Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 7. szám - A vasuti ügy jelen állapota Francziaországban. (Vége.)

90 Vegyes. Az országgyűlési helyiségek ügyében, alighogy leérkezett ő felsége f. hó 5-kén kelt e .tárgyú leirata, a fötárnokmester rögtön intézkedett s az ügyet egy Ürményi József, gróf Szapáry Antal, báró Orczy Béla, Klauzál Gábor, Csengeri Antal és Hollán Ernő urak, továbbá Discher és Ybl építészek, Liedemann Emil orsz. építészeti igazgató, Pestvárosa főpolgármestere és főmérnökéből alakult bizottmányra ruházta. E bizottmány megvizsgálván a Pest városában netalán erre alkalmas vagy esélszerüen átidomítható helyiségeket, végre azon véleményben állapodott meg, hogy a felsőház üléseire csekély változtatásokkal alkalmas lesz a múzeum terem. Az alsóháznak pedig egy ideiglenes országház lenne építendő, a mintegy 700 négyszegölnyi városi kaszárnya helyén a föherczeg Sándor-utczában a muzeumparkkal szemben. A tervek elkészítésével és a költségvetéssel Ybl, Discher, Skalniczky és Wieser építészek bízattak meg. Ha az épület az országgyűlés megnyitására nem készülhetne el egészen, az alsóház egyelőre a redoute-épület nagy termében tartaná üléseit. A bizottmány e több helyről megtámadott véleményének czélszerüsége mellett azon érv szól leginkább döntöleg, hogy a sándorkaszárnyai telek a város részéről rögtön s nagy áldozatok nélkül engedhető át, holott az ajánlott fűvészkerti helyiségek jelen bérlői kibecsülése időveszteségen kívül, tömérdek pénzáldozatba is kerülne. Az építendő ideiglenes, különben félszázadig is eltartandó épület, ha majdan az országgyűlés, fényesebb épület birtokában, többé nem használja, igen czélszerüen lesz állandó mü- és ipartárlatokra vagy egyébb közczélokra használható, melyekre nézve mindeddig Pesten nagyon is meg voltunk szorulva hely dolgában. ifj. Bartal György volt tolnamegyei alispánt ő felsége f.hó 10-én kelt legf. elhatározással a m. kir. helytartótanács elnöki helyettesévé nevezte ki. Protestáns Ügy. A dunántúli ág. hit. egyházkerület superintendense, az érdemekben megőszült Haubner Máté a f. hó 9, 10 és 11-dikén Kőszegen tartott kerületi gyűlés alkalmával lemondott. — O felsége születésnapja előestéjén, az ünnep megülésére alakult pesti polgári bizottmány megállapított programmja szerint csütörtökön f. hó 17-én d. u. 2 órakor a pesti lövöldében a polgárság lakomát rendez, melyre a pestbudai hatóságok fejei meghívatnak. A lakoma alatt ágyuk dördülnek meg, a városház tornyán a nemzeti zászló felvonatik s a testvér főváros ünnepi díszbe öltözik. A házakról zászlók tűzetnek ki; este a bel-, Lipót- s Terézváros kivilágíttatik, s a katonai zenekarok a takarodó után Budáról Pestre vonulnak át s itt az Erzsébettéren, a szénatéren, a városház előtt s a Széchenyi-sétányon mulattatják a közönséget. Pénteken, ö felsége születése napján a belvárosi plébánia-templomban ünnepélyes isteni tisztelet tartatik. A polgárság s czéhek zászlókkal a városháztéren gyűlnek össze s nemzeti zászló elővitele mellett vonulnak a templomba. A tanodái ifjúság szintén felszólíttatik, hogy az isteni tiszteleten testületileg megjelenjen. Sz. István napján a polgárság s a czéhek ismét tömegesen zászlókkal vesznek részt a budai várban az ünnepélyes sz. körmeneten. Liszt Ferencz körünkben mulat. A pesti zenede fennállása negyedszázados ünnepe s az országos dalár-ünnepély alkalmából látogatott meg bennünket. Ez alkalmat fölhasználván a „Vas. Ujs." arczképét és életirását közli a nagy zeneköltonek, melyben emlékeztetve öt Vörösmarty halhatatlan ódájára: „Zengj nekünk dalt ..." s ennek v/gsoraira: „Állj közénk és mondjuk: hála égnek! — Még van lelke Árpád nemzetének!" — így fejezi be: „S ime lánglelkü költőnk vágya, melyben a nemzet óhajtását ihlett ajakkal tolmácsolá, eredménytelen maradt! Liszt Ferencz sem amaz óhajtott dalt nem zengé