Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 6. szám

76 4 A párisi Aloniteur a belügyminiszter egy köriratát teszi közzé, mely a csodálatra méltó nyugalmat a municipalis választásoknál s a vá­lasztók öszhangzó irányát, kizáró igények kölcsönös feláldozása által constatálja. A kormány szemében — úgymond — sem győzök, sem legyőzöttek nincsenek; mi az ismét megválasztottakat, valamint az újonnan választottakat egyforma készséggel fogadjuk, hogy az engesz­telékenység gondolata, mely a választásokat jellemzi, a municipális tanácsokban is tartós legyen. A dllM fejedelemségek ügye irja a „Temps" — az európai ál­lamjog kérdése; e tartományok autonómiája, mind az öt nagy hatalom, közreműködése mellett jött létre; jövő sorsuk nem családi ügy, melyet Ausztria és Poroszország egymás közt elvégezhetnek. j(Czélzás arra, hogy az elbai-hgségekért, Ausztria a Dunafejedelemségeket kapja kár­pótlásul). Oroszország nem fogná nyugodtan nézni, hogy az osztrák bi­rodalom a Duna torkolatáig kiterjeszkedjék s minden ilynemű kísérlet, a keleti kérdés újból felélesztése volna." New-Yorkból írják jul 26-ról. Johnson elnök minden hadi fogolyt, beleértve a tábornokokat, oly feltétel alatt szabadon bocsát, hogy a hű­ségi esküt leteszik. A separatista jelöltek nagyobb része Virginiában megválasztatott. A tengerészeti miniszter az átlánti hajóhadnak 10. a mississippi hajórajnak 5 hajóra szállítását elrendelte. Guatemala köztársaság elismerte a mexikói császárságot, Nicara­gua s még néhány közép-amerikai respublika szintén hajlandó azt elismerni. Az „International" szerint Londonban miniszter-tanács volt, me­lyen a mexikói ügy került szőnyegre. Elhatározták, hogy bármi folya­matot vegyenek az események Mexikóban, az angol kormány minden beavatkozástól tartózkodik. Abd-el Káder Londonba érkezett. Közintézetek és Társulatok. Magyar Akadémia. Mult hétfőn tartotta a Magyar Akadémia, a nyári szünidő előtt, utolsó ülését. A mathematikai s természettudomá­nyi osztályok ülése volt ez, s Hunfalvy János lev. tag értekezését hal­lottuk benne : „Magyarország esözési viszonyairól." Szintoly első és úttörő dolgozat, mint minapi értekezése a hömérséki viszonyokról. Efféle munkákat kivonatosan ismertetni nem lehet, mert fő becsök épen részleteik gazdagságában áll; de csak az eredmények összeállí­tása is több tért kívánna, mint a mennyivel e rovatban rendelkezhe­tünk. Elég legyen megjegyeznünk, hogy Hunfalvy János a magyar korona tartományainak 42 különböző helyén észlelt adatokból vonta le következtetéseit, holott a német tudományos világ eddig az egy Bu­dán tett észleletekre alapította elméletét hazánk esözési viszonyairól. A fölolvasást különféle kéziratok bemutatása követte. Első volt A. J. nagykörösi IX-dik osztálybeli tanulóé, ki a gőz helyett az olcsóbb viznyomást indítványozza gépeknél használtatni — hiszük, hogy fiatal lelkesedéssel inkább, mint szakértelemmel. A viznyomását is használ­ják gépekre, a hol erős, de lassú munka kívántatik. A beadvány egyébiránt bírálat, ^nevezetesen Sztoczek József r. tag bírálata alá bo­csáttatott. Bírálat végett kiadatott továbbá Hunyady Jenő mennyiségtani értekezése Győry Sándor r. és Corzán Gábor lev., — Murman Ágost. csillagászati értekezése pedig Peczvall Ottó r. és Kondor Gusztáv lev. tagoknak. Sebes, külföldre szakadt hazánfiának küldeménye (kitömött mexi­kói madarak és egy csörgő-kígyó) a Nemzeti Múzeumhoz fog utasíttatni. Következett az összes ülés, melynek a titkár, először is id. Mándy Péter 20-dik közleményét mutatta be, a nagy szótárból kimaradt szók­ról. Használat végett a szerkesztőkhöz tétetett át. Végül elsorolá a titkár a beérkezett könyveket, nyomtatványo­kat és ujabb adományokat. Az