Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 11. szám - Magyar pénzügyi miniszterium és Ausztria pénzügyei

135 A lenibcrg-CSernOViCZi vaSlllVOUal f. évi sept. l-jén, egész 36 mértföldnyi hosszában át lesz adva a forgalomnak. Megjegyzendő, hogy ez egész vonal 16 hó alatt lett kiépítve. A bécsí bílök mult heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 1,846.000 írttal szaporodott. A Zimoiiy-filímci va.SUt ügyében jelentik, hogy a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés egyik legelső üléseiből kiküldött bizottmány e vonalra vonatkozó munkálat kidolgozásával volt megbizva. E bizottmány annyira befejezte müvét, kogy elnöke, Smai cs, Fiume-megye főispánja a márczis l-jén tartott gyűlésen egy, ő felségéhez intézendő .fÖlirati javaslatot terjesztett elő, melynek részletes megvitatása azonban, fontosságánál fogva a következő hét napi rendjére lett tűzve. Mint hírlik, fősúly a károlyvár-fiumei vonal sürgős kiépittetésére van fektetve s erősen meg van nyomva, hogy e vonal kiépítése vol a priori a sine qua non minden a Bánságból az Adria felé vezetendő jövendő vonat engedélyezésére. Ezentúl e vasúti ügy lesz e nap legégetőbb kérdése, minthogy az nemcsak a szent István köronájabeli országokra, hanem az egész birodalomra nézve is kiváló fontosságú. Kemélik, hogy az állam érdeke valahára mégis győzni fog egy társulat magánérdeke fölött, mely egyedáruságát eddig koránsem az ország érdekében hasznosította és semmiféle eszköztől sem irtózott, hogy a vállalatot csirájában elnyomja. Gyanítják ugyanis, hogy az angol-belga vállalkozók csak a trieszti kikötő felé áhítoznak, holott a hazafiak abban fáradoznak, hogy Fiume jusson valahára közvetlen vasúti kapcsolatba a Bánsággal, mely összeköttetéstől várhatja csupán azon fölvirágzást, melyre földrajzi s természetes helyzeténél hivatva van. Az UZSOratÖrvények megSZÜIltetCSC iránt a cs. igazságügyi minisztérium kérdést intézett a gazdasági egyletekhez, hogy a földipart illetőleg mi akadályok gátolják .a kamatok eddigi törvényes korlátozása végleges megszüntetését, s ha léteznek: hogyan lehetne köztük s az ipar s kereskedés terén óhajtott megszüntetés között közvetíteni. A kormányi körirat a kamatláb szabadsága mellett szól s a földbirtokosok aggályait a tudakozás és kínálat szabadságában rejlő versenynyel iparkodik eloszlatni. Ha kezdetben emelkedni is talál a kamatláb, a tőkék szabad forgalma csakhamar meg fogja szüntetni a bajt s a földbirtokos is meg lesz mentve azon nyomasztó föltételek alól, melyeknek az eddigi uzsoratörvények alatt ki volt téve. AZ OlaSZ-ailSZjriai kereskedelmi Vonatkozások előnyösb berendezésére az alkudozások hír szerint közvetlenül, a franczia közvetítés mellőzésével D is i n g t o n Bödt'ger svéd követ utján folynak. Az olasz kereskedelmi világ feszülten várja eredményeit. Az olasz kivitel Ausztriába tetemes, a honnan szintén számos czikket szállítanak. Ausztria Francziaországon s Svajczon kívül Olaszországra nézve a legközelebb kereskedelmi terület és hajói százával közlekednek Trieszttel. Ezért szívesen nézik a két kormány törekvését a forgalmi világ viszonyai könnyítésére. A bécsi börze árfolyama márczins hóban. Adott á r 5. 6. 7. 8. y. 10. 5°/0-os nemzeti kölcsön. 100 ftos 65.15 65.10 65.30 65.20 65.15 65.15 5%-os metalliques . . 100 „ 61.75 61.70 61.65 61.70 61.65 61.70 1839-ik évi teljes . . 100 „ 147.70 147.60 147.50 147.55 147.60 147.60 1839-ik „ ötödrész 1854-ik „ teljes . . 100 „ 146.25 186.25 146.30 146.26 146.30 146.25 1839-ik „ ötödrész 1854-ik „ teljes . . • ioo „ 77.10 77.20 77.30 77.15 77 10 77.— 1860-ik „ teljes . . . 100 „ 81.10 81.15 81.20 81.20 81.15 81.10 1860-ik _ ötödrész . 100 „ 89.15 89.10 89.30 89.15 89.20 89.15 5%-os magyar, földteh. kÖtv. 100 _ 68.20 68.15 68.20 68.20 68.15 68.20 „ horvát „ 100 „ . 110 l 69.15 69.20 69.15 69.20| 69.15 69.20 Hitelintézeti sorsjegy 100 „ . 110 l 114.90 114.70 114.20 114.60jll4.25 114.40 • » 747.— 749.— 749.— 747.— 747.— 748.— . 200 , 147.70 148.— 187.90 147.80 187.70 147.60 Londoni váltó 3 hóra 10 ft sterl. 3% 102.80 102.85 102.15 102.70 102.75 102.80 Párisi „ 3 _ 100 frank 3"/n 70.80 40.80 40.70 40.70 40.75 40.80 101.80 102.102.— 101.80 101.80 101.80 Budai sorsjegy • . . . 40 frtos. 23.— 23.— 23.— 23.— 23.— 23.— Eszterházy hg sorsjegy . 40 „ | —.— —. — —.— — .— — •— —.— Triesti „ .... 100 „ 458.— •158.— 457.— 458 — 457.— 458.— Dunagözhajózási részvény 100 „ 76 76 75.— 15.36 15.37 15.38 Éjszaki vasút „ 1000 „ 1538 1536 1537 1577 —.— 1580 Állam „ „ . . Déli „ „ . . 500 „ 166.— 166.— 165.70165.60 165.70 165.60 Állam „ „ . . Déli „ „ . . 500 „ 162.— 162.— 103.— 163.10 163.— 162.80 Legújabb. A kegy. kir. leiratra adandó választ Bécsben nagy feszültséggel várják. Bécs alatt ezúttal nem a kormányt, hanem egyáltalában a politikával foglalkozó köröket értjük. A „Pest. Corr." mint szerinte jól értesült lap, természetesen megint többet táu e dologról, mint maga a kilenczes bizottmány, mely ma is tanácskozott fölötte, de mint halljuk , el nem végezte munkálatát. Az idéztük könyomatú lap után aztán a bécsiek is tudnak már mindenfélét mesélni, mi különben kevésbbé érdekel, mint a „Debatte" pesti levelezőjének észrevételei, ki sokkal ildomosabb, semhogy olyanról beszélne, a mit nem tud, hanem csak véleményt mond, mely a „Debatte" ismert összeköttetései folytán némi érdekkel bir. Az adandó válaszra nézve ugyanis megjegyzi levelező, hogy a képviselőknek a reseriptum megvilágítását mindenekelőtt oly modorban kell adni, hogy további tárgyalások lehetősége ki ne legyen zárva. Az ország el van fáradva s bágyadva és sürgősen kiván rendezett viszonyokat, hacsak mind tönkre nem akar menni. . . Senki sem követeli, hogy Magyarország áldozza föl természetes jogi álláspontját,, de innen a betűhöz való merev ragaszkodásig nagy út van, s az egész világ ezt akarná kikerülve látni; ne csak a szigorú ész és a fiat justitia et pereat mundus, hanem a sziv is szóljon a dologhoz s akkor minden jó lesz." Reméljük, hogy a második válaszfelirat is eltalálja majd a hangot, mint eltalálta az első. A béesi lapok vezérezikkci közül ez úttal csak egyet emelünk ki, az „Ostd. Post"-ét, mely szintén hallván valamit a válaszfelirat jövendő tartalmáról s a benne hangsúlyozandó jogfolytonosságról, nem csodálkozik, hogy ha némelyek bizalmukat vesztik a kiegyezés iránt. De azt mondja : „Csatlakozzunk mi is e pessimistákhoz ? mindig nyiltan és becsületesen a birodalmi eszmét képviseltük, de mindig is azon nézetnek hódoltunk, hogy azon belől elég tere van a kiegyezésnek. Azt tapasztaljuk ugyan, hogy a birodalmi eszme eddig ki nem terjesztette 'Magyarországon azon győzelmes hatalmat, melyet