Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

ITIKAI HETILAP. 5 Megjelenik hétfőn reggel másfél—két nagy iven. < Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár \ £ vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne- \ \ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 \ 5 hasábos kisbettí-sorórt 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. ( „Citius enim emerget veritas e falsitate, quam e confusione." B a c o. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Csikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét I illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez í (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és \ \ hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) ; intézendők. < Második évfolyam. 186(5. 1. szám. Pesten, Január 1. Előfizetési felhívás „POLITIKAI HETILAP" 1866-dik évi folyamára. Midőn a második évfolyamra megnyitjuk az előfizetést, rövid multunkra *csak azért hivatkozunk j hogy olvasóink a lap jövő iránya iránt is tájékozva legyenek. Politikai vezérelveink nem változtak. A 48-diki törvényen alapulnak azok,melyek törvényessége kifogás alá nem eshetik. Ily szempontból fogjuk tárgyalni ezentúl is mindazon nagyfontosságú közjogi kérdéseket, melyekkel a már megnyilt magyar országgyűlés foglalkozni készül. A hét eseményeit s az országgyűlési tárgyalásokat röviden, áttekinthetőleg, saját véleményünk kíséretében s nem száraz adathalmazként bocsátjuk a közönség elé. Az irodalom, művészet s a társasélet egyéb mozzanatain kivtil fősúlyt fektetünk az ország nemzetgazdasági fejlődésére, számos tényezőin kivül főleg az iparra, mely az iparegylet megalakulásával új lendületnek fog indulni. Mig a közgyűlés máskép nem intézkedik, lapunk lesz az iparegylet közlönye. A „Politikai Hetilap" hétfőn reggel jelenik meg, mikor semmiféle más politikai lap s ezért a mellett, hogy egy egész hét képét nyújtja, híreiben valamennyi más lapot megelőz. A másfél, egész két nagyívnyi lap előfizetési dija egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, Az előzetési pénzek Emich Gusztáv kiadó hivatalába intézendők. (Barátok tere 7. sz.) Újévre, Uj évnek küszöbén állunk, s a gondolat, hogy életünk egy szakát befejeztük, komolyabbá tesz. - - Visszatekintünk az elmúlt napokra, s mert tudjuk, hogy a Janus-szobron, mely az uj évnek jelképe, az előre tekintő ifjú arcz komoly vagy mosolygó, de azon kifejezést veszi fel, melyet visszafelé néző társán látunk,— a meggyőződés, hogy jövőnk csak multunknak folytatása lesz , néha reménynyel, sokszor aggodalommal tölti lelkünket. - A gazda felszámítja készleteit, melyek utolsó terméséből felmaradtak, a kereskedő átnézi könyveit, a tudós újra átgondolja feladatát, az utolsó év haladásai szerint mérve erejét s az időt, melyre annak befejezéséhez még szüksége lesz; mig a családapa gyermekeinek mosolygó arczai között saját éltének derültebb napjairól s azon időről elmélkedik, midőn az élet a vidám gyermekeknek is komolyabb leend. Vajon csalódunk-e, ha feltesszük, hogy e napon, midőn mindenki arra gondol, mi szivéhez legközelebb áll, a haza nagy ügye még inkább foglalkoztatja olvasóinkat ? Hisz közös ügyünk ez, melyet sajátjának mondhat a legszegényebb, s melynél fontosabbat a leggazdagabb sem ismer; mert nem emelkedhetik senki oly magasra, s nem sülyedhet oly mélyen, hogy ez személyes érdekeire nézve közönyössé válnék. Szóljunk erről mi is; s midőn az év végórái leperegnek, vessünk egy tekintetet a múltra, hogy felszámolva eredményeit, önámitás nélkül Ítéljünk jelen helyzetünkről, tisztába jöjjünk a feladat iránt, melyre készülnünk kell. A lefolyt év hazánkra nézve kedvező vala, s ha eredményeit tekintjük, a hazafi elég okot talál, hogy azokkal megelégedjék. A jelen állapot ugyan ki nem elégítheti vágyainkat, a nehéz sebek, melyeket 15 évnek hibái s tévedései a nemzet anyagi jóllétén ejtettek, még nem hegedtek be, s a kormányrendszer, mely szerint ügyeink vezettetnek, távolról sem felel meg törvényeinkre alapított követeléseinknek : de vajon ki az, ki, ha jelen helyzetüuket azon állapotokkal hasonlítja össze, melyek e hazában most egy éve léteztek, nem vallaná be, hogy azok csaknem mindenben jobbra fordultak? A rendszert, mely az 18(J 1-iki országgyűlést követte bureaukratikus hadi-törvénynek, negatív ostromállapotnak vagy constitutionalis absolutismusnak nevezhetnők; mert azon szavak, melyeket máshol a fennálló kormányrendszerről használunk, nem illenek oly állapotra, mely alatt egy alkotmányos birodalomnak több mint fele a polgári jogok élvezetéből állítólag azért záratott ki. hogy a bureaukratikus absolutismus utján az alkotmányos szabadságra kényszeríttessék ; a rendszer, melynek egyetlen jó oldala az vala, hogy mindenki átlátta fentarthatatlanságát, félretétetett. A jogeljátszásnak elmélete, melyet annál monstruosusabbnak mondhatunk, mert az oly államban alkalmaztatott, melyben a tróntól le az utolsóig minden a históriai, jog alapján nyugszik, elvettetett; az ország kormánya oly férfiak kezébe ment át. kiktől nézetekben talán különbözünk, de kiknek hazafiságán, és alkotmányos érzelmein kétkednünk nem lehet. A sanctio pragmaticában oly kiindulási pont jelöltetett ki haladásunknak, melyet a birodalom két felében egyaránt jogszerűnek ismernek el. S hogy mindent egybefogjuk, viszonyaink elhatározásánál ezentúl nem a kényszer uralkodik, mely csak korlátolni képes, hanem a szabadság, mely minden fejlődésnek feltétele. Nagy lépések ezek, s ha előbbi viszonyaink között a létező ellentétek kiegyenlítésének még lehetsége is hiányzott, bátran állithatjuk, hogy most a legnagyobb akadályok, melyek útjában álltak, elháríttattak. S talán mindezeknél fontosabb még azon változás, mely az utolsó év leforgása alatt, főkép a Lajtán tul uralkodó nézetekben történt. Ki nem emlékezik az időre, midőn a miniszteri padról hirdetett jogel játszási elmélet, a lajtántuli népek képviselői által tapssal fogadtatott, midőn a tény, hogy az alkotmányos, sőt a polgári jogok élvezete a birodalom egyik felében felfüggesztetett az osztrák alkotmánynak kellemetlen, de szükséges feltételeként fogadtatott el, s ugy látszott, mintha az alkotmányos Ausztria V. Károly birodalmának ellentéte akarna lenni, hogy miként ott a nap soha nem alkonyodott le határain, ugy itt a szabadság napja soha ne világítson az egész birodalom felett. És ki nem látja, hogy e nézetek az utolsó év leforgása alatt nagy módosításon mentek keresztül! A Lajtán túl egyes lapok most sem változtatták meg hangjokat, s a szokott buzgósággal folytatják eddigi törekvésöket, mely ugy látszik, csak az, hogy a szakadást, mely a birodalom két fele között tátong még nagyobbá tegyék. De, ha a valóságos közvéleményt tekintjük, kétségtelen, hogy ott, hol előbb csaknem közellenségének tekintetett mindenki, ki a birodalmat, mely két, jogilag önálló és tényleg minden viszonyaiban különböző félből áll, egységes államnak elisi épen nem akarta; most naponként inkább terjed a% <| 1 merni