Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 10. szám

122 kifejezése minden szám után élénkebb lett, mígnem Bülowot — ki a mult nyár folytán nem a legszivélyesb viszonyban állt a müncheniekkel, zajosan kihívták. Nápolyban a St. Carlo színházban Miráte — höstenor— Stuart Máriában szerepelvén, a közönséggel, mert gyenge előadása miatt ez fölhiva érezte magát a pisszegésre: viszonzásul mély megvetését akarta éreztetni; erre a közönség közül többen botokkal kezdtek átugrani a zenekaron, s mint a Fr. Bl. irja : valószínűleg bizonyos M e c k 1 e nburgerey fejlődik ki, ka Mirate ur a maga idejében kereket nem old. Hány eset igazolja, hogy nem jó játszani a közönséggel, s a színpadi királyok még sem okulnak! Dávid Felieien Herculanmn czimü operája Petersburgban nagy tetszést aratott. Az Afrikai nőt pedig már Canadában is előadták. Mily nagy szükséget lát Európa a jeles höstenorokban, kitetszik abból is, hogy a lapok mint nagy felfedezést említik Vitturini Pietrot, egy paduai előkelő család ivadékát. Mint mondják: Tamberlick erős csengő szavával Fraschini tiszta szavát egyesíti. Jelenleg Florenczben van, s a következő zeneszakra Nápolyba szerződtették a San Carlo színházhoz. Rossini két uj müvét küldte Bécsbe, a bécsiek kívánatára oly kikötés mellett, hogy csak egyszer adassanak elő, a Mozárt hangversenyen. Az egyik czime: a Titánok éneke hangszeres hősköltemény ; a másik a Szent éjszaka lyrai mü. Herbeck udvari segéd karnagy elvállaltá a Mozárt hangversenyre teendő előkészül eteket. A tiszta jövedelem Mozárt érczszobra emelésének segélyezésére van szánva. A szobor a Mozárt téren — a Wiedenen — fog állani. A kereskedő ifjak társulata fiatal létére is már nagy veszteséget szenvedett. Ifjú alelnöke, Kemény László, kinek a társulat alakítása körül talán legtöbb érdeme van, s ki létrejötte körültalán legtöbb buzgóságot fejtett ki — meghalt. Meghalt még mielőtt a társulati működés eredményeiben nemes fáradozása gyümölcsét lelhette volna. FiataL igénytelen, szerény létére sok szépnek és nemesnek csirája szállt vele sírba, s társai, kik bizodalmuknak s rokonszenvüknek akarták jelét adni, midőn társulatuk alelnökségével megtisztelték, most mindöszszearra kénytelenek szorítkozni, hogy megadják az utolsó tiszteletet azon kedvelt tagtársnak, ki, hogy a magyar kereskedelem érdekében hozzá kötött reményeknek meg nem felelhetett — a kérlelhetlen halálnak rovandó fel, mely előbb letörte a sudarat, hogysem gyümölcshöz^ fává fejlődhetett volna. Béke hamvaira ! Marseille 14,500 n 5490 Genua 14,690 » 5440 Trieszt 15,480 n 5220 Konstantináp. 15,630 n 4750 Odessa 15,690 n 5080 Ily nevezetes előnyökre való kilátással méltán mondhatjuk a suezi csatornázást világra szóló vállalatnak s kivitelét a század egyik legnagyobb fontosságú eseményének, melyet a vállalat vezetője, Lesseps ur, 1868-ra már kilátásba helyez, s melynél mint a távolsági arányokból látszik Trieszt s vele Fiuménk is a legkedvezőbb utrövidítésnek örvend. K—y. 44980 „ - „ GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. A suezi csatorna kisebb ága meg van nyitva, mint ezt az Alexándriából jött tudósítások hírlik. Egy 13 láb mélyen járó gőzös volt az első hajó, mely a saidi kikötőből a csatornába ment, s a vállalkozók ajánlkoztak a jövő május hóban a rendes áruszállítást tonnájától 35 frankjával (mázsájától körülbelül 70 ujkr.