utóbbiak ime következők: gr. Stuben­berg József 2000 frt., gr. Harrach Ferenez 1000 frt, egy pesti hölgy Ő00 frt., Devics József 5 frt., An-wander János 500 frtos hagyatéka a palota számára. Azonkívül az alapot Devics 5 frttal, egy pesti hölgy 20 frttal ajándékozta meg. Az Akadémia legközelebbi ülése okt. 2-dikán lesz. Azt a bölcsé­szeti, törvénytudományi s történelmi osztályok fogják tartani. Vegyes. Egy száz esztendős szó a magyar nevelésről. Tudják olvasóink, hogy a Kisfaludy-Társaság legújabban egy XVIII-dik századbeli köl­tőnk, a fejedelmi származású Barcsay Ábrahám egy sajátkezű levelét kapta ajándékba. Volt alkalmunk e levelet látni, s idézni akarunk be­lőle valamit, a mi — több, mint három nemzedék lefolyása után is — még mindig korszerű és megfontolásra méltó. A levélben nincs kitéve, hol, sem hogy mikor kelt; idejét azonban meg lehet határozni : mert többek közt szó van benne arról, hogy jövő martiusban „erczherczog­asszonyom Antónia, mint eljegyzett társa a francziaországi delphinus­nak, Versaille felé elindul," a mi, mint tudjuk, 1770-ben történt; azon­kívül az iró szerencsét kíván urabátyjának a „következendő uj esz­tendőre" : e szerint a levélnek az 1769-dik év vége felé kellett iratni, s négy év múlva százesztendős lesz. E százesztendős levél megemlék­szik az akkori nevelésről. Barcsay kéri urabátyját, hogy öcscseit to­vábbra is ugy neveljék, a mint elkezdették; aztán folytatja : „Legalább bennek vagyon reménységem, és bizom, hogy ők oda elérnek, a hova én gyermekségemtől fogva czéloztam, és a hova, taláni minekelőtte érkezhetném, az útból kidőlök. Az arithmetikát, geome­triát, mathesist,geographiát, históriát és astronomiátrekommendálom kü­lönösen : mert ezen tudományokból áll az egész világ könyve ; a ki ezeket tudja, és a mellett jó erkölcsű, szerencsés lehet. Arra- vigyáz­zon az ur, bátyám uram, mivel az erdélyi kollégiumokban csak a deák nyelvet nyesik, és tíz nagy esztendő után az ifjak egyéb tudományt nem hoznak haza, hanem hogy deákul ugy irnak és szólanak, hogy azt senki sem érti. Ekkor már legalább husz esztendős az ifjú, és követ­kezendöképen legszebb esztendeiben lévén , az emberi társaságnak gyönyörűsége lehetne ; de az nem lehet, mert goromba és vad ; ugyan jó agyagból valónak kell lenni, há öt esztendő alatt annyira gyalulo­dik, hogy felebarátja benne, maga pedig felebarátjában gyönyörköd­hessék. Akkor is sokan azt vélik, hogy az erdélyi havasokon tul mind­járt a tengerbe merül a nap, és ott vagyon a világ vége. Meddig ma­radnak még a magyarok oly nagy vakságban ! Meddig hiszik azt, hogy a nemességet csak a születés adhatja! A székelyek közül több nemes­ember lett, a mióta perelni kezdettek tanulni; mint koldus nemes azok közül, a kiket a prókátorok megnyomorítottak. A perlekedés csak sep~ reje sem lehet az emberi elmélkedésnek, és megnemesitett sokakat: hátha a jeles tudományokat gyakorolnák a nemesek, mennyire vinnék szerencséjeket!" Ugy hiszszük, az 1769 béli lovaskapitány e szavait sok magyar szüle még mainap is meghallgathatja; de meghallgathatják mindazok is, kik a magyar elemnek hazánkban a felsőséget bíztositani óhajtják. E felsöséget, szellemi téren a merő jogászat, anyagi téren a merő föld­birtok többé nem őrizheti meg: ahoz az európai miveltség minden vívmányai, a külső jóllét minden eszközei, nevezetesen az iparos és kereskedelmi vállalkozások is megkívántatnak. — A „Dicsőség és szerelem" czimü beszélygyüjtemény szer- ' zője, Udvardy Vircze beküldvén most megjelent müvét, nyilt száma­dást csatol hozzá, melyből kitűnik, hogy csak 85 példány kelt el 1 ft 80 kron; a kiadás 380 ft 40 kr., a bevétel csak 178 ft. „E szerint az irói segély-egylet javára tett ajánlatom — mond