Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 12. szám

Í47 hogy Pesten az ország fővárosában székel országossá lesz, s jobb lesz [ előbb elfoglalni a tért, s csak ha az elegendőnek, nem találtatnék, ké- | sőbb birtokon belől iparkodni tágítására. Végül elnök szükségesnek látja, hogy az értekezlet a tagszerzés I iránt nyilatkozzék, s minthogy magát erre elegendőnek nem tartja, kéri a gyülekezetet, hogy az iránta tanúsított bizodalmat oszszák meg oly férfiúval, ki az ipar gyakorlati terén is kiváló egyén, s ha meg lesz nyerve az egyesület részére, mint ideiglenes igazgató, elnök felelőssé­get mer vállalni, hogy az egylet érdekei legjobban lesznek meg is óva elő is mozdítva. Közkívánatra Fest Imre képviselőtársában nevez­vén meg e kitűnő egyéniséget, az általános lelkesedéssel fogadtatott. Fest megköszönvén a benne helyezett bizalmat, késznek nyilat- ! kozott e terhes állás elvállalására, föltételül kötvén ki azonban, hogy az ne legyen semmiféle hivatal, hanem fogadja őt az egyesület segédnek, napszámosnak, ki szives kötelességének fogja ismerni a keletkező egye­sület érdekeit egész buzgósággal előmozdítani. E nagy éljenzéssel fogadott nyilatkozat után húsvét utáni vasár­nap (april 8-dika) tűzetvén ki az alakító közgyűlés határnapjául, az értekezlet eloszlott. Üzleti Szemle. Pest, mart. 18. A vetések állásáról vidékről került hirek igen kedvezők. A gabona üzlet e héten is az eddigi pangásban sinlett; a búzaárak 5—10 krral csökkentek mérőnkint. Oka részint az, hogy a külföld még mind nem mutat vételkedvet, részint, hogy malmaink a lisztüzlet csekélysége miatt vásárlásoktól tartózkodnak. Az összes forgalom e nyomasztó körülmények közt alig 35,000 mérőre rúgott, holott az ide­szállítás 40,000 mérőnél több volt. A hét végével az árak következőkép alakultak: b u z a bánsági 85—86 fontos 3 ft- 3 ft 10 krig, 87—88 fontos 3 ft 20—3 ft 30 krig, tiszai 85—86 fontos 3 ft—3 ft 10 krig, 87—88 fontos 3 ft 20-3 ft 30 krig, 89—90 fontos 3 ft 35—3 ft 40 krig, bácskai 85—86 fontos 3 ft 5—3 ft 15 krig, pestvidéki 86—87 fontos 3 ft 10—3 ft 20 krig, 88— 89— fontos 3 ft 30—3 ft 35 krig, fehérvári 87—88 fontos 3 ft 20— 3 ft 30 krig. Rozsból vétetett körülbelül 10,000 mérő, az üzérkedés és a fogyasztás számára, 79—80 fontos 2 ft—2 ft 10 krig. Árpa el van hanyagolva, sörfőzésre való 70—72 fontos 2 ft 10—2 ft 35 krig, etetésre való keresett 68 — 70 fontos 1 ft 50—1 ft 55 krig. Zab régi 48—50 fontos 1 ft 15—1 ft 24 krig, 45—46 fontos 1 ft 14—1 ft 16 krig. Kukoriczában lanyha az üzlet, régi 78—82 fontos 1 ft 70 —1 ft 75 krig, uj bánsági 1 ft 85—1 ft 90 krig. — A lisztüzlet még folyvást pang, s az árak átlagosan 10 krral csökkentek. — Az imént lefolyt országos József-vásárt illetőleg annyit mondha­tunk, hogy habár a várakozások, melyek hozzá köttettek, nem is voltak nagyok, az eredmény még azokat sem teljesité. Ez főkép gyapjúról áll, miután a gyéren jelentkezett belföldi gyárosok és vevők részvéte oly lanyha volt, hogy még csekély készleteink is megfeleltek ingényeik­nek. Az eladásra került mennyiség körülbelül 4000 mázaára rúgott, mi mellett a nyári gyapjú ára 3—5 fttal csökkent. Kétnyiretü tiszai gyapjú 3—4 fttal alábbszált. A többi gyapjú nemek árai ÍB 3—4 fttal olcsóbbak lettek, mint a vásár előtt. Nyers repczeolajban pang az üzlet; ára 28 ft, az ösz­szel szállítandó 22 V<i fttal kináltatik. S z e s z b e n lanyha az üzlet, készáru 40—41 kr. hordóstól. Disznózsír elvan hanyagolva,hely­beli 33 72 —34 ftig , -hordó nélkül, így a szalonna is ára 23*/a—24V2 ftig. A török szilva nem változott, ára 9Va— 93/4ftig. Borkő és hamuzsirra nézve még folyvást pang az üzlet, árai nem változtak. . Gs. A szombati bécsi gabonabörzén az összes forgalom búzára nézve 25000 merőre rúgott; mi mellett az árak 5 krral csökkentek. Zab nem változott BéCS, márczius 17-én, Szeszben pang az üzlet, miután a vételek az üzérkedés és a fogyasztók számára megszűntek. Készáru: burgonyából való szesz 39 krral kináltatik; későbbre szálitandó 40 kr. — A postaszcrzödés Ausztria és Oroszország közt a hivatalos „Wie­ner Zeitung" szerint létre jött. Főtartalma az, hogy az örökös tartományok kö­zötti postadij 10 krral és a nevezett államok többi országaiba pedig 15 krral határoztatott meg. Bérmentetlen levelek után 5 krral többet kell fizetni. Az OSZtrák-némCt pénzszerződésről hírlik, hpgy már alkudozások foly­nak az 1857-ben kötött szerződés megváltoztatása iránt. Indítást az osztrák kormány adott, mely egy, a Napoleond'or-hoz hasonló egyleti arany pénz vereté­sét akarja javasolni s arra is gondol, hogy a bécsi bank által megindítandó készpénzfizetés megkezdésével a bankjegyek aranyban beváltását is meg akarja engedni. Ez mindenesetre eltérés volna a bankaktától, mely a beváltást hatá­rozottan ezüstben rendeli. Hire jár annak ÍB, hogy uj nicke 1-böl verendő váltópénzről beszélnek, minthogy a hatosok, nagyon értékesek levén, meg nem felelnek a váltópénz természetének (?) a papirtizesek pedig kivonattak a for­galomból. A legújabb kimutatás szerint 2,300,000 frt nincs ugyan még be­váltva, de szakférflak állítják, hogy legalább 2,000,000 frt elveszett, azaz pénrayereségnek tekinthetők. Elgondolva, hogy e jegyek legnagyobb forgalma 12 millió volt s Összes kiadásuk (beváltás végett) 40 milliót meg nem haladott, ugy a veszteség a közönségre nézve elég tetemes. A Dráva-gŐzha józásra vonatkozólag irják, hogy T o n e 11 o S. marcoi gépgyárában egy a Dráván járandó gőzös gépe teljesen elkészült, s már csak a hajó teste épül. A hajó, ha teljesen elkészült, szétszedve Marburgba fog vitet­ni s ott összerakatván, a forgalomnak átadatni. Ha ez első kísérlet sikerül, T o­n e 11 o szaporítani szándékszik a hajókat a forgalom igénye szerint. Az olasz-osztrák kereskedelmi viszonyok szabályozása iránt hírlik, hogy Ausztria az 1851-diki szerződés határozmányait valamennyi olasz tarto­mányra kész kiterjeszteni; de nehézségek merülnek föl olasz részről, minthogy az ottani vámhivatalok a viszonyosság iránt semmi utasitásBal ellátva nincsenek, Ausztria ennélfogva, főleg N.-Britannia tanácsára alkalmasint tartózkodó állást talál elfoglalni, remélve, hogy előzékeny modora Olaszország irnyában mégÍB gyü­mölcsözni fog. Ujabb velenczei hirek szerint pedig a florenczi kabinet kész Ausz­tria legújabb javaslatait alapul elfogadni oly szerződés megkötésére, mely a két birodalom kereskedelmi viszonyait végleg rendezze. Ez alkalomból, hír szerint, már legközelebb indulna Florenczbe az osztrák cs. kereskedelmi minisz­térium egyik megbízottja, — mit azonban a diplomatiai összeköttetés hiányá­nál fogva, alig képzelhetni. A liorvat Vasutak kiépitéBe végett országos bizottság alakítását javasolja a zágrábi gyűlés ebbeli bizottmánya, mely az ügyet kezébe venné s végre is haj­tatná. Legfontosabb vonalaknak mondják a káról y-v á r o s-f i u m e-z e n g i t; a szisze k-z i m o n y i t, elágazással Djakovo, Eszék és Bród felé; továbbá K o t o r i b a-Z ágráb, és Zágrá b-E szék, ez utóbbi folytatással Erdőd és Nagy-Kik ind a felé. AZ ESZterházy Vagyon gOndQOka közhírré teszi, hogy a brüsseli b a n­q u e-f o n c i e r-rel hitelüzletet kötött, mely csak a hatósági jóváhagyást várja. E Bzerint a herczegi hitelezők kielégítése, illetőleg a készpénzfizetés megkezdé­se közelben várható. A