Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 12. szám

145 selésére sőt hogy egy héttel, mielőtt Párába utazott volna, Comóban garázdálkodás miatt elfogattatván, a miniszter parancsára szabad lábra állíttatott. Az ellenzék mindezt azért akarja felhozni, hogy bebizonyítsa, mily kevés nyomatékkal bírjanak a franczia rendőrség bizonyítványai s állításai, midőn politikai bűnökről van szó. Ehez járul még, hogy kevés politikus van Olaszországban, ki Mazzinival nem lett volna szoros összeköttetésben, habár jelenleg a miniszterekkelszavaz. Visconti V e n o s t a volt miniszterre, például, reá lehetne olvasni a leveleket, melyeket 1856-ban a prófétának irt, hol őt mindig kedves barátjának s mesterének czimezi. Bixio, Guerrieri, Sirtori, Ricci, mind személyes barátai voltak, hogy szavazhatnának ők most az ellen, hogy Olaszország ezen egyetlen számüzöttje haza jöhessen s hazájában halhasson meg. Barátai ügyesen rendezték el ezen választást. Előbb Genuában állították fel jeleltül,hol az ellenjelölt öt szavazattöbbséggel legyőzte, mert a kormány minden befolyását arra fordította, hogy a választás ne sikerüljön. Nápolyban jelelték ismét ki, s itt Mazzini győzött két szavazattöbbséggel,mely azonban elsikkasztatott, s ez eredeti számítás később megváltoztatott ugy, hogy Pisacane nyerte meg a követi megbízást Az ellenzék már ekkor léphetett volna fel, minthogy azonban tudta, hogy Messinában biztos egy uj megválasztás, a nápolyi tények vizsgálatát nem sürgeté. Most a messinai szavazás ellen nincs semmi kifogás, nincs senki a ki panaszkodnék, vagy a követi széket követelné, s igy a választás forma szerint tökéletesen rendén van. A florenczi polgárság a hír vételére nagy utczai tüntetésre készült, hogy rokonszenvét kinyilatkoztassa, mások népgyűlést akartak e czélból szervezni, de a parlamenti ellenzék mind az ily rendkívüli demonstratióknak elejét vette, hogy ezek a kormány által fel ne használtassanak Mazzini káros befolyásának bebizonyítására. Ezen ügy e szerint higgadt tanácskozás által fog eldöntetni, s bárhogy üssön ki, a minisztérium állását minden esetre ismét gyengiténi fogja. P. ~ ~ / Vegyes. A M. Akadémia mai ülésében fog a Telekidíj odaitéltetni. Azt beszélik, egy az angol történelemből merített szinmü nyeri el a jutalmat; sőt a rosz világ már e szinmü szerzőjét is megjelöli egy országgyűlési képviselőben, kit a Kisfaludy-Társaság ez idén választott tagjává. A magyar gazdasszonyok egylete mult szombaton tartá meg tisztújító közgyűlését a Köztelken. Nagy számmal gyűltek egybe a buzgó tagok, kiknek közreműködése folytán az egylet oly szép eredményeket mutathat föl, hogy a lefolyt évben 40,000 frtnál többet fordíthatott emberbaráti czélokra. Ugyan ez évben létesült az árvalány-növelde, mely czélra az egylet már házat is vásárolt Méltó elismeréssel kell lennünk oly egylet iránt,mely ily mérvben gyakorolja a jótékonyságot s az egylet ezen működési tere az, melyen a legmelegebben üdvözöljük. Eddigelé 125 alapító,295 rendes és 190 pártoló tagja van a m. gazdasszonyok egyletének, melynek alelnökéül újra H o 11 á n Ernöné és Br a u n Lajosné lettek megválasztva. Z i e h r e r Józsefné pénztárnok lett, S z t upa György pedig újra megmaradt jegyzöneic. Hölgyeinknek szebb feladata nem lehet, mint ha ínséggel küzdő felebarátiuk könnyeit felszárítani törekednek, ha társadalmi állásuk nagy befolyását e nemes czélra fölhasználják. Az eredmény mutatja, hogy nem hiába fáradoztak s igy nyugodtan tekintünk e derék egylet jövőjére,"mely