neki kivánunk; de nem akarunk önkényt lemondani azon gondolatról, hogy az utóvégre is azon állami abroncsnak fog bebizonyulni, mely a birodalmi épületet összefoglalja . . ." Oly ártatlanul adja az „Ostd. P." e fogalmat, hogy szinte azt vélné az ember, a legjavát akarja számunkra, midőn kérdezi: „Ki ismerné félre a magyar képviselők kevésbbé szenvedélyes hangulatát ? A hol annyi fölénye van az észnek, nem fog-e ott a b i r o d a lcm i eszme is bevonulhatni, s ha egyszer átlépett a korláton, nem fog-e ott is egész érvényére fölmagaslani?" szegény magyarok! hogy oly nehezen tudnak szótfogadni az „Ostd. P." intéseire, egyúttal háládatlanok , hogy a lajtántúli közvélemény előzékenységére nem hallgatnak , „mely a szabadelvű Magyarországot szívvel , kézzel támogatni akarja." Mi áron kérdik honfitársaink? megmondja az Ostd. P." „Mi — úgymond — lelkiismeretünk szerint nem tehetünk le egyrészt a birodalmi eszméről, másrészt föl nem adhatjuk saját jogfolytonosságunkat." Hozzáteszi ugyan, hogy sem egyiket, sem másikat nem kivánja Magyarország érdeke, hanem természetesen kivánja az „Ostd. Post," mert csakugyan,tőlünk kivánja jogaink feladását s elég cynikusan hozzá veti, hogy „Áldozat nélkül nincs kiegyezés t Mi részünkről azt hisszük, hogy az „Ostd. P." nagymesterei még alább hagynak e semmi által nem igazolt követelő hanggal, s azzal az elbízott állítással, hogy semmit föl nem áldozhatnak ; a jogfolytonosságot sem, természetesen, habár nem követeli tőlük senki, hanem, hogy olvasóink tudják, hogy mi nagy dolog voltaképen az a lajtántúli jogfolytonosság, hát tudja meg, hogy az még vitás dolog ott is. Eddig a diplomát meg februári pátenst hirdették annak, hanem újabban tiszteletreméltóbb régibb jogokat követelnek s visszamennek a kremsieri alkotmányra! Igen, a kremsieri alkotmányra, s a „N. Fr. Presse" három hasábom czikket kénytelen ma neki ereszteni annak bebizonyítására, hogy talán még sem a kremsieri alkotmánytól datálódik a lajtántúli jogfolytonosság. A kOüferenezia a Dunafejedelemségek ügyében, mint a melynek már ma kellett volna összeülni, mégis némi elhalasztást fog nyerni, mert B u d b e r g b. az orosz követ nincs Párisban. Ha Oroszország nem is fog nyiltan a konferenczia megtartása ellen föllépni, mégis azt hiszik Párisban — egy bécsi lap levelezője szerint — hogy aligha szűkében lesz mindenféle ürügynek, hogy romboló rendszerét egy ideig folytassa. Menynyiben igazolt a gyanú, a közel jövőbe fogja bizonyítani. A koníercnczia kongressnsra változtatása, hir szerint Ausztria térre, mely erre azért iparkodik, hogy az elbai herczegségek ügyét is azon döntesse el, mi Poroszországot legegyszerűbben kijátszaná. Csakhogy e hirek még Párisban sem találnak sok hivőre. A „Politikai Hetilap" magánytávsürgönyei. Zágráb, márcz. 11. Az országgyűlés mai ülésében választották meg a pesti gyűlésre menendő' küldöttséget. Tagjai : Subotics, Prica, Czepulics, Smaics, Stroszmayer, Racsky, Mrazovics, Kuslan, Suhaj, Vraricani és Klaics. Páris, márcz. 11. Szombaton délben tartatott az első csupán formaszerü román konferenczia. A második csak Budberg visszajó*vétele után tartatik. Az „Avenir" Triestből levelet közöl, mely szerint az ottani, meg a luxenburgi örsereg rendeletet kapott, hogy hadkészen legyen. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KÁROLY. 22*