Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 8. szám

100 Jharczai, a kereskedelem jótékony hódításai, ez az, mit e két nemes és •egyesült lobogó képvisel. Oltalmazza isten mindenkoron! ° Sommerset hg. a császárra emelt pohár köszöntéssel felelt; a királynéra mondott toastot a franczia kormány, szives barátsága jeléül •veszi és az angol kormány nevében szólván, biztosnak érzi magát a felöl is, hogy az angol nép nagy többségének óhajtását fejezi ki, ha azt mondja, hogy Anglia hasonló érzelmekkel viseltetik Francziaország és uralkodója iránt. „Óhajtjuk — úgymond — hogy a jó egyetértés a két ország közt hosszantartó legyen. Szóló óhajtja ezt, mivel nem csupán Francziaor' szág és Anglia javát gyarapítja; de mivel biztosítja a békés haladást és Európa szerencséjét is. Elfogadja azt az állítást, hogy egy más kor ellenséges versenygései nemesszivü vetélkedésnek engedtek helyet. Valahányszor Francziaország és Anglia hajóhadai együtt működtek, ez nem nagyobbodási vágyból származott; az vala csupán törekvésük, hogy a szerződésekben vetett hitet tiszteletben tartassák, s a többi népekre nézve ugyanazon előnyöket vívják ki; melyeket magok elértek. Reméli, hogy a két ország mindig ezen az uton fog járni. Salzburgi tudósítások. Bismark ur aug. 18-án érkezett ide. A porosz király aug. 19. d. e. 9 órakor utazott el Gasteinból Salzburgba. Az osztrák császár aug. 19. reggel 5 órakor érkezett, a csapatokat megszemlélte József és Lajos Victor föhgek, Thun gr. tbnagy és Crenneville gr. kíséretében. Mensdorff gróf külügyminiszterrel egyszerre Bloome gr. Werther báró , valamint Gröben gr. porosz katonai meghatalmazott is ide érkeztek. Bismarck gróf már meglátogatta Mensdorffot, még pedig reggel hét órakor. Az utóbbi azonnal viszonozta a látogatást, mire a két miniszter 10 óráig együtt dolgozott. Az elbai hgségekben behozandó uj katonai intézkedések folytán, az osztrák és porosz katonai teljhatalmazottak Bécs, Berlin és Frankfurtból ide hivattak. Bizonyosnak tartják, hogy a porosz király a császárt Ischlbe kiséri. Hamburgból, irják aug. 19. Az augustenburgi örökös hg a tegnapelőtt ideérkezett porosz korona hgnél látogatást tett. A találkozásnak nem volt politikai jelleme. Kiéiből Írják aug. 18-ról. Ausztriai császár ő felsége születésnapjának tiszteletére ma az összes porosz hadihajókon zászlótisztelgés és királyi üdvlövések történtek. Az augustenburgi hg. fontos sürgönyöket vett volna Bécsből és Berlinből; azt kezdik észrevenni, hogy a hg. nem igen érzi magát biztosnak s elutazása forog elméjében, A „N. F. P." azt hiszi, Frigyes hg. kiéli residentiáját önkénytesen nem fogja odahagyni. Paris, aug. 19. A „Moniteur" megerősíti, hogy a császár és császárné Strassburgot elhagyták, és két napot Arenenbergen fognak tölteni, hova a császárt kegyes emlékezések vonzották. Az orosz befolyás, stockholmi tudósítások szerint a Skándináv királyságokban ismét megerösbödött. Konstantin nagyhg netaláni európai összeütközés esetére Svédország semlegességét igyekezett kinyerni. Miután Dánia a nélkül is az oroszhoz szít; az orosz nagyherczeg küldetése a nyugoti hatalmak elleni értelemben sikerültnek tekintetik. Oláhországi levelek az ottani helyzetet igen szorongatottnak irják. Uj felkelést várnak s azt hiszik, hogy a válság még csak most áll be. Közintézetek és Társulatok. A magyar erdÓSZeti egylet igazgatósága Bazin sz. k. városában tartandó XV. közgyűlését folyó évi september 17, 18, 19 és 20-kára határozta. Az egylet szabályainak 10. §. szerint Zemlicslca V. erdőmester ezen fögyülekezetnek ügyvezetésével megbízatván, minden egyleti tagot, az erdőszet és vadászat minden barátait megkéri, hogy a közügynek előmozdítására minél nagyobb számmal a gyülekezetben résztvenni méltóztassanak, ebbeli határozatukat pedig september 1. napjáig az ügyvezetőnek tudtul adni szíveskedjenek, hogy az a résztvevő tagok illedelmes ellátásáról és kényelméről ideje korán intézkedhessék. Hasonlólag kéretnek azon urak, kik előadást szándékoznak tartani, hogy azokat az említett határnapig bejelentsék. Egyúttal könnyebb irányzás végett említtetik, hogy a csomópont minden e czélre szolgáló közlekedési eszközöknek, Pozsony NagySzombat (illetőleg Szered) honnan a Pozsony-Nagy-szombati vaspályán, mely az említett napokban négyszer fog közlekedni, az illető helyre juthatni. A bejelentési hivatal, september 17-kén 8 órától a bazini városháznál nyitva leend, hová a t. cz. vendégek a beszállásolás és a részvétjegyek átvétele miatt fordulni szíveskedjenek. Minthogy az igazgatóság az illető vaspályák igazgatóságaihoz a szállítási ár csökkentéseért folyamodott, kéretnek azon urak, kik a vaspályát használni szándékoznak, a szükséges igazolási jegyekért ideje korán a pozsonyi titkársághoz fordulni. Az Ol'SZ. M. Gazdasági Egyesület budai szőlőiskolájában a vinczellér-, haszonkertészeket- és pinczemestereket képző, gyakorlati tanintézetben a nyilvános próbatételek augusztus 22-án délutáni 4 órakor, a nm. magy« kir. Helytartótanács és az Országos Magy. Grazd. Egyesület kiküldöttségének jelenlétében fognak megtartatni. —^Különös megtiszteltetésnek veendi különben az intézet azt is, ha minél több szakbarát fog ez ünnepélyben részt venni. Miután ez alkalommal 9 fiatal ember fog a próbatételen keresztül esni s ennélfogva az intézetből kilépni, figyelmeztetnek mind azok, kik ezen képző tanintézetnek hasznát venni akarják, hogy határozott szándékaikat bérmentes levelekben dr. Entz Ferenczczel Budán, mielőbb közölni szeveskedjenek. Azok számára, kik ezen gyakorlati tanintézet közelebbi felvételi feltétéit, vagy az abban fennálló tanrendszernek kiterjedését netalán nem ismernék, a fentirt felügyelő ur személyes vagy levél általi megkeresés esetében, programmal szívesen szolgál. A népköltészet barátjaihoz. A magyar népköltészet kincseinek gyűjtését, rendezését s megőrzését a Kisfaludy-Társaság, keletkezése óta, egyik főfeladatának tekintette és tekinti. Bizonyságul szolgál erre az ö megbizásából Erdélyi János által régebben szerkesztett s kiadott Magyar népdalok és mondák három s Magyar közmondások egy kötete; bizonyságul az, hogy ujabban ismét fölhívta a közönséget népköltészeti maradványaink gyűjtésére s beküldésére, minek örvendetes eredményét a Gyulai Pál által szerkesztett ujabb folyam kötetei nemsokára be fogják mutatni. De a Kisfaludy-Társaság törekvései a magyar népköltészet fölkincselésében félszegek és tökéletlenek maradnak, ha munkáját elő nem mozdítják azon szláv, oláh, német ajkú népek, melyekkel az országos élet egysége ezredéve összeforrasztott s melyek költészete, valamint táplálkozott a magyar népköltészetből, ugy viszont maga is táplálta ezt. A Kisfaludy-Társaság ennélfogva magyar népköltészeti kiadásait Magyarország más ajkú népeinek költészetével óhajtja kiegészíteni, s e végből azon hazánkfiaihoz fordul, kik egyik vagy másik nem-magyar nemzetiségünk népköltészeti maradványainak ismerete mellett a magyar nyelvet is annyira birják, hogy azokat lehetőleg híven és szabatosan lefordíthatják. A Kisfaludy-Társaság a hazai nem-magyar ajkú népek költészetének terményeit óhajtja magyar fordításban, és erre — mind a magyar irodalom, mind az illető népé érdekében — minden képes hazafit felszólít. A fordítások, melyek az alapul szolgáló eredetiekkel együtt, alólirthoz küldendők be, ha megfelelnek a mübirálat igényeinek, a Kisfaludy-Társaság kiadványai sorában fognak megjelenni. Midőn a Kisfaludy-Társaság ebbeli kivánatait ezennel közhírré teszem, hazafiúi bizalommal kérem különösen a nem-magyar nyelven megjelenő lapok szerkesztőségeit, szíveskedjenek e szózatot fölvenni, és az ügyet, melyre vonatkozik, buzgó támogatásukkal sikeresen előmozdítani. Pesten, Szt. István király napján, 1865. Greguss Ágost, a Kisfaludy-Társaság helyettes igazgatója. (Lakása : Pest, Al-Dunasor, 22. sz.) Vegyes. A zeneünnepély második hangversenye a kitűzött programm szerint s az elsőéhez számra s lelkesedésre hasonló közönség előtt tartatott meg. Volkmann „ünnepi nyitánya" kezdte meg a sort. Az ünnepelt zeneköltő ez alkalmi müve is fényesen ragyogtatá szerzői képzettségét, habár korán sem hasonlítható mübecsre második előadott szerzeményéhez „Sappho"-hoz, melyet Carina k. a. ritka virtuozitással s művészi zenekarkiséret mellett gyönyörűen énekelt. Reményi „magyar hegedűs hangversenye" főkép végszakaszában szintén nagy tetszést aratott. Handel fenségesen nyugodt „Allelujá"-ja amint ereje által hatott, ugy méltó nyugpontot szolgáltatott a hangverseny első szakasza záradékául. Utána Liszt „divina comedia"-beli „pokla" zajgott végig a zenekar valamennyi hangszerén. A tomboló hanghullámok fel feljajduló rythmusa, átsugárzó szelídebb akkordok méla fénye által csak pillanatra megvilágítva, megdöbbentő hatást gyakorolt a hallgató közönségre, s közte e féktelen hangvilág szilaj őrjöngése tán több hívet szerzett a „jövő zenéjének", mint Liszt, zeneköltés tekintetében bizonyára magasabban álló „Erzsébeté." Mosonyi „ünnepi zene" nyitányát nemzeti dallamaink kedves hangjai, mindenekfölött pedig a „szózat" meg-megszólaló zenéje lelkesedéssel fogadott darabbá tevék. E lelkesedést csak Hollósy L. Kornélia kedvesemlékü alakja birta még fokozni' Nemzeti operánk hajdani dísze, a felejthetetlen „magyar csalogány" ugyanannyi bájjal, mint szép, rokonszenves hanggal énekelt néhány kedvelt népdalt. A hangverseny végén a Rákóczy induló harsogott Liszt átirata szerint. A hatásteljes induló Berlioz kedvelt átirata után is tetszett, a hallgatóság zajos tapsviharát pedig a darab „nemzeti jelentősége" még fokozta. A Liszt tiszteletére rendezett lakoma szombaton délután 2 órakor elég vigan folyt le a lövölde helyiségében. Körülbelöl százötvenen voltak a művészet, műkedvelők és dalárok, kik lelkesedéssel fogadták a szűnni nem akaró pohárköszöntéseket. Liszt a lakoma ünnepelt hősét Orczy Béla b. és Reményi élteté, kiknek magyar felköszöntésére Liszt francziául válaszolt. Bülov Mosonyvra, mint pályatörőre ivott, ez ismét Lisztet köszönté fel s igy folyt a víg dictiók hosszú sora. Rosti Pál Hollósy L. Kornéliáért, Királyi Pál az egyetértés eszméjeért emelt poharat. A budai dalárda engedélyt nyert a m. k. helytartótanácstól, hogy ma hétfőn, értekezletet tartson a jelenleg itt mulató vidéki dalárdákkal a végre, hogy a jövő évi dalárünnepély helye és módja iránt tanácskozzanak, egyúttal eszméket cserélhessenek a dalárdák ügyében.