Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 15. szám

18(82 mert hire jár, hogy Szerbia Bosnyák- és Bolgárországgal egyesülve külön országot készül alkotni, mely évi adó mellett elismerné ugyan — egyelőre — a porta fóuralmi jogát, de magában megerősödvén nehezen csak Ausztria hatalmi terjedésének gátjául akarna szolgálni, mi szintén csak ürügy; hanem oly ország készül lenni, melyben Oroszország vetné meg lábát annál erősebben, minél inkább megingatták ebbeli alapzatát Romániában. Vajon mennyiben összhangzó ezzel a bécsi „Fr. Bl." okoskodása, mely a török seregek mozgasítására utalva, irja: így tehát birodalmunk keleti határán is érlelődött ama válság, melyre Bismarck ur már hónapokkal ezelőtt kombinátióival támaszkodott, hogy szükség esetén megszerezze Ausztria számára azon kárpótlást, mely Schleswig-Holstein átengedéseért kináltatni fogna. Nem sokára hallani fogjuk, hogy Oláhország készen kínálkozik Ausztriának, Moldvaország pedig Oroszországnak s nem sokára Párisból is hallani fogjuk amaz európai kongressus szükségét hirdettetni, melynek fen lesz tartva, hogy valamennyi függő bonyodalom kiegyenlítését, a szerződések revisióját s Európa térképe helyreigazítását eszközölje. Oroszország csak halkan működik, de lépései nem maradnak nyom nélkül s egy európai hatalmasság sem ért hozzá annyira, hogy valódi czéljait takargassa, mint épen Oroszország; azért nem tulaj donitható nagy suly azon ujabbi hirnek, hogy György, mecklenburgi hg. Sz.-Pétervárról Bécsbe érkezett Oroszország azon ajánlatával, hogy a Poroszország és Ausztria közötti viszályban elvállalja a közvetítő szerepet, s hogy ennek következtében a hadi mozgalmak fölfüggesztettek. Oroszországnak, egyelőre legalább, nincs érdekében a viszály megszüntetése s ezért az ajánlat komoly volta is naalatt Tolnában nagy vállalkozó szellem pezsdült, mely a legszebb reményekre jogosított; az 1848-diki év mind e gonddal ápolt csemetéket tönkre tette. A szegszárdi pinczékben tömegesen hevertek a legnemesebb borok, melyeket hiába kínáltak 6 írtjával. Midőn a 46-diki borok megértek, néhány mutatványt küldtek Éjszak-Németország, Holland s Kopenhága leghirnevesebb borkereskedőinek. Berlinből akkor a legtekintélyesebb czégtöl megrendelés érkezett 100 akó különféle borokra. A megrendelés pontosan végrehajtatott, a számla kiegyenlittetett; de a vevőről többé soha se hallottak. Az 1848-ik évben levélíró Berlinbe vetődött; természetesen fölkereste a borkereskedőt is. A szokásos bemutatás után az illető ur ugyancsak haragosan nézett s mondta,hogy a küldött borral nincs megelégedve. Azon állításra, hogy a borok mutatvány szerint pontosan szállíttattak, pinczéjébe hivta a látogatót, hadd győződjék meg személyesen állítása igazságáról. A látogató elment. A pinczében körülbelöl 30—40,000 akó különféle bor feküdt. Egyik zugában hevertek a szegszárdi hordók, jó tizakósak vas abroncsban. A borkereskedő azt vélte, hogy mielőtt kóstolót hoz a hordókból, igyanak meg egy pohár bort; hozott is veresen pecsételt üveget „Chambertin" czéggel (tudvalevő egyik legfinomabb burgundi-faj). Töltött, a bor pompás volt. Ivott ön már e fajtát? kérdi. A látogató mondja, hogy ivott évek előtt termőhelyén, de természetes accentusát elfelejtette. Nos, mondja, ez a bor is idegen előtte? A látogató meghökken, a kereskedő hahotára fakad s "mondj a : Hiszen, ez az ön szegszárdija; Ti magyarok nem is ismeritek kincseiteket. Ha e bort magyar név alatt árulnám, kinevetnének; igy Chambertinnek kereszteltem, kissé iskoláztam, s üvegeért 1 % tallért (2 frt ezüstöt) kapok. Nehéz erre felelni, de annyi világos, hogy ha borainknak piaczokat akarunk nyerni, előbb le kell győzni az előítéleteket, s ha ez áldozattal jár is, ha egyszer megtörtént, a játék is nyerve van. az igazság befogadására. Jó tapintatot mutat az is, hogy váltogatva, hol általánosan tartotta elmefuttatásái, hol pedig egyes képeket szövött közbe — jgy a lengyel nő jellemzését, igy, a mi még sikerültebb volt, az anyáét kis gyermeke körében. Goltznak előadása eleven, érthető, s ennyi előny egyesülése mellett teljesen meg is nyerte a nagyszámú közönség tetszését, melynek soraiban, "természetesen legszámosabbak voltak épen. azok, a kikről az elmés író oly kedvesen és^okosan értekezett. ft, KERESKEDÉS. frt. kr. 14,174,078 79 A Magyal* Földhitelintézet negyedévi kimutatása 1866. márczius 31-én A c t i v u m : 1. Jelzálogi kölcsönök (49,734,182 frt 48 krt. érő jelzálogok állal fedezve) frt. kr. ít) záloglevelek s jövedékjegyekben . 