Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 13. szám

158 törvényszék ítélete ki nem terjedhet egész Olaszországra, hogy Tecc h i o Velenczében, Grillenzoni Modenában, De B1 a s i i s Nápolyban hasonlóan halálra ítéltettek s mégis követekül megválasztattak, a többség nem felelt semmit, de megsemmisítésre szavazott, számra tizenhatan, nyolcz ellenében. Egy követ ekkor felszólította a többséget, hogy ha már nem akarják igazolni M a z z i n i t, szólítsák legalább fel a kormányt, adjon amnestiát ezen utolsó olasz száműzöttnek, hiszen már R i c a s o 1 i is megígérte volt, hogy bűnbocsánatot ád neki. Erre Minghetti felszólalt, hogy Ö is, mint miniszterelnök, hajlandó volt ezt a régen várt amnesztiát kieszközölni, csakhogy Mazzini épen akkor oly levelet irt az újságokban, mely a monarchiái elvet megtámadja, ő tehát nem tartotta illedelmesnek, a királynak azt javasolni, hogy a monarchiái elv nyilvános ellenségének megkegyelmezzen. Erre azonban az ellenzéki követ ismét felszólalt: „Akarja-e, követ ur; miképen 60 eredeti oklevéllel bizonyítsam, hogy urunk királyunk épen azon időben Mazzinival levelezésben állt?" Minghetti elhallgatott, s a többség megmaradott véleményénél, s csak azt sajnálta, hogy be nem foghatja az ellenzék száját jövő szerdán, midőn ezen kérdés nyilvános ülésben taglalás alá kerül. A nép azonban, s 31 azzini régi baráti, nem veszik ^ezt az ügyet oly csendesen, mint a kamara többsége, s holnap, József napján, itt Flórenczben, Nápolyban, Milanóban, Messinában és Palermóban népgyűlést fog tartani, hogy rokonszenvét a két Józseffel, Garibaldival és Mazzinivel kijelentse. Itten Dolfi, a híres pék, ki 1859 óta a nép élén áll, s bizodalmát egész mértékben birja, íoglalandja el az elnöki széket, s ki is adta már a jelszót, hogy senki se merje beszédében akár Napóleont, akár a kormányt megbántani, mert nem akar okot szolgáltatni arra, hogy a gyűlés, mely a Pagliano színházban fog tartatni, a rendőrség által eloszlattassék. A schlesvig-holsteini czivódás következtében eredett háború sejtelmek el kezdenek párologni, szó volt a sereg számának növeléséről, ezen hit azonban már több nap óta igazi értékére devalváltatott, hogy tudniillik az ez idei ujoncz illeték, az 1845-ben születettekből, melynek kiállí tása financzialis tekintetből tavaszról őszre elhalasztatott, csakugyan húsvét után fegyver alá fog hivatni. Meglehet azonban, hogy még ezen rendszabály sem lesz végrehajtva, s csakugyan őszig elnapoltatik Scialoja financzrniniszter vigasztalására, kinek baja ngy is nagyon meggyült, minthogy a financzküldöttség a miniszteri tervet irgalmatlanul megnyirbálja, ugy hogy szerzője alig tud reá ismerni. A másik küldöttség, mely a számadásokat 1859 óta mind meg fogja vizsgálni, még meg nem kezdte terhes munkáját, s azon gyanúban áll, hogy mindent ki akar simítani, nem pedig hibát keresni ott, hol segítség többé nem lehet. Gróf Pianciani előadta tervét a municipalis reform tárgyában, ez azonban tisztelettel oly küldöttség elébe utasíttatott, mely a szép és praktikus tervet el fogja temetni, Olaszország nem szabadul ki oly könnyen a központosítás békóiból. P. Vegyes. A Teleki-jutalmat a M. Akadémia az idén a „Nagyság átka" czimü tragédiának Ítélte, mint 15 pályatársa között aránylag legjobbnak. Ónálló becsünek csak egyik a bírálók közöl állítja. Az ítélet az öt biráló három szónyi többségű véleményére van alapítva, mert a két szónyi kisebbség egy más, „Szerencsés" czimü tragédiát kivánt megjutalmaztatni. Fölbontatván a nyertes munka szerzője nevét rejtő jeligés levél, kitűnt, hogy a szerző Zichy Antal, ki csakugyan országgyűlési képviselő s legújabban megválasztott Kisfaludy-társasági tag. A K a r á C S 0 n y i-dijért pályázó darabok sorsa az alapítvány értelmében mindenkor márcz.,31-én döntendő el. Minthogy azonban márcz. 31-ike ez idén nagy-szombatra esik, a következő hétfőn pedig,mint húsvét hétfőjén, az Akadémiának nem lesz ülése, a Karácsonyi-dijért pályázó darabok sorsa ez idén az apr. 9-dikén tartandó akadémiai ülésben fog eldöntetni. A biráló bizottság, mint halljuk, már határozott e tárgyban; de azt is halljuk, hogy e bizottság tagjai lekötelezték magokat, hogy a határzat kihirdetésének napjáig hallgatnak, nehogy —• mint a Telekidijnál történt — az összes közönség hamarabb tudja meg az eredményt, mint az Akadémia tagjai. Arany ajándék a Kislaludy-Társaságnak. Emlékezni fognak olvasóink, hogy a Kisfaludy-Társaság utolsó pályázataira valaki egy arany ékszert küldött be, mely könyvet ábrázol és igen csinos munka. A Társaság fölhívta az ismeretlen beküldőt, rendelkezzék az ékszerrel, s erre az illető — de a nélkül, hogy incognitójából kivetkeznék — kinyilatkoztatta, hogy azt a Kisfaludy-Társaságnak ajándékozza. A Társaság ezt természetesen köszönettel veszi; mi pedig óhajtjuk, vajha kerülne neki több is ilyen pályázója, ki nemhogy elvinné a Társaság aranyait, sőt inkább a maga aranyával szaporítja. A Kisfaludy-társaság idei pályázataiban mindenesetre ezt az aranyos ajándékozót illeti a koszorú. I Irodalom. I — „Kecskemét város története" negyedik kötete oklevéltárral, HornyikJános szerkesztése mellett megjelent s beküldetett. Szerző egyszersmind az e kötet megjelenésénél közbejött három évi késedelem kimentése végett megemlíteni kívánja: mikép az előző harmadik kötet, miután a helyi sajtó-rendőrség által kibocsáttatott volna, utólag az országos sajtóhatóság által támadtatott meg ; a vizsgálat folytán szerző személye s hivatala az üldöztetés súlya alól ugyan fel lön mentve; de a munka folytatása esetében a következő kötetek, kibocsátás előtt, a Nagym. m. kir. Helytartótanács Elnökségéhez felterjesztetni rendeltettek, — s e 4 ik kötet csak f. é. febr. 3-án nyert kibocsáttatósi engedélyt. E nagy érdekű történelmi mű, a szövetbe nyomatott okmányokon Kívül 300 oklevelet tartalmaz s nevezetesen a kuruez-világgal, 1703—1711 foglalkozik. A. 431 lapra terjedő kötet ára 2 frt. — A Heckenast Gnsztáv kiadásában megjelent „kis nemzeti múzeum" második és harmadik kötete az imént került ki a sajtó alól. Mindkét kötet Kisfaludy Károly válogatott munkáit hozza, az első verseket és elbeszéléseket, a 2-dik színmüveket. Egy-egy kötet ára 50 kr. „Képes Világ" czime alatt egy uj szépirodalmi és ismeretterjesztő illustrált vállalat indult meg a Deutsch testvérek kiadásában, Vé rtesi Arnold szerkesztése mellett. Ez uj vállalat 5%-a az irói segélyegyletnek van felajánlva, mit ez egylet igazgató-választmánya köszönettel fogadván, az uj lapot a közönség és irók figyelmébe ajánlja. A magunk részéről is hozzá járulunk az ajánlathoz, bár öromestebb látnók, ha annyi felé elforgácsolt irodalmi erőnk és közönségünk kevesebb számú de azért annál biztosabb alapú vállalat köré csoportosulna. A „Képes Világ" egész évi előfizetési ára 6 frt. Az*„ErdészetÍés GazdászaÜ Lapok", mint a magyar F>dész-Egylet közlönye,a mióta Sporzon Pál szerkesztése alá kerültek,kissé megváltoztatták régi alakjukat,s többé nem csupán egyes, hosszasb értekezéseket közlenek, hanem apróbb czikkekben változatos tartalmat nyujtnak az olvasónak. Mind a mellett komolyak, szakavatottak a czikkek. Az imént megjelent harmadik füzet élén is egy nagyhorderejű munkálattal találkozunk : „Az erdészeti törvényjavaslat ügyében," mely e lapok régi bajnoka, E r d ő d y Adolf tollából kerülvén, az erdészeti törvényjavaslat készítésével foglalkozó bizottmány febr. 16-án tartott ülésében felolvastatott és egyhangúlag a készítendő javaslat alapjául elfogadtatott. „MiSSlÓi Lapok"' czime alatt jelent meg Bukurestben az első protestáns magyar missió közlönye C z e 1 d e r Márton, első prot. m. missionarius tulajdonában és szerkesztése mellett. A havonkinti füzetekben megjelenő lap egész évi előfizetése Magyar- és Erdélyországra nézve 5 frt. o. é. Előfizethetni minden lelkészi hivatalnál. Mindenféle küldemény Czelder czime alatt Ploestre küldendő. Ugyan oda kéri szerkesztő a magyar lapok cserepéldányait küldetni, melyekkel két olvasó | egyletet, a „Bujdosókat" és „Menekülteket" tartja fenn Ploesten és : Galaczon. Minden hazai újság pósta dija 4 kr. A Magyar Földhitelintézet Ügyében egy nagybecsű emlékirat jelent meg, melyet a m.földhitelintézetio-azsratósaeramegbízásából Csenge r y Antal, az Intézet titoknoka irt s külön füzetben közre is bocsátott. A jelesen szerkesztett emlékirat, Magyarország képviselőháza hazafiúi figyelmébe van ajánlva, melynek számára voltaképen Íratott is* Érdekes tartalmára jő vő számunkban visszatérünk. Zene. Schumanné asszony második, s ez alkalommal utolsó hangversenye folyó hó 18-án volt. A t. művésznőt mindenütt, s különösen Németországon ismert virtuozitásán kivül az is teszi még érdekessé, hogy e/rv nagy zeneköltő özvegye. Ki ne viseltetnék kegyelettel Schumann neje iránt! Nem vélünk e kegyelet ellen véteni, ha a német kritika már regebb-n kimondott véleményéhez csatlakozva, nem hagyjuk érintetlen a művésznő szabatos, szép technikájú, de kissé hideg játékát, s mintegy ellensúlyozni törekszünk a napi irodalom egy részét, mely rendszerint minden nagyobb művész hallásakor (udvariasságból-e? vagy miért?) a lelkesedés indokolatlan frázisaiba szokott kitörni. Ha azt mondjuk, hogy Schumanné technikája az, a mi a legnagyobb virtuózoké, ezzel nem állítjuk egyszersmind, hogy e technikával épen azt képes tenni, a mire például egykor Liszt volt képes; mert — hogy csak egyet említsünk — Schumannétól a nagy szenvedélyek viharában férfias erőt kívánni igazságtalanság volna, s pedig a tökélyhez legközelebb álló művészi előadásnak ez egyik nélkülözhetlen feltétele. — Mi a tisztelt művésznő érintett egyéniségével legöszhangzóbbnak találjuk Bach Sebestyén zenéjét, melyben a kevesebb érzésből s tulnyomóbb reflexióból származott bámulatos, humorteljes ellenpontok uralkodnak. Jelenleg is volt alkalmunk Hándeltöl s Bachtól néhány kisebb darabot kitűnő előadása szerint hallani. — Rózsavölgyi s társa mükereskedése egy uj és nagy vállalathoz kezdett: Beethoven kilencz symphoniája kiadásához, zongorára négy kézre. E végett előfizetési- ivet bocsátott ki, mely szerint mind a kilencz symphonia ára 10 forint, még pedig következőleg fizetendő : az elsőért két forint, a következőkért pedig egy-egy forint. Kik a 10 forintot egyszerre befizetik, azok az említett symphoniákat bérmentve fogják kapni. E kedvezmény april végével megszűnik. (Hát a pesti közönség a bérmentesítés helyett mit kap ?) A vállalat szellemi részét, t. i. a szerkesztést Mosonyi Mihály vállalta el, s mint az élőfizetési fölhívás ígéri: arany középutat választ. E szerint nem követi Czerni átiratait, sem a Holle-féle kiadványokat, amazokat mint a leg-