Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 13. szám

1 54 kivánatos és szükséges is lenne; de a többi szorosan vett vegyészi czikkek Ausztriában még oly gyéren s szórványilag állítatnak elö, hogy ezekre, valamint a különféle illatszerekre, égvényekre, festöszerekre nézve stb. még a külföldtől függ, s a bevitel rendesen felülmúlja a kivitelt, igy a mondott termékekből 1863-ban 2,505,000 hozatott be és 1,809,000 vitetett ki; még jóval kedvezőtlenebb a mérleg, ha a nem vegyészi uton előállított, hanem termő állapotban talált különféle festő s gerjedési anyagok vétetnek szemügyre, melyekért évenkint 10 — 11 millió ft foly ki a birodalomból. Továbbá (az 349 lapon) a len- s gyolcsiparnál ismét különösen kiemeli: miszerint egyéb társadalmi mozgalmakon kivül, leginkább a mütani haladásnak iparosaink részéről való teljes ignorálása, tönkre tevék Ausztriának e szép iparát. Végre (a 485 lapon) a nagyérdemű szerző még következőleg szól: a rajztanodák aránylag csekély száma? jelesen azoknak kevésbbé megfelelő elrendezése, névszerint pedig a rajzmünek a reáltanodák részéről még ki nem elégítő csekély méltánylása, leginkább okozza a legtöbb ausztriai iparágnak a külföld mögötti maradását. A rajz correctsége és csinossága, az első és fökellék legtöbb raüiparczikknél. Igen érezhető továbbá a külön építészeti akademiáks tanintézeteKnek teljes hiánya, ezen oly fontos művészeti ág a szobrászattal együtt csak a polytechnikumnál lel némi sovány képviselést, holott például Poroszország 10, a többi német államok 16 külön építészeti tanintézettel dicsekszenek." £ kiszemelt nyomós tények fennen hirdetik, hogy Ausztria a mezőipar, műipar s kereskedelmi felvirágzását előmozdító technikának ágaiban mennyire kisszerű üvegházi hajtásokkal bir; a gépészet-, vegyészet- g építészetnek, sőt ha vasutaink s egyéb közlekedési eszközeink építésénél alkalmazott hivatalnokokra gondolunk — még a mérnökségnek terén is mennyi megoldandó feladat néz eléje, s hogy a kormánynak ugy, mint a birodalom egyes országainak s nemzeteinek elengedhetetlen kötelessége a birodalom közgazdaságát, — a mütani tensöbb s alsóbb intézeteknek magasztos czéljuk"elérésére igényelt kellő felszerelése alapján — a technikai miveltség általunk fentebb kimutatott összes jótéteményeiben mielőbb részesíteni. Hisz hazánk nagy jövőt igérő mezőgazdaságának is felvirágzása, honi kifejlesztett ipari miveltségtöl függ, (noha ezt legtöbben nem akarják s nem tudják érteni) tekintsük ugyanis röviden akár azt, hogy e műipar magát a mezöipart is tökéletesebb műszerekkel s gépekkel látván el,terményeinek nagy s állandó,gr. Széchenyi által is hangsúlyozott belfogyasztást biztosít, akár az életbe hitt jó, olcsó, biztos és gyors közlekekedési eszközök folytán a bel- s külkereskedelemnek általa fölvirágoztatását; akár az általános miveltség fejlesztésére s terjesztésére gyakorolt nagy horderejű befolyását — miután alig levén müipari foglalkozás, mely egyik vagy másik tudomány körébe ne vágna, vele egybe ne függne és a vele járó sürü népesség által nagprob eszmeforgalom, felvilágosodás fel ne ébresztetnék — Magyarországban ezen ugyan félreismert, de mégis maradandó gazdászati igazságról meg kell győződnünk. Ha a kormány s országok e kötelezettségüket s nagyszerű feladatukat az által iparkodtak leginkább teljesíteni, hogy már 1863-ik évben a birodalom 56 reáliskolával s 8 műegyetemmel dicsekedett: úgy tulaj donképen azt csak akkor fogták fel helyesen, azt csak akkor töltendik be, mikor e mütani intézeteket czéljuk elérésére szükségelt eszközökkel ellátták, és a korszellemtől igényelt átalakításukat megkezdették. Ehez képest történt 1864-ben a gratzi és prágai — 1865-ben pedig a bécsi műegyetem újjászervezésének ö felsége általi szentesítése. Eltekintve immár a többi műegyetemektől, valamint a budai kir. a © ta -© -03 P o3 na p o tó m -© -0) > -© s tp © tó -oí P «3 •"Ö -© © tp bű © o3 © tP P rí ol *« oj -© © •** SS © a « © -© «p © a aa >-» © © 61) N N a .0 M < p p N N p ~g 60 22 © S , bp •& > .9 s "3 — *o © « :0 "3 JA ^0 -03 ~> >•> p :0 JA o3 bO .S © ef > -o 73 g -03 cJ 2 §>.8 ^ © -03 KJ p a «pH 2 03 >» © °5 > bO N tdD-o3 •> © 02 Ü -© ja 1 igazgató 1000 frt fizetéssel, ki egyszersmind rendes tanár is. 25. r. t. 2500 frt fiz. 400 frt lakpénz. 10 évi szolgálat után 500 frt javítás. 7-ik rang osztály. eddig 1. 1500 frt. 300 frt. lakpénz. 8-ik rangosztály. eddig 3. 1200 frt és 200 frt. lakpenz. 9-ik r. o. eddig 23. 600 frt. s 100 frt lakpénz számszerint még nincsen meghatározva legalább is 6 lesz. 93,600 frt. o. ért. többre megy, mint 34,930 frt 50 krra. 1865-iki organisatió szerint. 03 fcO -o3 •*-> -03 í-í fcJO 1000 írt fizetés, és r. tanár. 21. r. t. 2000 frt 1-aö fokon minden 10 év után 500 frt javitás. 7-ik r. oszt. *) 6. 1- sö osztályú 1000—1200 s 1400 frt fizet. 5. 2- od osztályú 600,700 s 800 frt fizet. 10 évi szol. után. 20. 6. A tanársegédek, tanítók s II. osztályú rendkívüli tanárok fizetése összesen 18,000 frt. 1864-iki organisatió szerint. 500 frt és tanár. 17. r. t. 1600 frt. 10 év u. 200 frt javit. 7-ik r. osztály. i: 400 frt fizetés. 400 írt és 500 frt fizetéssel. 1 a rajztanitó 800 írttal, a többi tanitó 300 frttal. 1864-iki organisatió szerint. 78,700 frt o. ért. 29,900 frt o. érték. közel Az ujabbi szervezés foly40,000 frt. tán az eddigi költségek 40,130 frttal szaporodtak. Mennyit tesznek a régi költségek e munka sürgősségénél fogva nem valának megszerezhetők. o3 Ti Ív/ 15. r. t. 2100 frt fizet. 13 tanár kap. 420frt szállás- 1260 frtot, 2 pénz. tanár 1050 frt. de mint r. tan. 10 óv után 210 nem huz fize- frtnyi javitás. 8-ik r. osztály. 1. 800 frt. 6. 420 frt fizetés. 525 frt fizetés. 24,531 frt. 9084 frt 90 kr. is o *) A gépészeti tanszékre a mult évben 10,000 frtnyi fizetéssel nyittatott meg a pályázat.