13,435,181 89 b) készpénzben (a 1 tí3. §. szerint) . 7 38,896 90 2v 11e n d e 1 k e z é s r e álló összegek: a) . készpénzkészlet b) leszámítolt váltók legfelebb három havi lejárattal . . . , . c) pénzintézeteknél rövid felmondásra . d) követelések folyó számadásokra e) előlegek intézeti értékpapírokra 3. A tartalékalap értékei, nevezetesen: a) 895{,5f00 frt. intézeti záloglev. h 70. 026,850 — b) 21,900 n 10 éyesjövedékj. a 90. 19,710 — 12,834 65 390,670 5.77,900 129,7 5 -J 232,303 47 25 1,343,467 37 4. A kölcsönös 1%-os jótállási alap záloglevelei . . . 87,000 5. Fölszerelés 3>415 — 6. Alapítványi kötelezvények. . . . 1,472,800 7. Záloglevelek törlesztési számlája • 64,859 20 o. é. 17,792,180 36 P frt 12,653,200 849,700 1,600 a s s í v n m : 1. Sorsolás alá esö záloglevelek forgalma (37,29 5,924 frt — krt érö jelzálogok által fedezve) .... 2. 10 éves jövedékjegy forgalma (5,234,997 frt 27 krt érö jelzálogok által fedezve) 3. 5 éves jövedékjegyek forgalma (16,403 frt 84 krt érö jelzálog által fedezve) . 4. Pénztári jegyek 1,179,256 5. Lejárt, kamatszelvények forgalma: a) záloglevelek után .... 11,926 frt 75 kr b) 10 éves jövedékjegyek után . 1,182 „ — „ 6. Intézeti tartozás folyó számadásokra 7. Intézeti adósoktól teherkifizetésre visszatartva 8. Törlesztési alap 9. Biztosítási alapok: a) kölcsönös l°/()-os jótállási alap kr. 05 13,108 75 81,534 40 215,487 56 64,859 20 (a 108. § szerintj 137,207 frt — kr. b) az alapítványi és tartaléktöke (az országos alap által befizetett o. é. 500,000 frt belefoglalásával) 2,177,000 frt — kr. c) tiszta üzleteredmény 1865. dec. 31-ig 132,533 „ 32 „, 10. Több számla egyenlege 2,446,740 32 286,694 08 o. é. 17,792,180 36 Kelt Pesten, 1866. április 7-én Előttem mint királyi biztos előtt: Kaim. J o s Gr. Károlyi György íelügyelő-bizottmányi elnök. Hajós József, Koppély Frigyes, Lónyai Gábor, WodianerAlber felügyelö-bizottmányi tagok. Csengery Antal titoknok. A pesti takarék-pénztár april hó 4-én tartá ez évi közgyűlését. HaJózsef igazgató beszédében következő előterjesztést tön : Tisztelt közgyűlés! A közelebb lefolyt évben is fennállott azon akadályok, melyek 1864-ik évben a tökeképzés és gyümölcsöző elhelyezésre gátlólag hatottak — minők a termények nyomott ára — az ipar és kereskedelem pangása, — az intézet ez évi forgalmára különösen azért gyakoroltak érezhető visszahatást, minthogy ezen kedvezőtlen viszonyok közt — intézetünk a befolyt tőkék gyors és szabályszerű elhelyezésénél sok tekintetben korlátolva lett 5 azon körülmény azonban, miszerint ezen év folyamában, miként az alább következő 1864-dik és 1865-dik évi forgalmak összehasonlító átnézetéből kitűnik, a tökekivétel tetemesb mennyiséggel kevesbedett az 1864-diki irányában — miáltal a kezelési tökemaradvány gyarapodása éretett el — valamint az eredményt jelen nyomasztó viszonyok közt kedvezőnek tünteti fel, — ugy más részt a közlekedő közönség intézetünk iránt folytonosan növekedő bizalmának örvendetes bizonyságául vehető,— melynek nyilvánulása részben a tisztelt közgyűlés által, ez évben életbeléptetni rendelt kétszeri zárlat, és a kamatok félévenkénti tőkésítése kedvező hatásának következménye: Tett ugyanis: 1864-ik évben Kezelési tőke Betétel 22,733 fél által 1865-ik évben 646,560 — 23,296,866 frt 75 kr. 11,558,828 13 „ 9,119,784 24 „ 10,320,520 Mii" 21,925,328 frt. 21 kr. 11,949,360 n 35 „ 8,048,645 n 69 „ 8,257,142 Jí 50 „ 1,371,538 n 54 „ 2,063,37 6 n 51 ' „ 355,305 n 22 , Ezek szerint az 1865. évi forgalom az 1864. évi irányában kevesbedett ugyan, azonban azon oknál fogva, mert az 1864. évi kivétel az 1865-ki irányában többletet mutat ki, szaporodott a betéti tőke maradvány a betevők száma 1405-tel, ellenben kevesbedett a kivevők száma 2291-el A rendelkezés alatti tőkéből elhelyezve volt: 1864-ik év végén Leszámítolt váltókra 3,806,925 frt Állam s hitelpapírokra , 304,486 „ 90