Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 26. szám

233 ezentúl 203 vagy 204 fog szünetelni, ez az egész különb­ség, ez pedig csakugyan semmi különbség! Mindazáltal mind Grátzban, mind Bécsben közbeszólt a kormány kép­viselője, kijelentvén, hogy e választásokra a kormány kez­deményezése szükséges. Gráczban egyszerű „kedves egész­ségéré"-t mondtak kormánybiztos urnák és a választást vég­bevitték; Bécsben pedig, a mindig harczkész Berger tudor inditványára a helytartó nyilatkozatát megvizsgálás végett az alkotmány-bizottmányhoz utasították és mi lesz az ered­mény ? Hogy e bizottmány nem fog , a mint nem is lehet találni oly törvényt, mely a helytartó nyilatkozatát igazolná, hogy ez alkalommal ismét egypár csipős beszéd fog váltatni és hogy a kormány egy vereséggel többet fog feljegyez­hetni a maga ifjú életének történetébe. Az ily apró csetepáték bármint végződjenek is, nem méltók Belcredi grófhoz, akiben elejétől fogva azt dicsérte leginkább a közönség, hogy ő „nagy stylü" politikát foly­tat, mely nem bibelődik apróságokkal és csekély pillanat­nyi eredménynek nem áldozza fel a fősikert, miként elődje annyiszor tette volt. Igaz, hogy ő excja mostani szerepe az önmegtagadásnak nem csekély mértékét kívánja, mert Ö — az államminiszter, a kabinet elnöke — teljesen háttérbe szo­rul magyar kollegája elől, hanem ez utóbbinak jutott a fel­adat, a Lajtán inneni actio számára egyengetni a tért és — ezt minden irónia nélkül mondjuk — ha Majláth ő excja si­kert arat, Belcredi grófnak szívesen fogják megbocsátani tétlenségét, sőt azt még meg is köszönni. A nemes gróf a fenforgó körülmények közt teljesen fogott megfelelni a maga feladatának, ha a bureaukratiát békóiból kiszabadítja a birodalmat és a nemzietségek egyenjogúságát valósítja. Többet egyelőre nem kívánhatni, legkevésbbé pedig positiv programmot, melyet e perczben és mielőtt nálunk valami dön­tő lépés nem történt, felállítani nem lehet. Épen azért a fö­deralismussal való kaczérkodás is nagyon felesleges és csak arra szolgálhat, hogy ő excját már is népszerűtlenné teszi, mielőtt még tulajdonképeni politikai cselekvése kezdődött volna. A föderalismus legfölebb a Magyarországgal való ki­békülés meghiúsulása után következhetnék — talán; de mindenesetre korszerűtlen oly pillanatban, midőn mindnyá­jan e kibékülés sikerülését hisszük és reméljük! Csak tessék körülnézni! az összes bécsi journalistikában a föderalismus­nak egyetlen közlönye sincs és a kik egy pillanatra a föde­ralismus és dualismus közt ingadozni látszottak, mindinkább az utóbbira térnek vissza, mely maholnap a birodalom ötha­todrészének jelszava leend. A hét eseményei közt feltűnést okozott még Schmerling lovagnak a cseh országgyűlésből történt kilépése, mely által ö excja — a cseh országgyűlés részéről lévén küldetve a birodalmi tanácsba — ez utóbbiból is kiváltnak tekinthető. Ez államférfinak ujabb időben, mint mondani szokás, sze­rencsétlen keze van. Tudvalevő, mily rosz benyomást tett azon toaszt, melyet ő az egyetemi jubilitum alkalmával Frankfurtra mondatott; most ípedig nem csak a kormányla­pok támadják meg a cseh országgyűlésből kilépését, me­lyet ő excja Lazansky gróf beszédével indokolt, hanem még a centralista sajtó is gúnyos hangon kijelenti, hogy ez áldo­zattól a hajdani államminiszter megkímélhette volna magát, mert ennek ők semmi értéket nem tulajdonítanak. Utóvégre mégis igazuk lesz azoknak, a kik midőn Schmerling lovag az itteni legfőbb törvényszék elnökévé neveztetett ki, e fe­lett csodálkoztak és nem birták megfogni sem azt, hogy a februári alkotmány szerzője ez állomást a mostani kormány alatt elfogadta, sem azt. hogy e kormáy ily állomást e hatá­rozott pártemberre ráruházhatott. Azt mondták ugyan, hogy a birónak a politikához nincs köze, de ez csak akkor állna, ha itt esküdtszék volna, mely politikai perek tárgyaltatása alkalmával önállóan Ítélne a vétkes vagy nem vétkes felett, ugy, hogy a biró egyedül a fenálló törvény objectiv al­kalmazására volna hivatva. De ennyire még nem va­gyunk itt; itten a biró itél a vétkesség felett; ilyenkor pe­dig, főleg a politikai ügyekben, nem lehet, hogy az ő s u b­jectiv felfogása határozó befolyással ne legyen Ítéle­tére. Vegyünk csak egy közel fekvő esetet. Miként ma hal­latszik, az Ost D. Post perbe fog idéztetni oly czikk miatt, mely Lazansky grófnak ismeretes nyilatkozatára vonatko­zik, azon nyilatkozatra, melynek következtében a legfőbb törvényszék elnöke az imént a cseh országgyűlésből kilé­pett, melyet tehát ő is kárhoztat. Már most tegyük fel, hogy — a mi igen valószínű — az Ostd. Post pere eljut egészen a legfőbb törvényszékig, nem fog-e annak elnöke igen kel­lemetlen helyzetbe jutni, midőn egyfelől, ha a szerkesztő el­itéltetik, olyasmi ítéltetik el, e mi az elnök nézeteivel is meg­egyezik, ha pedig fölmentik, ugy látszhatnék, mintha e ki­menetelre az elnök egyéni véleménye és érzülele is befo­lyással lett volna ?! Alkotmány os államban, a hol párthoz tartozni és önálló véleménynyel birni nem valami bűn, mig másfelől a sajtó elmés szabadsága sajtópereket és a szaba­dabb politikai élet általában politikai pereket vonhat maga után — ily alkotmányos államban mondom a biró csak ak­kor teljesen független, ha a jury intézménye áll az ő oldala mellett. Reméljük, hogy ennek eljövetele is már csak idő kérdése és hogy hazánk e tekintetben is, miként sok más­ban, úttörő leend a monarchiára nézve! (Fk.) Külföld. Pest, dec. 23. Három trónbeszéd vagy ahoz fogható üzenet , hang­zott el a lefolyt napokban különféle országok, sőt világré­szek fejedelmei s elnökei ajkáról, s a mily különfélék a sze­mélyek, kiktől ered, oly különféle tartalmuk, de hatásuk is. Johnson az Egyesült-Államok elnökének üzenetét né­hány szóval már emiitettük múlt számunkban, I. Lipót belga királyé, lelkes példája egy alkotmányos érzületű király és nemzet meleg érzelmének. C u z a hgé egy szóval kielé­gíteni akaró, tettel odáig nem emelkedhető fejedelem szósza­porítása. Az Egyesült-Államoknak a külföldhöz való viszonyára nézve azt mondja az elnök, hogy területök nagysága, válto­zékonysága, mely majdnem mindazt megtermi, mit szükség és kényelem igényelnek, függetlenné teszi az Egyesült-Álla­mokat a külföld változó politikájától s a „befonó szövetsé­gek" csábjaitól, holott az egyetértés és erő helyreállítása legjobb biztosíték lesz a jelen pillanatban „oly nemzetek iránt, melyek hatalmuk öntudatában a jogról megfelejt­keznek." Sem Francziaország, sem Anglia nem igen fognak örül­ni e nyilatkozatnak, mely külön-külön értelemben mind­egyikökre vonatkozik; főkép Anglia az, melynek a kalóz­hajók ügyében is kijut még néhány keserű megjegyzés s mely iránt Johnson kereken kimondja roszalását, hogy az Amerika által ájánlott békebiróságot visszautasitá. Pedig nem a kárpótlás az, melyre az elnök czéloz, ha­nem szükségesnek látja, hogy „a béke és igazság érdekében a nemzetközi jog fontos alapelvei megállapittassanak." A brit miniszter — igy folytatja azjüzenet — igazolását arra alapít­ja, hogy valamely nemzet municipalis joga és magyarázata szolgáltatja a mértéket egy semleges hatalmasság kötelességei iránt. A nemzetek törvényszéke előtt ez igazolás meg nem állhat. . . A két ország további barátságának a kölcsönös igazságosságon kell alapulnia. Az Egyesült­Államok megtartották hagyományos politikájukat, midőn az európai nemzetek tetszésére bizták dynastiá] oknak az időnkénti kormány­rendszer szerinti megválasztását. E következetes mérséklet hasonló mérséklet követelését igazolni fogja. Szabadelvű álkotmányunk meg­alapítása óta hol a demokratia, hol a monarchia érdekében támasztott forradalmak okoztak rángatózásokat a civilizált világon. De az Egyesült-Államok mind e felforgatások közepett bölcsen tartózkodtak attól, hogy a köztársaság számára propagandát csináljanak. A köztársaság az egyedüli , ránk nézve lehetséges kormányfor­ma ; mégis soha se iparkodtunk azt másokra erőszakolni s következe­tesen követtük Washington tanácsát, hogy csupán áldásai gondos megóvása és bölcs fölhasználása által ajánljuk. Elmondja továbbá, hogy e politika követése óta az Egyesült-Államok s Európa közt barátságos viszonyok létez­tek s habár a köztársaság két izbén kényszerítve volt beleszól­ni az európai bonyodalmakba, szava mind a kétszer tisztelet­ben tartatott; mert belátták, hogy a be nem avatkozás és ön­mérséklés elve tarthatja fenn csupán a jó egyetértést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom