Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 3. szám - A pest-losonczi vaspályatársulat

40 nem nagy pártolásnak örvend hazulról. Könyvtára mindeddig csak 20 kötetből áll s a hozzájok járó lapok száma is ily csekély. Mindössze a „Vas. Újság", „M. Sajtó", „P. Lloyd", „Sürgöny" és, mig meg nem szűnt, a „Koszorú", melyet jelenleg a „Fővárosi Lapok" pótolnak. Pedig a ki tudja, mily jól esik a hazától távol lakónak az édes szülőföldéről került hir, az megérti a panaszos hangot, melyen e jelentés szól. Ugyan mi nagy áldozatába kerülne derék kiadóinknak, ha könyvkiadványuk ; számos szerkesztőinknek, ha lapjuk egy-egy példányában a ^párisi magyarokat is részesítenék. Sokan vannak közülök, kiket a sors, családi viszonyok, tanulási vágy s egyéb körülmények külföldre kényszerítettek. Édesítsük ottlétüket az által, hogy küldeményeink által róluk minél gyakrabban megemlékezzünk. r — Párisi magyarok. A jeles Gerando Ágost özvegye, a Telekiek méltó sarja, Párisban, a hol tartózkodik, gyermekeit egészen magyarokká nevelteti. Ketten vannak , egy leány, meg egy fiu, kiket édes anyjok a mult hóban, még nem ismert hazájokba hozott látogatóba. Kedves fiatalok, s látni rajtok, hogy szüleik lelkületét örökölték. Magyarul jól beszélnek. Több heti múlatás után Pesten, Pest környékén és Erdélyben, ismét visszautaztak Párisba. Megjegyezhetjük még, hogy a grófnő jelenleg egy utazási munkát is készít sajtó alá. Magyarul van írva B alkalmasint Párisban fog megjelenni. Pest város egyenes adója 1865-re, a „Lloyd" szerint következő: házbéradó, telekadó és közmunkaváltság. A városban van 4964 adóköteles, 870 adómentes, összesen 5834 épület. Ezek bevallott házbérjövedelme 7.773,791 frt, az igazításokra engedett 15%-os levonatván 1.166,068 frt, adó alá esik 6.607,722 frt házbérjövedelem. Ebből esik: házbéradó 792,925 frt, 60%-os országos pótlék 475,753 frt, 33 % % rendkívüli pótlék 264,306 frt. 30%-os városi pótlék 261,664 frt. A jövedelmi adó csak a május végéig 8064 fél által bevallott 5.895,829 írt évi jövedelemre vonatkozik, melyből következő adó fizetendő : jövedelmi adó 244,711 frt; országos pótlék 146,029 frt; rendkívüli pótlék 97,884 frt, községi pótlék 80,754 frt. A személyes kereseti (fej) adó, mely rendkívüli pótlék alól fel van mentve, 124,134 frt, országos pótléka 74,480 frt, községi pótlék 40,963 frt. Telekadó alá valamennyi Pest határában fekvő telek esik. Az államadó e nemben tesz 11,799 frtot, országos pótlék 7,079 frt, rendkívüli pótlék 3,933 frt, községi pótlék 3,893 frt. A közmunkaváltság 100,155 gyalog- 3268 igás napszámra terjed 46,296 frt váltságdíjjal. Valamennyi ez adónemet összeadva, Pest város lakossága csupán egyenes adóban 1865-re 2,816,819 frtot fizet, miből a város javára községi pótlék fejében 387,274 frt esik. A protestáns egyház kölcsönős biztosítása ügyében kiküldött, Miskolczon összeült bizottmány jelentést intézett a Sáros-Patakon f. é. jul. GAZDASÁG, IFA! A pest-losonczi vaspályatársulat. Ha valamely nagyobb kereskedelmi czég csődöt hirdet, aggály és félelem fogja el az üzleti világot; mert senki sem tudja az egy czég bukása hányat ingat meg, hányat ránt magával s kit tesz koldussá. Ha a bukás oka előre nem látható balesetek lánczolatából származik, az aggály és félelem közé szánakozás is vegyül, mely annál nagyobb, minél régebben áll fenn a megbukott czég, minél becsületesebb volt s minél több romboló vihar zúgott el, szilárdsága öntudatában büszkén hordott feje fölött. Aggály, félelem, szánakozás, és valljuk meg, szégyen érzete is fog el, ha ily bukás hazai vállalatot ér. Szégyen még akkor is, ha a bukást balszerencse okozta, és semmi vád az illető vállalat igazgatóságát nem éri; szégyen, mert meg nem tudtuk győztesen czáfolni a külföld azon gyanakodását, melylyel a „magyar vállalatokat" nézi. Midőn egy jóhírü német folyóirat nem régen a Magyar Földhitelintézet alapszabályait, ügyrendét, kezelési utasításait és működését ismertető, semmi kifogást sem talált rajtok, csak azt, hogy „magyar." A „P. Napló" felkapta e sértő czélzást, s az emiitett Földhitelintézet legújabb negyedévi kimutatására utalva, azt büszkén visszautasította. Jól esett akkor e büszke önérzet s a Földhitelintézetre vonatkozólag méltán osztozhatunk is benne. De tehetjük-e ezt valamennyi magyar vállalatainkra nézve, s a pest-losonczi vasúti vállalat legújabb bukása nem fogja-e megerősíteni a külföldet abbeli nézetében, hogy gyanakodása a „magyar" vállalatok iránt jogosult? A Sclmller és társa bécsi banhház, melynél a losonczi vasutrészvények nagyobb része letéteményezve volt,hogy az, elhelyezésükről gondoskodjék, 11 és V2 milliónyi passivával csődöt mondott, s a 200 frtos vasutrészvények rögtön 40 s 30-ra estek, sőt a bécsi börzén általános a meggyőződés, hogy e részvények értéktelenek s hogy a vasúti társulat az eddigi alakban többé fen nem állhatván, papírjai már csak a papíranyag értékével birnak. Tehát a Schuller-íéle bankház bukása okozta a pest-losonczi 9-én összeülendő volt egyházkerületi közgyűléshez. E jelentést b. Vay Béla, mint az ezen ügyben munkálkodott bizottmány egyik tagja, szerkesztőségünkhöz is beküldte s osztozunk azon nézetében, hogy az a protestáns egyházi ügyekben fontos mozzanatot képez. A bizottmány gondosan megvizsgálva a kölcsönös biztosítás eszméjét, azon meggyőződésre jutott, hogy, tekintve az egyházak helyzetét, összes biztosításuk czélszerübben nem eszközölhető, mintha az egyházi kerületek e végre kölcsönös társulati szövetkezésbe lépnek. A bizottmányi munkálat a templomokat, tornyokat, paplakokat, tanári lakásokat s iskolákat minden községben 4000 ftr vévén, 1800 községben ez 7.200,000 frtot tesz; a nagyobb épületeket nagyobb városokban 500,000 ftra, az öszszes harangokat s órákat 1.000,000 frtra becsüli, s igy az egész biztosítandó egyházi vagyon 8.700,000 ftra rúgna. A jelentésben foglalt számadás a kölcsönös biztosítást tünteti ki legolcsóbbnak s tervezett kezelése mellett 20 év alatt majd 800,000 frtnyi nyereményre számit. A temesvári és verseczi cparchiák a szerb nemzeti congressus fölterjesztése alapján újászerveztettek. A temesvári eparchia e szerint ezentúl ama községeket foglalja magába^ melyek a Tiszától keletre a Maros, Béga és Temes folyók vidékén a Berzaváig terjednek, mig a verseczi püspökséghez a Berzavától délre és a szerb-bánsági katonai őrvidéken lévők tartozni fognak. Mindkét eparchia f. hó 15-től, megalakultaknak tekintendő. A szerb metropolis gör. kel. püspökei legközelebb synodust tartanak, hogy a temesvári gör. kel. szerb eparchia számára püspököt