virágozni fog, valameddig meleg szív dobog honleányaink kebelében. Az ujságbélyeg eltörlése állandó rovatot készül betölteni a lapokban. A „Debatte"-nak irják Pestről, hogy e bélyeg csakugyan el fog töröltetni s a „P. Napló"-ban megjelent, erre vonatkozó czikk csak azért Íratott, mivel a kormány szándékáról már értesítve voltak. Alig tévedünk, ha e hirek keletkezését a hetilappá vált bécsi „National Ztg" egyik czikkében keressük, melyben e lap gúnyolja a Bécsben „ Armen Ztg" czime alatt, bélyegmentességgel megjelent lap szabadalmát, olykép okoskodván, hogy a bélyegmentesség megadására a kormánynak joga nincs, hanemha általánosan el fogja a hírlapi bélyeget törülni; mert nem szabad egy lapot a többiek rovására ennyi előnyben részesíteni. E szándékot aztán rá is fogja a „Nat. Ztg" a kormányrá s ezen, inkább támadásul használt jövendölést kaphatták fel a lapok, mint közelben várható tényt, melyet mindnyájan óhajtunk ugyan, de egyelőre remélni nem merünk. — Fájdalommal vesszük tudomásul F e c h t ig Károly bárónak folyó hó 17-én történt halálát. A 27 éves ifjúban hazánk egy kitűnő fiát vesztette el. Minden perczét tudományos és művészeti ismeretek szerzésére fordította; szerénységével mindnyájunk szeretetét birta, s halálával hozzá kötött reményeinket vitte a sirba. Irodalom. Szalay László emlékezete. (Erinnerungen an Ladislaus von Szalay und seine Geschichte des ungarischen Reichs). E czim alatt jelent meg Lipcsében s küldetett be egy nagybecsű munka, melynek szerzője dr. F1 e g I e r S á n d o r, tanár, a germán múzeum levéltárának elnöke s a M. T. Akadémiának külső I. tagja. Ugyanazon Flegler, ki hazánkban széles körökben is ismeretes, ö levén egyik képviselője a M. Akadémiának a szathmári Kölcsey-ünnepélyen. A nagyérdekü munka szerzője, boldogult Szalaynknak nagy tisztelője, sőt benső barátja volt, kivel mindvégig sűrű levelezésben állott. Nagy hazánkfiát műveiből ismervén, melyek közül a „Lettres sur la Hongrie" czimüt különösen kiemeli, Zürichben találkozott vele legelőször személyesen, s azóta mintegy szemtanuja vala Szalay működésének mindaddig, míg sokat hányatott hazánkfia szülőföldjére visszatért. Flegler, a jó hirü német tudós, elsorolva mind ama dolgozatokat, melyek, mint Csengery „Magyar szónokok és státusférfiak" czimü müvében, F a 1 k M. tanulmánya az „Oest. Revueben" ésb. EötvösJózsef nek az Akadémia palotájának megnyitásakor tartott beszéde Szalayval foglalkoztak, tőlük függetlenül akarja Szalaynak, főkép történelmi tevékenységét megmagyarázni, mely az emiitett három mű egyikében sem talált kellő feldolgozást. Flegler műve általánosan történelmi áttekintéssel kezdődik, mely 1849-ig terjed, aztán Szalay általános irodalmi működését tárgyalja több fejezetben, s ugy tér át magyar történetírására, mely után történetírása előnyeit s különösségeit ismerteti, Szalay további irodalmi munkálkodását haláláig méltatja, személyes jellemét rajzolja s végül röviden vázolja gazdag élete történetét. — Az öröm, melyet a fölött érezünk, hogy hazánk egyik nagy fiát a külföld által is annyira méltányolva látjuk; a büszkeség, hogy egyik jelesünk méltó híre a külföldi irodalmat is mozgásba hozza; s a fájdalom, mely a becses emlék látására újra, hevesebben kitör : e három érzelem, hiszszük, honfitársaink kebelében is feltámad. Ily érzelmek között pedig nem szükséges Akadémiánk buzgó külső tagjának fennczimzett müvét közönségünk figyelmébe hosszasan ajánlani. Az Erdélyi Muzeum-cgylcl évkönyvei Hl-dik (1864—1865). kötete, B r a s s a i Sámuel veterán tudósunk szerkesztése mellett megjelent s beküldetett Sokkal rövidebb ideig van kezünk között, sem hogy tartalmáról tüzetesen szólhatnánk. Csak futólag emiitjük meg tehát, hogy Szabó Károly emlékbeszédén kivül, melyet Benkő Károly felett tartott, történelmi és archeológiai, érmészeti s különféle természettudományi czikkek foglaltatnak benne F i n á 1 y Henrik , Torma Károly, gr. Lázár Kálmán, P. Szathmári Károly, Herrmann Ottó, S c h m i d t Vilmos s B r a s s a i Sámuel tollából. Toldalékul az 1864 és 1865-diki tudományos ülések jegyzökönyve is közölve van. Mind a tárgyakat, mind a kötet számára munkált jeles írókat tekintve, érdekes tartalmú tudományos müvei gazdagodott meg erdélymagyar irodalmunk, melynek érdekében kivánnók, hogy a külcsínre és ízletes kiállításra is több gond fordíttatnék. Képzőművészet. Az országos m. képzőmű v. társulat tánczvigalmára tervezett képkisorsolás felsőbb helyről utólagosan engedélyeztetvén, e kisorsolás a szokásos szabályok megtartása mellett, nyilvánosan, f. h. 22-ikén csütörtökön, délelőtti 10 órakor a társulat helyiségében (Akadémia palotája 2-dik emelet) fog végbemenni. A társulat nak akár vidéki, akár helybeli rendes tagjai két, az alapító tagok három külön nevökre irt sorsjegygycl vesznek részt e kisorsolásban, s még a fenmaradó 560 sorsjegy által netalán nyerendő müvek a nemzeti képtár egy létnek fognak felajánltatni. A választmány utolsó rendes üléséről szóló hivatalos jelentés hír szerint itt ott félreértésekre, s oly nemű magyarázatokra adott alkalmat mintha a társulat létele meg volna ingatva. E hír alaptalanságának kiderítésére elégséges csak azon egy tényre hivatkozni, miként a társulat fennállását már az alapítványok közel húszezer ftnyi összege biztosítja. S ha szó volt ama jelentésben „a társulat kedvezőtlen anyagi helyzetéről", az szemközt azon nagy terhekkel,melyeket a társulat egyenesen természetszerű hivatását követve, s a mind nagyobb mérvű támogatás reményében magára vállalt, első sorban azon tagdíj hátralékokra értendő, melyek eddig a 8000 ftnyi összeget már is meghaladják. A takarékossági elv nyomatékos kimondása pedig s az ügykezelés egyszerűsítésére czélzó reformok megindítása, valamint a loyalis nyíltság, melylyel a választmány a társulat beléletének e jelenségeit köztudomásra hozza, épen erkölcsi biztosítékot nyújtanak a közönségnek az iránt, hogy a választmány éber figyelemmel őrködik a társulat érdekei felett, s hogy a társulat jó uton halad; ezt magát pedig feljogosítják azon reményre, hogy az irányában nyilvánuló közrészvét inkább gyarapodni fog, semmint csökkenni a jövőben. — Nem mondunk ujat,' de örömmel registráljuk más lapok után, hogy Mezey szembeteg művészünk részére egy ismeretlen jótévő, 60 ftot adott át a P. Napló szerkesztőségének. — Munkácsi Mihály pedig, kit szintén féltettünk a megvakulástól, immár minden veszélyen tul van, s teljes felgyógyulása bizonyos. Zene. Folyó hó 11-én hangzott el a zenészek költsön segélyző egyletének második hangversenye üres padok előtt. Az is lehetett oka e szomorú eredménynek, hogy a műsor nem volt oly nagy szakavatottsággal szerkesztve, mint az Ábrányi által rendezett első előadás, melynek 400 frtnyi jövedelmét (egyébiránt nem tudjuk bizonyosan, hogy általános vagy tiszta bevétel volt-e?) az egylet a rendező iránti tiszteletből Ábrányi nevére nevezte. Nem említve a jelen hangverseny műsorának már elégszer hallott számait, csak Bráuer Ferencz s Adelburg lovag nyitányaira teszünk egy pár megjegyzést 24