el, sem ama hívó szózatra nem felelt, ... De bár a csalódás keserű érzésével, nézzük is reményünk rombadülését, azért mégis mindenkor szeretettel tárjuk ki karjainkat Liszt Ferencz üdvözlésére, valahányszor hazánk határai közt megjelen . . .a Ugyan ez alkalomból Bülow és neje, , Liszt Ferencz leánya is Pestre érkeztek; úgyszintén Bignio is, ki az Erzsébet oratóriumban az őrgróf szerepét énekli. — II. Rákóczy Ferencz egy hátrahagyott munkája. Ismeretesek a történetbuvár előtt azon levelek, melyeket II. Rákóczy Ferencz, rodostói menedékéből a nagyve?irhez, végrendelete négy fejedelmi végrehajtójához, a sztambuli franczia követhez, stb. intézett, valamint ismeretes ugyancsak ott kelt végrendelete is, mely okmányok mind nyomtatásban is megjelentek már. Ismeretlen azonban a nagy miveltségü fejedelemnek egy nagyobb munkája, mely a hatalomról s a politikai élet elveiről értekezik s melyet ennélfogva méltán ruháztak föl ezen czimmel: „II. Rákóczy Ferencz politikai végrendelete." A munka franczia nyelven van írva, s eredeti kézirata egy fejedelmi könyvtárban található, melyhez nehéz hozzáférni. Egy hazánkfiának, mint értesülünk, sikerült a kéziratot lemásoltatnia, s e másolat most — vevőre vár. Ha nemzeti muzeumunk oly gazdag volna, mint a minő szegény, első sorban is öt szólitanók föl a becses ereklye megvásárlására —- föltéve természetesen; hogy a másolat tulajdonosa bebizonyítja a munka hitelességét. S ez esetben óhajtandó volna az is, hogy a munka mind eredetiben, mind gondos magyar fordításban megjelennék. Tán csak akadna rá kiadó ? — „Világirodalom." Ez a czime, mint a napilapokban olvassuk, egy nagyobb munkának, melylyel kitűnő irodalombuvárunk, Ei^délyi János lngujabban elkészült, s melynek megjelenését közelebb várhatjuk. Bár sokáig ne kellene rá várnunk: hogy az ifjú, ki a világirodalomban tájékozódni óhajt, ne szoruljon ezentúl idegen útmutatókra. Ezeket pedig, En^délyi mellett, bizonyára nélkülözhetni fogja; mert ha valaki, Erdélyi van hivatva íróink közt, hogy a világirodalom fejlődését hü ÓB nagy vonásokban, s a magyar fölfogáshoz mérten, előadja. Az országgyűlés nemzetgazdasági teendőit tárgyalja Kautz Gyula, elismert jeles nemzetgazdánk most toll alatt levő röpirata, mely mintegy könnyíteni akarván az országgyűlés bokros teendőin, azon nemzetgazdasági kérdések alapos kifejtését fogja tartalmazni, melyek egyrészt Magyarországot magában, másrészt Magyarországot az összes ausztriai birodalomhoz való viszonyában teszik tárgyukká. A munka mintegy 8—10 ivre terjed, s az országgyűlés elején, Hartleben Adolf kiadásában fog megjelenni. — Most vettük a Bécsben megjelent és ott a magyar kir. udv. kanczellária kiadó-hivatalában Pesten pedig Lauffer könyvkereskedésében kapható : „A Magyarországban jelenleg érvényben álló sajtószabályok gyűjteményének a főméit magyar kir. udvari kanczellária külön engedélyével szerkesztett és értelmező jegyzetekkel ellátott hiteles kiadását." Addig is, mig hazai törvényhozásunk eredeti sajtótör vényről gondoskodni fog, becses dolgozatnak kell tekintenünk e gyűjteményt, melynek egyelőre a hazai igazságszolgáltatás és sajtó egy aránt hasznát fogja venni. Zene. Nohl Münchenben Beethovennek egy eddig ismeretlen saját kéziratu kis Sonatájára talált. (A moll, 3/s, két közép tétellel.) A mü homlokán ez áll„jpí(r Elise, 27 April" Feltalálója Breitkopf és Hörtel-lel egyezkedik, e sonatának a nagy mester összes munkái közti kiadása végett. — Prágában a cseh nemzeti színház számára nagy lelkesedéssel gyűjtik a pénzt. Többek közt a házmesterek titkon értésükre adják lakóiknak, hogy a ki a színházra adakozni elmulasztaná, annak az illető háziúr feljebb emeli házbérét, s a segélyezést ez uton fogja eszközölni. — Azt hiszik, hogy az aug. 15-kén tartandó Napóleon ünnepen, a párisi nagy operában szabad belépti előadás az Afrikai hölgy lesz. Az ugyan ekkor adandó kántátét Du Locle irta. Az opera-comique is hasonló ünnepre készül; szintén kántátét ad, melynek szövege Adenistöl van ily czimmel: „Francziaország és Algier" zenéje pedig Boi el diew-töl. — A Szt Erzsébet oratórium főpróbája ma hétfőn, reggeli 10 órakor nyilvánosan fog megtartatni ugyanazon belépti árak mellett, mint a zeneünnepély alatt az előadás. E főpróbára a jegyek a redoute irodájában hétfőn reggel adatnak ki. A Magyar Képzőművészeti Társulati, h. 7-kéreösszehívott rendkívüli választmányi ülésében az idei album pályázat ügye lévén eldöntendő, a beérkezett több rendbeli pályázó mü közül, a választmány Székely Bertalannak, Arany János „Ágnes asszony" czimü balladájából merített hármas kép-cyklusát fogadta el az idei album három műlapjául ; s hogy a közönség kebeléből fölmerült azon igényeknek is eleget tegyen a társulat, melyek sürgetik, hogy az albumában időnként szent tárgyú müvekkel is kedveskedjék tagjainak, rendkívüli kedvezményül a folyó évre még egy negyedik míílap kiadása is határoztatott, mely az említett kívánalmaknak megfelelőleg Than Mórnak az imént befejezett szép oltárképe után készül: („Krisztus keresztsége a Jordán vizében.") E negyedik mülapot mindazonáltal, minthogy a társulat körülményei azt különben nem engednék, — csak elölegképen kapják a tagok ugy, hogy a jövő évi album csak két képet fog tartalmazni, s csupán az újonnan belépő tagok fognának jövő évre is három mülapot venni, azaz Than Mórét is az ujak mellé. A választmány intézkedett, hogy a folyó évi albumot legfölebb uj év táján lehessen a tagoknak szétküldeni. „Ágnes asszony" képcyklusát maga a szerző, Than Mór müvét Marasztom József fogja köre rajzolni. A mű-album ügyében nem érhetjük be a fentebbi tények hivatalosan száraz, egyszerű közlésével, s nem tehetjük, hogy a M. K. M. Társulat ezen legújabb, megfontolva tett, de bátor lépéséhez néhány észrevételt ne fűzzünk. Bátor volt az elhatározás, hogy a választmány egy művész három müvét választá az album számára, mi a közönségben kételyeket támaszthat egyrészt az album kellő változatossága, másrészt a választmány részrehajlatlan eljárása iránt. Szerencsére nincs ok sem aggodalomra, sem gyanúra. A szokatlan lépés megfontolva történt s a választmány inkább mint valaha, bizonyságot tett arról, hogy a hazai művészet igaz érdekeinek nemcsak őre, de tettleges előmozdítója is, s hogy a hivatalos usus és aprólékos tekintetek nem gátolják oly intézkedésekben, melyek rendkívülinek látszhatnak ugyan, de melyek üdvösségéről meg van győződve. A Székely-féle képcyklus közlése által ugyanis a társulat, komoly czéljaihoz illöleg, mint kezdeményező indítja meg a magyar költök illustrálását. Hazafias tett az részéről, melynek mindazonáltal maga a társulat is hasznát fogja látni s melytől a közönség sem fogja megvonhatni elismerését, mihelyt a kiadandó képcyklus rendkívüli jelessége által alkalma lesz meggyőződni a vállalat messze kiható fontosságáról. Korán volna a mü részletes elemezésébe bocsátkozni, mielőtt a dicséret kézzelfogható legerősebb érve, a mü maga, közkézen nem forog. Addig is nem habozunk kimondani, hogy e cyklus mübecse Arany ezen egyik legszebb balladájáéval egyenrangú s hogy mind emelkedett szellemiesség, mind festői hatályosság szempontjából méltán sorakozik a legjobb müvek közé, melyekben a költök eszméi bárhol és bármikor hü és életteljes kifejezést találtak. Hogy végre Than müvének, mint negyedik mülapnak befogadása által, nemcsak előnyös választást tett, de tapintatosan is cselekedett a választmány, az ugy látszik nem szorul további magyarázatra. — Wagner Sándor festész hazánkfia jelenleg Pesten mulat s „Mátyás tornája" czimü falfestményét a városi vigadó frissítőjében már megkezdette. De arról még mindegyre semmitsem lehet hallani, vájjon a szemközti falra ki mit fog festeni.