válaszszanak. Nemzetgazdasági haladási czélzó egylet alakul Bécsben, „ Vérein fttr Volkswirthschaftlichen Fortschrittu czíme alatt. Az alapszabályok tervezetét most küldik szét. E tervezet szerint czélja az egyletnek: a nemzetgazdasági haladás előmozdítása Ausztriában. E czél elérésére az egylet, mind azon eszközökhöz folyamodik, melyek által a nyilvánosságra oktatólag, serkentőleg hathat; nevezetesen: határozott időközökben, gyűléseket tart a végre, hógy valamennyi ide tartozó kérdést a közérdek szempontjából tárgyalja; nemzetgazdasági nyomtatványokat közrebocsát s terjeszt; a nemzetgazdaságról népszerű felolvasásokat tart; valamennyi rokon egyesülettel összeköttetésbe lép ; állandó hivatalt szervez könytárral, olvasó teremmel, s az ipar- és kereskedelmi törvényhozás és statistika számára szánt levéltárral; végre derék nemzetgazdasági munkák számára dijakat tüz ki. Minden esetre oly szép czélu társulat, minőnek alakulására csakhamar hazánkban is rákerül a sor. — Óhajtjuk, hogy a birodalmi székvárosban most meginduló vállalat virágzása egy majdan hazánkban létesítendő ily társulatra buzdítólag hasson. I, KERESKEDÉS. vasúti vállalat bukását! Lehetséges-e ez ? A Schuller-féle csődtömegről szóló ujabb hirek konstatálják, hogy e majdnem egy századig fennállt kereskedelmi czég előleges mérlege 3,600,000 frt. hiányt tüntet ki. Áll pedig e hiány teljesen fizetőképes czégek 1.500,000 frtnyi fedezett és nyilt hiteléből, melynek beváltását biztosan várják s áll körülbelül 2,000,000 losonczi vasúti váltókból, köztük egy millió a Stametz et Comp. bankház forgatmányával, melyeket egyelőre ezen czég fog beváltani. A losonczi vasút 2,000,000 frt. tartozását 4,000,000 elaöségi kötvény fedezi. S ha lehetséges ez elsőségeket a vasúti építmények eladásával 5—600,000 frton eladni, akkor a bukott czég barátai remélik, hogy valamennyi hitelező 2—3 hó alatt teljesen ki lesz elégítve. De ez elsöségi kötvényeken nem birt a Schuller-czég túladni s fizetési képtelensége innen ered. Mennyiben buktatta meg tehát a bécsi bankház a vasúti társaságot, mennyiben ez a bankházat, a jövő titka. Bécsi lapok szerint a losonczi vaauti társaság „önhibájából eredt kridaért" is, lesz kénytelen magát védeni. Mi visszatartjuk Ítéletünket s a „hazai" név becsülete érdekében, valamint az érdekeltek nevében óhajtva várjuk az igazgatóság felvilágosító közleményeit, melyekből — mint halljuk, és hinni szeretnők — a kezelés helyes volta ki fog tűnni. Egyet azonban már is szabad a „Honnal" hibáztatnunk. „Az igazgató tanács nem igyekezett mindeddig a közönségnek a kellő felvilágosítást megadni. A közgyűléseken emiitettek néha összegeket, de részleteket soha sem. A részvényesek máig sem tudják, hogy tulajdonképen mivel rendelkezik a vállalat, mennyi részvény kelt el készpénzért, hol s mily áron vett az igazgató-tanács pénzt ? Itt-ott nyilatkozott egyegy aggódó hang, de a szép beszédekre, kecsegtető igazgatói jelentésekre elhallgatott mindenki. Az utóbbi közgyűlésnek élénk aggodalmat kellett kelteni minden részvényes kebelében, mert csak az elfojtott harag engedhette meg azt, hogy közel 800,000 frt okmányolatlan kiadásra fátyolt borítsanak. Magyar vállalatnak volt hirdetve, s sokan siettek a 200 frtot befizetni, s most azt kellett hallaniok, hogy mások