szerző a számadásban — mit sem gyümölcsözött. Minthogy azonban özv. Szííts Lajosné ö* nga hihetőleg a vállalatommal egybekötött jótékony czél előmozdítása tekintetéből 1 példányra 25 fttal fizetett elő, e 25 ftot az 1 példányért járó 1 ft 80 kr levonásával, tehát 23 ft 20 krt. mai napon az irói so­gély-egylet pénztárába befizettem." További megrendelések szerzőhöz (Pest, Lipót-utcza 11. sz.) intézendők s az 1 ft 80 krnyi előfizetési ár beküldése mellett bérmentesen teljesíttetnek. A népbankok ügyében most jelent meg Egerben Visontai-tíA egy „Alapszabályi tervezet kölcsönösen segélyzö hitel-egyesületek fölálli tására." A mü csak 32 lapra terjedő kis röpirat, de melyre annálinkább figyelmeztetjük a vidéki közönséget, nevezetesen a vidéki gazdasági egyesületeket, minthogy ily egyesületek létesítése egyik legfontosabb tényező köznépünk anyagi helyzetének javítására. A müvecske IV czikkben buzdít arra, hogy „Állítsunk kölcsönösen segélyzö hitel-egye­sületet," s ez egyesületek üdvös működését számokkal bizonyítja bej^ közli továbbá „a Gyöngyösön tervezett népbank-bizottmány jegyződ­könyvét;" „alapszabályai tervezetét," s az egylet vagyonának kezelé­sét." Végre kivánt felvilágosítás iránt mindenkit kér ez ügyben, hogy. teljes bizalommal a hevesmegyei gazd. egyesület e czélu biíottmányá­hoz forduljon. Az olCSÓ vasnlakról czime alatt jelent meg Szathmáry Károly ki­adása mellett az országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályából kiküldött bizottmány munkálata. E nagyérdekü miuh kálat a közgazdasági szakosztály f. é. jan. 21-dikén tartott ülését is közli, melyben ez ügy érdekes vitában meghányatván azon küldöttség is kineveztetett, mely az olcsó vasutakról szóló munkálatot elkészité s azt a f. é. april 8-án tartott ujabb szakosztályi gyűlés elé terjeszté. A szá­mos táblázattal ellátott munkálathoz Magyarország térképe is van csa­tolva, melyben a már kiépített, az építőiéiben levő, valamint a javaslott első-, másod- és harmad rendű vonalak külön szinezetben érthetően kitüntetvék s Magyarország jövőre remélhető vasúthálózata világo san látható. A Magyar Képzőművészeti Társulat f. évi május 20-án tartott sor­solásából eddigelé el nem vitt nyeremények jegyzéke : 31. sorszám. 476. szám. Atilla és Vigil, olajfestmény Orlaitól. értéke 900 ft. 59. sorszám. 517. szám. Lóitatás, olajfestmény, Lotz Ká­rolytól, értéke 560 ft. 2. sorszám. 252. szám. Virágkoszoru Széchenyi mellszobrával, olajfestmény, Scháffer Bélától, értéke 450 ft. 28. sor­szám 232. szám. Dachstein, olajfestmény, Brodszkytól, értéke 300 ft. . 4. sorszám. 179. szám. Virág és gyiimölcscsoportozat tájképpel, Schusz­ter Lajostól, olajfestmény, értéke 250 ft. 29. sorszám. 216. szám. Csend­élet , olajfestmény, Újházitól, értéke 230 ft. 56. sorszám. 638. szám. Beczkó környéke, olajfestmény, Molnár Józseftől, értéke 200 ft. 47. sor­szám. 22. szám. Magas Göll, olajfestmény, Brodszky Sándortól, értéke 200 ft. 8. sorszám. 842. szám. Pénzed vagy éltedet, olajfestmény, Dux Zsigmondtól értéke 186 ft. 24. sorszám. 916. szám. Faun, fafaragvány,. Dinnert Ferencztöl, értéke 150 ft. 41. sorszám. 969 szám. Kártyavetőnő, olajfestmény, Pecz Henriktől, értéke 150 ft. 26. sorszám. 583. szám. Olasz tudós, olajfestmény, Marasztoni Józseftől, értéke 130 ft. 70. sor­szám. 929. szám. Költőnő, olajfestmény, Csillagi Lajostól, értéke 110 ft. 36. sorszám. 334. szám. Olasz pór Subiacoból, olajfestmény, Than Mór­tól, értéke 100 ft. 19. sorszám. 698. szám. Német vitéz a SO éves hábo­rúból , olajfestmény, Pecztöl, értéke 90 ft. 18. sorszára. 228. szára. Konyha, vizfestmény, Sterio Károlytól, értéke 80 ft. 24. sorszám. 17,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom