egyoldalú működésével tönkre teszi, mire sok eset van) ö levén felelős a hatóságnak állásával, sőt vagyonával, mindarról, mi kerületében történik. A 1.) pontra nézve általánosan azt fogják mondani, hogy az ellenkezik a felelős minisztérium eszméjével. Igaz, de csak is ugy kell azt érteni, a mint történhetik; például látjuk, hogy a legszebb alkotmányt is felrúgja egy önkényes tollvonás, mikor aztán az országgyűlést csak azért hívják össze, hogy ismét hazaküldjék (Poroszország 1865-1866) s azért senki sem felelhet, hogy isten tudja mikor, ilyen viszony minálunk is be nem állhatna. Az igaz, hogy megbukván az oly kormány, a törvény, a jog ismét helyreáll, sa szobájokba zárkózott patrióták kucsmát, mentét előszednek, és a megyeházban újra szép dietiók mellett elfoglalják a székeket: ugy de rombadölt védgátak, félbenmaradt vasutak, beszáradt csatornák nem vándorolnak ám szintén a megyeházba elfoglalni a törvényes álláspontot, hanem ott hevernek, mig uj költséggel ismét be nem temetjük, le nem húzzuk őket és milliók veszteségét érzi a haza. Azért óhajtanám én az 1.) pontot, ha mindjárt azon módositásssl is fentartatni, hogy az anyagi térnek ezen vis inertiae-je csak akkor álljon elő, ha a törvény nem tartatik meg' a kormány által. A föntebbiekben véleményem szerint eléggé érthetőn körvonaloztam azt, hogy mily arányban legyen a municipális technika az álladalommal szemben. A mi a tágabb értelemben vett iparvállalatokat illeti, mint gyárak, ipartelepek, termelési czikkek kisebb nagyobb mérvű felállítása, kidolgozása; iparegyesületek, iparbankok alakulása ezekre nézve a központi hatóság .felügyeletét csak épen annyiból kívánnám érvényben tartani, mennyiben azok álladalmi pénzügygyei, vagy álladalmi és kereskedelmi szerződésekkel állanának szorosabb viszonyban, a'közrendű vállalatokat ^csak statistikai szemponpontból, s ezekre nézve elég volna az illető municipiumoknál a bejelentés, melyek ugy is folytonos érintkezésben állván a központi hatósággal, a területükén történő iparmozgalomról eléggé értesítenék azt ugy is. Ellenben kötelességévé tennem törvényileg minden iparvállalatnak azt, hogy működésének eredményét bizonyos időközben a minisztériummal tudassa, hogy az folytonosan értesítve legyen az országos ipar mikénti állásának valódiságáról és annak resultátumából követ*) Szerző e nézetében csakugyan nem osztozhatunk, és helyes a későbbi, saját maga által is előrelátott ellenvetés, hogy ez a felelős minisztérium eszméjével ellenkezik; közöljük mindamellett a czikket a benne kifejtett sok helyes és korszerű gondolat miatt, tért Dyitva a szabad eszmecserének, melyet czikkiró maga is óhajt. Szerk. keztethessen mindazon teendőire, melyeket az általános iparemeléB tárgyában kezdeményeznie hivatásában fog állam. Azt kívánom tehát, hogy hazai iparunk az alkotmánynyal szemben lehetőleg szabadon mozogjon, saját lábán járjon. Erre nézve a fentebbiek rövid összefoglalásaképen a következő alapelveket állithatom fel : 1., Mindenekelőtt szabad verseny legyen, a monopóliumok semmisüljenek meg, mert csak igy lehet kitudni, miben áll a hazai ipar főérdeke, mely ut az, melyet a jövendő a hon nagyságának megszerzéséül élőnkbe szabott. 2., Szüntessenek meg a lenyűgöző engedélyezési nehézségek, s ne kelljen mindenért a fókormányszékekhez folyamodni, de tűzessenek ki azon tárgyak, melyek ide tartozzanak, a többi hagyassék a helyhatóságoknak. 3., Teljes és törvénytelen állapotok beálltával ellenállási joggal felruházott önkormányzat a municipiumokban a techikai téren; ez álladalmi mükiviteleknél se ignoráltassék, söt inkább az álladalmi jjés municipális közegek együttes működése által minél jobban tétessék lehetővé elérése a czélszerünek, a leghasznosabbnak. Ezek volnának a főeszmék, melyek az én meggyőződésem szerint szükségesek volnának műiparunk kifejlesztésének létrehozásához Mert, hogy mi e téren a szégyenig hátra vagyunk, tagadhatlan, és hogy nem egészen a mi hibánk által, az is igaz; minden bajainkat a rosz rendszerben keressük, az talán meg fog bukni; de ha valamiben, ugy igazán e téren kell összevetett vállal dolgozunk, nehogy scyllából charybdisbe essünk, hanem hogy ránk illjék Socrates eme szép mondása: „nincs szebb ut a dicsőségre, mint ha valaki valósággal azzá lesz, a minek tartatni kíván." S szabadjon ezen soraimat egy óhajtással és egy reménynyel bebefejeznem, t. i. azon óhajtásommal, hogy legfőbb kellékünk, iparegyesületünk minélhamarébb lépjen életbe s kezdje meg működését; és azon reményemmel, hogy minden magyar, kit főleg a szak köt az iparhoz, tegyen tőle kitelhetőleg. Mindenekfelett pedig szóljunk többen is a dologhoz, mert az okos gondolat se jő magától, hanem az eszmecseréből. En örülni fogok, ha tönkre silányitják u minden eddigi felszólalásaimat, csak már egyszer mozduljunk, és állapodjunk meg olyanokban, melyekből édes hazánkra áldás és fény özönljék. VALKAI IMRE, mérnök. Az angol vas árfluctuatiói. Nem lesz talán érdektelen, French jeles munkájából, — melyet „az amerikai Egyesült-Államok vasiparának története" czim alatt közzé tett — némileg megismerkedni azon árhullámzásokkal, miknek az angol vaspiacz időnként alávetve volt. A nyersvas ára Grlasgowban következőleg állott : 1844 januárban 44 shilling egy tonna azaz 20 vámmázsa után. TJOflAS IT3J2C3 : öl — aprilban 65 r> n — septemberben 50 asPábssiloti n 1845 januárban 65 n i — februárban 74 n — martiusban 105 n ' — aprilban 1071/, n » — júniusban 65 jilVkáúáiol n — octob érben 90 BÖM! íiayv''>()?'>< —- decemberben 76 ». 1846 januárban 80 JJ — aprilban 66 n — augustusban 75 1847 decemberben 47 y2 n n 1848 martiusban 417,2 472/12 » 1849 decemberben 417,2 472/12 íi«í*rjini j}o ifi ab itjüuVá 1850 „ 44 íöwÍ8ssne>ní n 1851 39 fftfoiUi iiúiteí 1852 „ 45 1853 „ 62 •\ potí jog » 1854 79 n n 36* 2SÖX E