Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 26. szám

334 Nagy szerencsétlenségnek tartanok — folytatja — mind ma­gunkra, mind egy jó kormányra s a világ békéjére nézve, ha valamely európai hatalmasság az amerikai nemzetet bizonyos módon kényszerí­teni találná arra, hogy a republicanismust idegen beavatkozás ellen védje. !Sem előre nem láthatjuk, sem hajlamunk előre fontolóra venni, mily alkalmak vagy combinatiok keletkezhetnek, hogy magunkat kor­mányrendszerünkre nézve ellenséges támadások iránt védjük. Az Egyesült Államok jövőben is ugy akarnak cselekedni, mint eddig cselekedtek: soha sem fogják magukat ez iránytól eltereltetni, hacsak nem európai hatalmasságok beavatkozása által; s bízunk e ha­talmasságok igazságában és bölcseségében, hogy becsülni fogják a be nem avatkozás politikáját, melyet az idő szentesitett s mely jó eredmé­nyei által'mindkét kontinensen üdvösnek bizonyult. Johnson ez üzenete Washingtonban jó hatással volt, s ott szabadelvűnek, őszintének de meg békülékenynek is tartják. Francziaország nehezen épült az amerikai üzenet eme passusain. Mexikói bonyodalmai megoldására csak egy ut nyilik: a visszavonulás. De Napóleon választhatja-e ezen utat, dugába engedheti-e dőlni azon vállalatát, mely Franczia­országnak már annyi vérébe s annyi pénzébe került; s mely ez áron még gloiret sem szerzett, babért sem vivott ki a dicsszomjas nemzetnek, melynek határozott roszalásával ta­lálkozott kezdettől fogva ? A napóleoni kormány régóta sokkal inkább külföldre»for­ditja szemét, sem mint belállapotaira nézve üdvös volna, s ha eddig azért tevé, hogy otthon elégületlen alattvalói is ki­felé figyeljenek inkább és a sorsukban megnyugvást Fran­cziaország külhatalmi állásának dicsőségéből merítsék: ujabb vállalataiban nem igen boldogult. Mindig szomorú egy kormányra nézve, ha ezrivel kell külföldön is rendőri kémeket tartania, hogy künn tartózkodó alattvalói tetteiről, szavairól értesüljön; de ezerte sajnosabb, ha e kémek jelentése alapján perbe fogja a hazatérteket. A lüttichi diák-congressus, a mily mulatságos volt a szemlélő világra nézve, mely a pezsgő fiatal vér nagyhangú phrázi­sokban ki-kitöro felbuzdulását csak nevette, époly szomorú következményeiben a párisi diákságra nézve, melyre a csá­szári kormány egész rendőrkészletével rátört, indokolatlan szi­gora által fő-és állam actióvá csavarva a magában jelentéktelen dolgot. Páris egész policzia-serege talpon van , a st. Latin városnegyed forr, száznál több diák börtönben s a szabad lábon maradtak monstrepetitiÓKat szerkesztenek s tolják alá­írás végett az előadásra megjelent rector elé, felszólítván őtet, hogy mondjon le. A tanárok vissza vonulnak, a rendőrök kiürítik a termeket; a tanulók zajongása át-átcsap régi szö­vetségeikhez, a munkásokhoz s a császári kormány úgyszól­ván vetőgéppel hinti el a magot, mely után nem jót szokott a vető aratni a forradalmak hazájában, Francziaországban. S mind ez néhány, éktelen zaj között, értelem nélkül elmondott nagyhangú szóért, mely oly serdületlen ifjak aja­káról ellebbent, kiknek politikai hitvallása még számitás alá sem jöhet De a nagy császárság felbőszülésében az ifjaknál is tovább ragadtatja magát s az Angliával, 1843-ban kötött kiszolgáltatási szerződést, mely csak közönséges bűntettesek­re szóh, meg akarja változtani s oda szeretné bővíteni, hogy politikai bűnösökre is kiterjedjen. Remélhető különben, hogy Anglia e részben szilárd marad s a franczia kormány újabb kudarczot vall. A belga király, miután ünnepélyesen bevonult Brüssel­be s letette az esküt, lelkes beszédet intézett a nemzethez, melyben ígéri, hogy atyja példáját fogja követni, a ki ki­mondta, hogy élete a belgáké. Az ország intézményei és szabadsága fentartását oly erélyesen megnyomta, hogy be­széde roppant lelkesedést okozott, mely a fővárosban össze­gyűlt ezerekre kihatván, oly emelkedett hangulatot szült, hogy a fokozott hazaszeretetakatholikusokatés szabadelvűeket egyesítette s oly harmónia uralkodott, melynél fogva egy hamis hang sem zavarta meg az ünn pélyes trónralépést. Cuza fejedelem csak a magas porta iránti viszályko­dásban constatálhatta a kormány és nemzet közötti egyetér­tést. S bár mennyire előtérbe tolta személyét, melyről azt mondá, hogy az általa emelt épület consolidálását nem fogja 'akadályoztatni, hitre az nem talált. Kimondta hogy Sándor János herczeg ugy gondolkozik, mint Cuza ezredes, ki a biztosító hatalmasságoknak kinyilatkoztatta, hogy a moldva­oláh trónt csak kezébe letett szent zálognak tekinti; kimond­ta, hogy kész visszalépni, ha ez által biztosithatja az orszá­gos kívánalmak teljesülését; de épen mert csak e visszalépé­si igéret talált lelkesedésre, épen az bizonyítja a nemzet és fe­jedelme közötti egyetértés hiányát, melynek a belga trón­változáskor oly szép jelét láttuk. Az elbai herczegségek ügye, bármennyire elavultnak lássék is, még minden héten megtermi aszalt gyümölcsét. Poroszország annyira sürgeti Schleswig bekeblezését, s oly­forma intézkedéseket tett, hogy már magában Berlinben is elkészültek reá, hogy Ausztria most már kénytelen lesz határozottabb állást foglalni Poroszország irányában. Meny­nyit ér különben a porosz junkerek kardcsörtetésé, melylyel ujabban Ausztriára szerettek volna ijeszteni, s mily hatása van ez ijesztgetésnek, abból is kiviláglik, hogy az osztrák kormány Frankfurtba intézett külön jegyzéke kielégité im­már a városi tanácsot s Poroszország magára maradván — visszavonulásra fújja a kürtöt, mely visszavonulás annál épü­letesb, minthogy Berlinben már töltötték is az ágyukat, me­lyekkel Frankfurtot ízzé porrá lövik, ha ki nem tiltja fajai közül a Nationalvereinlereket, kik poroszérzelmüek ugyan. — de szabadelvűek. A távsürgöny legújabb, egyúttal legfontosabb politi­kai eseménye az olasz miniszterváltozás, melynek közelebbi részleteit egyébiránt még most sem ismerjük. A parlament meg­alakulása előtt, és a kebelében folyt viszályok iránt eléggé tájé­kozta olvasóinkat fiorenczi levelezőnk, s így nem lephetett meg a hír,hogy a jelen kormány bukni készül; ámbár csodálatos min­denesetre, hogy Lamarmora adja be a kabinet lemondá­sát s Lamarmora lesz megbízva egy új alakításával. A vi­téz tábornok egyébiránt nincs irigylésre méltó állapotban a választandó személyekre nézve; mert, hogy inye szerint nem volt az eddigi kabinet sem, aziránt nincs kétség, hogy pedig egyelőre jobbat alakithasson, az iránt reménye nincs. Közintézetek és Társulatok. M. T. Akadémia. A közgyűlés után az első s ez idén egyúttal utolsó kisgyűlés dec. 18-dikán a természettudományi s mathematikai osztályok ülésével kezdődött, melyben először Pólya József r. tag fejtegette azon tétel igazságát: omne vivum ex ovo; aztán Than Károly lev. tag az általa észlelt ozonképződésröl szólott; végül pe­dig ugyanő az (áryai) polhorai sósforrás vegyelemzését terjesztette elő. Ez a viz legközelebb áll a csizi vizhez, csakhogy a jód kevesebb, a bróm ellenben sokkal több benne, a kreuzenachi viznél pedig mindkét tekin­tetben gazdagabb, minélfogva inkább fürdésre, mintsem belső haszná­latra való. Az osztályüléshez tartozik még, hogy Peczvall Ottó r. tag egy mérnök által beadott vízemelögép elméletét czáíolta meg, egy szentesi polgár B. M. szintén vizgépi tervet, B. Gr. R. pedig bibliai koz­mológiát adott be. Az összes ülés tárgyai közül első helyen emiitjük azon számos üdvözléseket, melyek az Akadémia közgyűléséhez a hazából mindenfe­lől s a külföld számos helyeiről is érkeztek. A Reisz G-yörgyur által eladásul ajánlott régi névaláírások gyűjteménye, melyet gazdagsága és az ügyes kivitel egyaránt ajánl, véleményadás végett a történelmi bizottsághoz utasíttatott. A beérkezett könyvek közt kiemelendő Újfalvi Imre „ó és uj kalendárioma" 1599-ből, mely a kolozsvári ref. kollégium aján­déka és, ugy látszik, unicum. Az Akadémia legközelebbi ülése újév után jan. 8-dikán lesz. Tár­gyait ugyanaznap megjelenendő számunkban soroljuk el. Vegyes. Az IrÓÍ-SOgélyegylcti bál báró Eötvös József, alelnök felszólítása folytán, a nevezett jótékony egylet pénzalapjának gyarapítására, csü­törtökön, január 11-én, a városi vigadó termeiben rendeztetik. Az e czél sikeresebb és biztosabb megközelithetése tekintetéből egybehívott tanácskozmány által választott rendezőség következőleg alakult meg: Elnök: Báró Podmaniszky Frigyes. Alelnök: K vas say Ede („Nagy Kristóf" I. cm.) Jegyző: Kormos Béla (vácsi utcza, Mocso­nyi-ház). Ellenőr Ifj. gr. Károlyi István (Károlyi-palota). Pénztár­nok : Schvaiger Márton (3 korona-utcza 6. sz.) Választmányi ta­gok : gróf B á n f f y György (Nádor utcza, saját báz), Bérezik Ár­pád (f out 5. szám). Bessenyey Ferencz („magyar király"), gróf Csekonics Endre (Csekonics ház), Dobsa Lajos, Herczog

Next

/
Oldalképek
Tartalom