Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 16. szám - Hazai műiparunk az alkotmánynyal szemben 1. [r.]

194 nek. Két oly -ellentét, mely egyaránt háborgatón repkedi körül a gondolkodást, mely azonban épen ez ellentétekből merítvén anyagát, működni soha meg nem szün. Jól érzi ezeket tudom mindaz, ki néha tollát is igénybe szokta venni rendes mindennapi munkája mellett, de kétszeresen érzem a fentebbiek hatását én, ki mindazt, mit elmondandó leszek, már azon boldog képzelemben álmodom — ne adja isten, hogy csak álom maradjon — miszerint alkotmányunk helyreállítva, felelős kormányunk teljes mükodösben, megyeházaink telve sürgelemmel vannak. Czimiratomból és kitűnik, hogy miről akarok szólani. Tudnillik müiparunk állapotáról ugy, a hogyan ón azt helyesnek képzelem akkor ha az országban felelős nemzetgazdasági minisztérium vezetendi az ország technikai ügyeit. E tárgyban a főkérdés véleményem szerint az : hogy vajon az országban minden technikai müvelet a központi hatóság közvetlen befolyása alatt álljon-e ? Vagy pedig erre nézve is felállittassék az elv? hogy a helyhatóságok saját köreiben intézhessék el mindazon ügyeket, melyek speciális érdekeikbe vágnak ? — Szóval, minden iparvállalat, egyen az országos avagy helyi, vidék-köri érdekű, egyenest a központi kormány felügyelete, vezetése, vagy engedélyétől tetessék-e függővé, avagy intéztessenek ez utóbbiak önkormányzatilag ? Hogy e kérdésekre határozottan felelhessünk, szemügyre kell vennünk jelen helyzetünket műipar dolgában, midőn tudtommal minden a központi hatalomtól függ, az első Miniszterial Bau Inspectortól kezdve Torna vármegye utolsó utibiztosáig. Mostanában akármibe akarjon egyes ember, vagy társulat kapni minek valami nyilvános színezete vagy egyleti hamva van, történjék az egy emlékszobor felállításától kezdve egy egész ipartelepitvény berendezéséig, azonnal betiltatik, ha nincs reá hatósági engedélye. S eddig rendben találom a dolgot. De hogy e hatósági engedélyért évekig kelljen várakozni csak azért, mivel azt elébb a nmg. helytartótanácsnak „alaposan átvizsgálni", azután esetenkint a fgu m. udvari korlátnokságnak „kegyelmesen helybenhagyni", nem ritkán a m. pénzügyminisztérium által is „jóváhagyatni" kellessék, azon eseteknél is, melyek nem tisztán országos vagy épen birodalmi érdeküek ? s hogy e miatt a vállalkozási kedvcsökkenésnek bö tér miért engedtessék ? ezt csakis a centralisátio elvei magyarázhatják meg. Már pedig tekintsük az embereket és az emberek tettvágyát, mily nagy tényező ezeknél az alkalmiság?! hány fellelkesülésnek lettek már üdvös következményei?— bizonnyára többször üdvösek mint hátrányosak, s hány nagybecsű, és a kezdet nehézségei által meghiúsult indítványozás ment füstbe az ipar terén csak épen azért, mert addig, mig a legfelsőbb jóváhagyás leérkezett, különféle befolyás alatti szövetkezéseknek felbomlása, egyes lelkeseknek halála következett be. De nemcsak, hanem hány szegényebb sorsú iparost riasztott el az engedélykinyerés réme magától a kezdeményezéstől csak azért, mert látta, hogy illő pártfogó nélkül az egész ügy elsorvad. (Onnan magyarázható meg azután azon jelenség is, hogy napjainkban nincs oly vállalat, melynek élén főúr ne állana, mi tisztelet a lelkes kivételeknek — főleg a titulus alapján, s nem a mükivánalom parancsából történik. Hátrányos tehát a centralisátio magánál az ipar életének születésenapjánál. De hát mit mondjunk azután az igy megszületett gyermek neveléséről, s férfikora működéséről? — Örökös tanácskérés ennek képe. Üstökénél tartja a központ, nem ereszti előre, csak épen a kimért lépésben, attól féltvén, hogy elbukik és nyakát szegi. Természetesen, mert nem tanult maga lábán járni! . . . . Féltjük az ipart, hogy pénzünket vesztjük rajta, s nem gondoljuk meg hogy képtelenség egy ország anyagi fejlődését kidolgozott chablone szerint vezetni.Mindeneket megpróbáljatok, s a mi jó, azt megtartsátok — ez az anyagi fejlődés alapelve, melyet tanít az idő és tapasztalás. Vajon hol volna Anglia, Ej szakamerika, ha nem ez elvet követi? Vajon hol állana a világ, ha épen csak a kormányhatóságokra lett volna bizva annak megítélése, hogy ez s az a találmány czélszerü-e ? jó-e ? hasznos-e ? s adjunk-e rá engedélyt vagy sem? — Szerencse, hogy az emberiség minden jármot le tud magáról rázni, mely korlátozza fejlődését ugy az anyag, mint a szellem terén. Napjainkban tehát első és fó'bajunk az, hogy hiányzik a szabad tevékenység, vagyis a vállalkozási szabadság. A centralisátiót én azonban nem csak a fentebb kifejezett főelvre nézve tartom károsnak, de károsnak magánál az úgynevezett. országos iparügyeknél is, hol a k i v i t e 11 végnélkül nehezíti. Példánakokáért létezik egy országos építészeti igazgatóság Magyarországban, mely minden országos iparügyet vezet, s mint tudjuk, a megyékben is jelenleg működő-testület. A kinek alkalma volt tapasztalni, tiogy a leg nagyobb szorgalom mellett is aránylag mily keveset mutathat fel egy Baudirectioanális közeg, az be fogja látni, hogy kivitel dolgában a központosítási szervezet a legszerencsétlenebb szervezet. Az idő pénz = az idő Ausweisverfertígung. S mégis sehol a világon nincs oly kevés ellenörködés mint az ily szervezeteknél; miért, mert a hol a kimutatandó postnumeró sok, ott gyerekség összevágó kimutatást'eszközölni, • melözve azt, hogy mindennemű technikai műnek egyedüli, de valóságos ellenőrzése maga a be.végzettmű. S hol történnek mégis a legnagyobb hibák, mint az oly müvek kivitelénél, melyek egy központosított felügyelettől függenek? pedig nem azért, mintha talán a központnak ismét legfőbb pontjában akár az ész, akár az igyekezet hiányzanék, hanem egyedül azért, mert phisikai lehetetlenség mindenre felügyelnie, — az alatti közegeknél pedig hiányzik az, a mianemes ambitiót előidézi', a mi tetterőre sarkal — az önnállóság. Csak megtegye az alatti közeg azt, mit neki írásban meghagynak, s hogy az meddig tartson, vagy mennyire czélszerüen és az egyes érdeklettek érdekeinek szemmeltartá" sával vitessék ki ? azzal nem törődhetik a központ, mivel nagyobbrészt körén kivül is esik ezen dolgok tüzetes kutatása. Tgy van azután, hogy egynémely országút a legszebb réteket teszi tönkre, mikor egy kis hajlással a dombon is mehetne, (1. Besenyö-Bagi vonal) s egynémely sarkantyúk 5Ü00 ínséges forintba kerülvén, három hónap múlva elsodortatnak (lásd, de már rég nem láthatod ordasi védgátak). Tudom uraim, mit vetnek ez ellen, de majd az ellenvetést magam fogom előhozni alább. Az iparügyek központosítása tehát kétfélekép bizonyul károsnak : 1.) az által, hogy a tevékenységet a sok fontolgatás lohasztja, 2.) azért, mert magát a kivitelt is nehezíti. Én részemről e két sarkalatos állítás igazságáról annyira meg vagyok győződve, hogy a tárgyalásom alatti két főkérdés közül azt, hogy „vajon az országban minden technikai müvelet a központi hatóság közvetlen befolyása alatt álljon-e ? — határozottan elvetendönek tartom. VALKAI IMRE mérnök. Az ingyen kÖzmnnkai'endSZert, mely Magyarországon még mindig díTÍ k, a M. Akadémia legutóbbi ülésében eró's és győztes érvekkel támadta meg F e a t Vilmos, országos utaink állapotáról értekezve. Kimutatta egyszersmind, hogy az úgynevezett állami utak fentartásához Magyarország aránytalanul nagyobb mértékben járul, mint az örökös tartományok, és az országra nézve csak hasznos volna ezt a közösséget is megszüntetni, hadd gondoskodnának az örökös tartományok a magok útjairól, meg mi is a magunkéiról. Reméljük, az alap os és részletes javaslatot a képviselőháznak az anyagi érdekekkel foglalkoz andó bizottsága tanácskozásai körébe fogja venni. AZ OrSZ. m. gazd. Egyesület közgazdasági szakosztályához H e t s e y Adolf, helybeli kereskedő életrevaló tervet nyújtott be, mely szerint egy g y a pj u-m os ó-részvénytársulat volna felállítandó. Ha a terv "létesülne, az annyi baj és áldozatba kerülő birkamosás egészen elmaradna, hanem a lenyirt gyapjú kerülne az alakitandó egylet mosóintézetébe. Ez által két fődolog lenne elérve, mi a gyapjuüzletet lényegesen emelné: először a birkanyírás idörevaló" tekintet nélkül bármikor is megtörténhetnék; másodszor a gyapjú sokkal tisztábban kerülne a piaezra, mint birkamosatás által, a mennyiben gyakran a legszebben mosott birkák is a kedvezőtlen időjárás által sokszor piszkos gyapjút szolgáltatnak. Bajt csak a mosatlanul nyírt és mosott gyapjú sulykülönbséee és azon körülmény okozhatan, hogy ha a mosóintézet kőzve titée által a gyapjú rögtön el nem kel, gyakori ide-oda szállítás lesz szükséges. A lOSOÜCZi YaSUt hitelezőinek legközelebbi gyülsén gróf F o r g á c h Antal jelentette, hogy két hét alatt a kiegyezkedési eljárás befejezve, s az építkezési munkák május hó folytán újra elkezdve leszuek. A kincstár által a tömegjavára utalványozott 20,000 frt iránt pedig Fluck pénzügyi tanácsos ur oda nyilatkozott, hogy az azonnal felvehető, mihelyt a curatorium a helytartó tanács által kívánt föltételeknek eleget tesz. ÁrÚ és CSOmagSZállitÓ társaság van Buda-Pestea alakulóban, melynek a két város minden részében felállítandó számos irodái elvállalnak a pesti és budai vaspályákhoz bármily térfogatú és sulyu tárgyaknak vagy árúknak s úti podgyásznak, a legcsekélyebbtől a legnagyobbig szállítását, azoknak feladását, a teherlevelek elkészíttetését, és viszont az ott beérkezett tárgyak átvételét, a vám és egyéb illetékek lefizetését, a ezen czikkeknek a rendelkező lakására vagy raktárába leendő szállítását; — a postahivatali küldemények rendszeres feladását (azon biztosítás mellett, hogy azok a legközelebbi postamenettel okvetlenül elküldetnek), valamint a megérkezett csomagok átvételét és házhoz hordását. Foglalkozik az intézet bútorok, háztartási czikkek, kereskedelmi és iparüzleti árú szállításával, a testvér főváros területén belül, és elfogad bármely csomagot, terhet vagy czikket, a czimzettől beszedendő utánvétel mellett; továbbá Öl- vagy aprított fának, élelmi szereknek házhoz küldését. Hasonló vállalat még nincs a birodalomban. Alap tökéje, 50,000 frt lesz, 500 darab 100 frtos részvényben, melynek 50°/0 az intézet megnyíta előtt le3z befizetendő. Az első magyar általános biztosító-társaság, a vetéseknek áldott aratást igérő állását, az árak jelen olcsóságát s a pénz szii kvoltát tekintve,