Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 9. szám - A függő magyar kérdés alapos megoldásának föltételei

CJ t t 111 czigány és viszonya zenénkhez" Bartalus István nagy szorgalmú kutatásainak harmadik közleménye, melyben Liszt Ferencz a czigányzenéröl irt állításait birálja. — Továbbá: „A népiskola a XIX. században," első közlemény, a népoktatás az északamerikai Egyesült Államok iskoláiban, Laveley után közli B a r s i József. A buzgó szerkesztőket, mint hiteles forrásból értesülünk, e czikksorozat megindítására azon számos, sokszor badar közlemények birták, melyek hazai népiskoláink ügyében eddig megjelentek. A tudomásunkra jutott terv szerint előbb körül akarnak tekinteni, miként áll e fontos ügy a czivilizált európai s tengerentúli külföldön, s összehasonlitva azt szorgalmasan tanulmányozandó hazai viszonyainkkal, kideríteni a hiányokat s fölmutatni a pótlandó szükséget, melynek kielégítéséről aztán törvényhozásunk fog gondoskodni. — Ezt követi Gróf Széchenyi István utolsó évei" egy nagyérdekü psychologiai tanulmány Gr y u 1 a i Páltól, melyben Kecskeméthy könyvét czáfolgatja. —Gazdag „Irodalmi szemle" képezi e füzet további tartalmát, melyben Gruizot után „Az 1789 ki nemzedék Francziaországban; Hugó Victor legújabb költeményei; egy uj angol mü a lengyel forradalom történetéből; Shakespeare Németországon a XVI. és XVII. században; s az „Északi fény" Zilahy fordítása Puskin és Lermontoíf után vannak ismertetve. Végül a M. Tud. Akadémia 1865. nov. — 1866 januári üléseit veszi az olvasó. „Közös ügyek, közös intézése" czime alatt egy 46 lapra terjedő érdekes röpirat jelent meg, melyben a névtelen szerző „a magyar közjog szempontjából" komolyan, szigorúan s tiszta hazafi lelkiismeretességgel tárgyalja e fontos kérdést. Most, midőn törvényhozásunk is ez ügygyei készül foglalkozni, kétszeres érdekűvé lesz a tárgy, mely a kérdéses füzetben következő fejezetek alatt van tárgyalva : közös ügyek, közös tárgyalás; pragmatica sanetió; a birodalmi kapcsolatból folyó utólagos intézkedés; az államügyek tényleges állapota 1848 előtt; a pénzügyet illetőleg; diplomatia; közös ügyek közös intézése politikai szempontból. Zene. A bajor király parancsára folyó hó 26-án fogják előadni Münchenben Liszt „Erzsébet" oratóriumát Bülo w vezetése alatt. Részt vesz benne az egész udvari zenekar és színházi énekkarok. Rómában maestro Petrellának „Howard Katalin" czimü operája oly nagy lelkesedést okozott, hogy szsrzöt huszonnégyszer hívták ki. Neupert Ede zongoraművész is nagy tetszést arat Berlinben. Az elsőranguak közé sorozzák. Párisban az idei költségvetés szerint öt színház összesen 1 millió 800,000 frank segélyezést kap, még pedig a nagy opera 820,000 fr., az opera comique 240,000 ír., az Odeon és theatre lyrique külön-külön 100,000 frankot. Ezekenkivül a conservatorium kap 222,000 frankot. A tantiém-ek összege, melyet a mult évben kaptak a színműírók s operaköltők 1,295,188 frank, mintegy 46,000 frankkal kevesebb, mint 1864-ben volt. Mendelssohn Bartholdy fivére s ennek gyermekei Lipcsében 1500 tallér alapítványt tettek a nagy zeneköltő emlékére. Ez összeg kamatjai évenkint Mendelssohn születése napján (febr. 3-án) a lipcsei zenede legjelesebb fi-, vagy nő-növendékének adatnak ki az igazgatóság belátása szerint. Ez idén 165 versenyző közt Martens A u g u s t nyerte el. Bottesini, ki mint virtuóz a nagy bőgőn nem rég Buda-Pesten is egy pár érdekes, de kevéssé látogatott hangversenyt adott, egy vig operát végzett be „II diavolo a quatro." Bécsben s Párisban az olasz operaszak alatt elő fogják adni. A 16-ik században, egy Mezericzky nevű ur morvái uradalmában, élt bizonyos Bartos nevű vadász, ki mint biztos lövő annyira kitüntette magát, hogy monda szerint az ördöggel lépett szövetségre s ettől kapja a bűvös golyókat,melyeket egy zenetudósunk „ szabadalmazott" golyóknak nevezett volt. E Bartos — szintén amonda szerint — végre egy remete tanácsára megszabadította magát az ördög hatalma alól, s Ausztriába költözött, itt folytatva tovább a vadászatot. Magával hozta azonban a mondát is, melyből Wéber idejében a bűvös vadász lett. E bűvös vadász utódja bizonyos Bartos Ferencz nevű csizmadia inasban napjainkig élt, s csak most halt meg Bécsben. Egy berlini körben e napokban mutatták be azt a hangszert, melyen egykor Quanz szokta kisérni Nagy Fridrik fuvoláját. Legillöbb neve lenne e hangszernek „Violoncell-gamba." A cello rendes négy bélhurján kivül 50—60 aczélhur van rajta. Készítette Sainprées Jakab Berlinben. Külsején nagy művészettel vannak készítve a faragványos diszitmények. A királyi könyvtárban őriztetnek azon zenemüvek, melyek fuvolára s e hangszerre vannak irva, s Nagy Fridrik sajátjai voltak. Servais és Leonard — gordonka s hegedű művészek — a brüsseli zenedében elhagyták tanári széküket, s Párisba telepednek. UjYorkban oly zenedét alapítanak, melynek alaptőkéje másfél millió dollár. Itt aztán a zongora tanszéket olyan tanárral tölthetik be, ki k e zdő tanítványainak nem fogja Beethoven C. moll. duóját tanitni. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Közlekedési ügyeinkről. Pest, febr. 24. Egy helybeli tekintélyes kereskedő a következő, egy német lapban már megjelent czikk fölvételére kért föl bennünket. E kívánatnak annál inkább engedünk, minthogy tökéletesen egyet értünk fejtegetésével. A kérdéses czikk következőleg hangzik : A tiszai vaspálya okszerűtlen díjszabása folytán korán sem bírja a helybeli kereskedő világ rokonszenvét, gazdáinknak pedig még kevésbbé van erre okuk, mert félreismerhetetlen, hogy a gabonára vetett rendkívül magas szállítási dijai a forgalmat tetemesen megakasztják. Mert mig a déli vaspálya Trieszt felé % — °/, krért, az államvaspálya pedig nagyobb távolságra 1 krért szállít tetemes elengedések mellett: a tiszai pálya, eddigi tételeihez ragaszkodik, melyek saját vonalai forgalmában távolság szerint 1.78—l.3o krra rúgnak sőt Pestre s azontúl átlag 1 kron fölül emelkednek, 10 mértföldnyi távolságra meg épen 1, 68 krt tesznek; mely díjszabást az áruczikkek csak a termelők nagy kára mellett viselhetik. Más alkalommal már kimutattuk, hogy tűrhető árszabás, például 1 kr mellett 10 mértföldre, s 8/10 kr mellett nagyobb távolságra, s azon föltevés alatt, hogy akkor az államvasút is fog a czegléd — pesti vonalra nézve engedményeket tenni: a tiszai pályáról jövő gabona-szállitmányok átlag 15 krral olcsóbba kerülnének. Ez olcsóság pedig nem a kereskedőnek, hanem a termelőnek esnék javára, a ki képes volna Pestre szállítandó terményét magasabban értékesíteni. Ezért mezőgazdaságunk dolga volna ezen állami biztosítékot igénylő vasutat, dijai megfelelő mérséklésére birni, melyre ez az eddigi tapasztalatok szerint, más oldalról támadt sürgetésre nem fog ráállani. Mezőgazdaságunk igen nyomott állapotánál fölötte szükséges, hogy semmiféle eszköz ne mellőztessék, mely némi javulást szülhetne. A tiszai pálya ellen fölmerült nehézségekhez tartozik még azon többször gáncsolt hiány, mely a szállítmányoknak az időjárás elleni kellő megvédés körül mutatkozik. A hanyagság, melylyel a tiszai pálya ez irányban eljár, esős őszszel roppant károkat okozhatott volna az illetőknek. Szerencsére száraz volt az időjárás s igy csak kevés panasz merült föl, de az időjárás e kedvezményére oly társulatnak, mely .YJOHA5I vmmt ;8teB9Íi3se e&sfe'í ' 1 ': */v •• szolgálatait ily drágán megfizetteti, nem volna szabad számolnia. E hiány helyreütése oly csekély költséget igényel, hogy megvárjuk, miszerint ez rögtön meg fog történni. A vasúti szállító intézményekről a Dunagőzhajózásra átmenve, konstatálhatjuk, hogy e társulat tagadhatlan törekvése mellett, melylyel kereskedelmünk követeléseit telhetőleg kielégíteni iparkodik, kereskedő testületünknek mégis méltó panasza van azon tetemes hiányokért panaszkodni, melyek egész hajó terhek szállításánál fölmerülnek, s a melyekért a nevezett társulat kárpótlást nem nyújt. Nem a mi dolgunk recriminátiókkal élni, a mennyiben a felhozott vádakat tökéletesen megbízható férfiak által be nem bizonyíthatnék. Ez az eset jelenleg is, s a nevezett társulatnak csakugyan nem kellene vonakodni oly panaszokat megszüntetni, mely a kereskedelmet a vele való közlekedéstől nagyon is elidegeníti. Ennek elérésére pedig nem kellene egyéb, mint a mértékrendszertől a súlyrendszerhez való átmenet, felelősséget vállalva egyúttal az átvett mennyiségért. E követelés pedig annyira indokolt a méltányosság által, másrészt meg a társulat saját érdeke anynyira igényli teljesítését, hogy az uj idény kezdetén e panaszok mellőzését joggal s méltán megvárhatjuk. S — Üzleti Szemle. Pest, február 25. Az irányadó angol piaczokon a gabnaüzlet az egész lefolyt héten lanyhán mozgott, a forgalom csekély s az üzérkedés közönyös, miután a fogyasztás is csekély mértékre szállt. A német s svajczi piaczok valami kevéssel jobb hangulatnak örvendtek. Helyben is lanyha volt a hangulat s élénkebb üzlet nem fejlődött, minthogy a nagyobb malmok is tartózkodtak az üzlettől s majdnem semmit sem vásároltak, külföldi tudakozás meg épen hiányzott. Ennek folytán a buza ára általában 5—10 krral csökkent, az összes forgalom alig 40,000 mérőre rúgott, a behozatal 35,000 mérő lehetett. A hét végével következő árakat jeleztek. Buza bánsági 85—86 fontos 3 ft 15—3 ft 20 krig, 87—88 fontos 3 ft 30—3 ft 40 krig, 85—86 fontos 3 ft 15—3 ft 20 krig, 87 —88 fontos 3 ft 30—3 ft 40 krig, 89—90 fontos 3 ft 50 kr. ; bácskai 85—86 fontos 3 frt 15-3 ft 20 krig, pestvidéki 86—87 fontos 3 ft 20 —3 ft 30 krig, 88—86 fontos 3 ft 40—3 ft 50 krig ; fehérvári 87—88 18*