-val) a kis csatornán megnyitni. — E fontos újdonság első örvendetes következése az lesz, mint a „Shipping and Mercantile Gazette" megjegyzi, hogy már most az Indiákra járó gőzösök szállítási áraikat tetemesen leszállítni kényteleníttetnek. Eddigelé természetesen a kőszén rendkívül magas ára a Veres tengernél s a földszorosan át vezetett szárazi szállítás költséges volta, nagyban emelték a kiadásokat, s így az áruforgalmat a Kelettel roppant terhelék. Nagy fontosságú a csatorna megnyitása a személy — vagy utasforgalomra nézve is. Ezelőtt az utas minden 100 font túlsúlyért 5 forintot fizetett, szabadon pedig (azaz a miért nem fizetett) egy első orztályu utas csak 336 font, s egy másod osztályú csak 168 font málhát vihetett magával. — A kiscsatorna, ugy a mint most van, távolról sem fog az Európa s Ázsia közötti forgalomnak eleget tehetni. Kell, hogy számos vontató gőzös foglalkozzék majd itt, melyek a könnyebb hajókat a Veres-tengerig húzzák, s a suezi kikötő sekélyein tul a nagy tengeri hajók mellé állítva, ki •— s berakodtassák és igy is csak kis részben felelhetnek meg a forgalomnak, mert több helytt kell zsilipeken átmenniök, mely körülmény a kis-csatornát világforgalmi vonallá lenni, nem is engedi. De annál alkalmasabb lesz erre a nagy-csatorna, melyen 25 láb mélyen járó hajók is bátran fognak úszkálhatni. Lesseps reményli, hogy az Európa és Indiák közötti évi áruforgalom fele, melyet mintegy 120 millió mázsára tesz, jövőre itt megy át, — csak az uj vonal szállítási ára egy tonnára 10 franknál (mázsájára körülbelől 20 uj krnál) több ne legyen. A Peninsulár és Orientál gőzhajózási társaság jelenleg 34 f. St-t számít egy tonnától (körülbelől 17 forintot egy mázsától) Európából az Indiákra és Ausztráliába menő árúktól, — Chináig pedig egy hatoddal tö bbet is. Már ha e nagy összeköttetés a csatornán át egyenesen közvetíttetik, —• bizonyosan más húrt fognak e vállalatok pengetni. A postaközlekedés ezentulra is legelőnyösb lesz Alexandrián át Suezig a vaspályán, mely csak is tizenkét órát vesz igénybe, mig a gőzhajók, a csatornában a hajók kitérésére ásott oldalmedenczékben föltartóztatva, egy vagy több napot is veszíthetnek. Ide jegyezzük még az „Archív für Seewesen" közlése szerint az arányokat, melyekkel Ceylon, egyáltalában az indiai tenger minden kikötője, a suezi csatorna közvetítése által, ahoz képest, a mint a Jóreményfokát körülhajózva távol volt, — most közeledett Európához. Ceylontól Szt.-Pétervár a Jóreményfoka felé s Suez felé 15,760 mtf. *) 8200 mtf. Stockholm Hamburg Amsterdam London Havre Lissabon Barcellona 15,340 14,610 14,460 18,340 14,130 13,500 14,330 8290 7610 7420 7300 7090 6190 5500 Az első magyar iparbank I-sö évi üzletforgalmának és mérlegének kimutatása 1865-dik évre. Forgalom-kimutatás 1865. évre. Bevétel. Részvény befizetésekből az I. kiadás után 0. é. 200000 ft — kr. II- j „ Takarékpénztári betételekböl . . Befizetésekből a hiteltulajdonosok biztosítéki alapjára . Visszafizetett hiteltulajdonosi váltókból u. a. leszámítolt váltókból t u. a. előlegezésekből Értékesített bankutalványokból Ajándékokból a felszereléshez Részvény részletek után késedelmi kamatokból . . . Hiteltulajdonosi váltók kamatjaiból ....... Leszámítolt váltók Előlegezési kamatokból Bankutalványok kamatjaiból Részvény dijakból Beirási dijakból a váltó üzlet után u. a előlegezések „ Megtérített bélyegek és a hiteltulajdonosoknak előlegezett költségekből 678 48 Eladott eszközök és nyomtatványokból 610 26 o. é. frt. kr. 244980 1113328 36 18297 50^ 630585 50 846957 33 139357 — 220002 91 921 69 1512 43 18385 87 18261 66 2568 64 1098 78 7444 — 8850 56 730 3: *) Oly mértföldek, melyekből 60 esik egy fokra. Kiadás. Betételek és tőkésített kamatoknak visszafizetésére . , Biztosítéki alapba fizetett illetékek megtérítésére . , Hiteltulajdonosi váltók leszámítolására , Bankszerű „ Előlegezésre Betételektől járó kamatok fizetésére Váltók és kölcsönök után járó kamatok fizetésére . Alapítási költségekre Felszerelési u. a Adakozásokra Bélyegekre és a hiteltulajdonosoknak előlegezett költségekre Üzleti költségekre Tiszti fizetésekre Hitelintézeteknél elhelyeztetett Lipótvárosi templom építésére kölcsönöztetett. . . Pénztári készlet 3274870 — é. frt. kr. 730021 18 145 — 896114 — 1157812 1 180815 — 3405 87 297 — 5396 24 6797 36 25 50 793 IS 2760 37 11370 25 259502 91 1000 — 18613 3 3274870 —