nemzetgazdasági haladást czélzó egylet Bécsben csakugyan oly buzgón kezd czélja felé törekedni, hogy a mint keletkezésekor mondtuk , ha­sonló egyletet hazánkban is örömmel üdvözölnénk. Hogy mivel foglalkozik a bé­csi egylet, kilátszik a napokban tartott egyik gyűléséből, melyen az elnök 21 uj tagot jelentett be, kik egy hét alatt léptek az egyletbe. Fölolvastatott azok név80ra,kik az egylet részéről a vámügyi állambizottságba választattak ; továb­bá a választmány határozata közöltetett, melynél fogva népszerű előadások lesz­nek Bécs különféle kerületeiben tartandók. Ezentúl hetenkint fog áz egylet nem­zetgazdasági tudósításokat köz leni. Egyik tag hivatalos adatokat közlött az an­gol-franczia kereskedelmi szerződés hatásáról,melyböl kitűnik, hogy ép azon fran­czia iparágak nyertek legtöbbet a szerződéstől, melyek tőle leginkább retteg­tek. Másik tag a kamatdijakról és uzso ratörvényekröl tartott felolvasást s vé­gül javaslatba hozza, hogy az egylet az uzsora-pátens eltörlése mellett nyilat­kozzék. E javaslatról jövő héten fognak határozni. Egy harmadik tag a Duna­szabályozás nemzetgazdasági fontosságáról értekezett, javasolván, hogy a köz­lekedési eszközök szakosztálya vegye fontolóra e kérdést, s tegyen róla jelen­tést. Szóval ez egylet a nemzetgazdaság terén oly tevékenyen működik s főkép ismeretterjesztésre oly gondja van, hogy sajnálnunk kell hiányát hazánkban. Legújabb. A magyar országgyűlés ma d. e. nem mint némely lapok irták, az uj országházban, hanem eddigi helyiségében, a múzeum dísztermében tartja gyűlését; a felsőház holnap ('kedden) szintén gyűlést tart d. e. 11 órakor a megyeház termében. A bécsi lapok ma kevés érdekest, legalább nem bennünket köz­vetlenül érdeklöt nyújtanak. Valamennyit a viszály Poroszországgal fog­lalkoztatja. Ez okból a „Wanderer" komoly szót emel komoly időben, de a porosz fenyegetőzésekre utalva, neveti a berlini sajtó „stylgya­korlatait, a veszélyt azonban meg nem veti, de nem is rettegi. Hasonló értelemben nyilatkoznak a többi lapok is. Még az uj „Presse" sem tüzetesen velünk foglalkozik, hanem in­kább a Belcredi minisztérium ellen fordul, midőn czikkében a „sistá­lás politikájának eredményeit" latolgatja s Csehországban statáriumot, a többi örökös tartományokban provisoriumot, Magyarországon pedig — Deák szavai szerint — absolutismust talál. A „Debatte" a második magyar fölirati javaslatot védi a becsi lapok megtámadásai ellen, melyek a föliratban csupa jogi okoskodást látnak, s helyesen jegyzi meg, hogy a javaslat két kérdést von fejtege­tése körébe, a kiegyezés kérdését s a jogit, hogy pedig ez utóbbit hosz­szasabban fejtegeti, abból nem következik, hogy az elsőt elejtette. A lapok legújabban Clarendonnak Berlinbe indított egyik sürgönyéről szóltak, mely a porosz kabinetet figyelmezteti, mily súlyos felelősséggel terhelné magát a béke megháboritása esetében, — a Nordd. Alig. Zeit. szerint ez az egész hir csak mese. A Spen. Zeitung távsürgönye szerint Bécsben, egy a nera-né­met hatalmasságokhoz intézett osztrák körjegyzék­nek hire jár, mely a herczegségek ügyének erőszakos bekeblezéssel fenyegető állapotára figyelmeztet, és a Poroszország í eljárásából szár­mazó eshetőségekre nézve a felelősséget magáról elhárítja. Uj-Yorkból sürgönyözik mart. 7-dikéröl: a congressusnak recon­structiói s külügyi bizottsága indítványozták: amaz, hogy Tennessee-t föltételesen be kell fogadni; az utóbbi pedig, hogy a kormány a mexi­kói köztársaságnak 50 millió dollárnyi kölcsönt biztosítson. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelte szerkesztő: KELETI KÁROLY. 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom