Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 23. szám - A közoktatás kérdéséhez 1. [r.]

Búza, bánsági 85—86 fontos 3 ft 05 kr 3 ft 10 krig, 87—88 fontos 3 ft 15 kr —3 ft 25 krig; tiszai 85—86 fontos 3 ft 05 kr — 3 ft 10 krig, 87—88 fontos 3-ft 20 kr — 3 ft 30 krig, 89—90 fontos 3 ft 35 kr — 3 ft 40 krig ; bácskai 85—86 fontos 3 ft 05—3 ft 10 krig, pest-vidéki 86—87 fontos 3 ft 10—3 ft 20 krig, 88—89 fontos 3 ft 30 kr — 3 ft 35 krig; székes-fehérvári 3 ft 25, — 3 ft 35 krig, 89—90 fontos 3 ft 40 kr. É o z s r a nézve lanyhább lett az üzlet, s a hét végé­vel 5—10 krral olcsóbban lehetett vásárolni mint a hét elején. Eladtak körülbelül 25,000 mérőt; 79—81 fontos 2 ft 15—2 ft 25 krig. Árpa el volt hanyagolva, sörfőzésre való tót 70—72 fontos 2 ft 10—2 ft 35 krig, etetésre való 68—70 fontos 1 ft 40—1 ft 45 kr. Zab iránt mn­tatkozott némi vételkedv, régi 48—50 fontos 1 ft 15—1 ft 20 krig, uj 45—46 fontos 1 ft05—1 ft08 krajczárig. Kukoriczában lanyha az üzlet; régi 78 — 83 fontos 1 forint 60—1 forint 75 krajczár uj 1 ft 60 kr. — 1 ft 70 krig. A 1 i s z t üzletben fordulat történt, miután a kenyérlisztnemek kelendősége megapadt. Mind a mellett az árak mostanáig nem csökkentek; habár előrft mondható, hogy ez legköze­lebb be fog következni. A Pannónia gőzmalom következő árakat jegyez: Asztalidara, öreg szemű és finom 11 ft 50 kr. K i r á 1 y 1 i s z t 10 ft 80 kr. L á n g 1 i s z t, különös 9 ft 80 kr. L á n g 1 i s z t vagy sütő kivonat 8 ft 80 kr. Zsemlyeliszt, különös 8 ft — Zsemlyeliszt, 7ft20kr. Kenyérliszt, első rendű 6 ft 20 kr., másod, rendű 5 ft 10 kr., harmad rendű 4 ft. 30 kr. Korpa, finom 1 ft 80 kr. Korpa goromba 1 ft 50 kr. M a 1 o m p o r 2 ft 80 kr. Ocsu vagy rosta alja 2 ft. Repczében nagyobb ,üzlet nem jöhet létre, mert csekély a behozatal es készletünk nincs. Ara 7 ft 50 — 8 frtig. Repczeolaj­r a nézve szük korlátok között mozog az üzlet. Készáru nyers 1 frt; finomitott 3)—33 72 frtig- S z e s z iránt semmi véedelkedv sem mutatko­zott, készáru 42 kr; későbbre szállítandó 40 V2—41 kr. Disznózsír­ban is lanyha az üzlet, csökkenő árak mellett ; kész áru 351/a forint, hordóstul; későbbre szállítandó 34frt. Szalonna el van hanyagolva; kész áru 26 V3 ft. F a g y g y u helybeli 33'/2 frt. M é z b e n csekély a behozatal ; finomitott 13l/k 14 frt. Viasz 93—94 ft. Hamuzsir el van hanyagolva ; fehér 13y4—14 frt ; kékes 12—12% frtig. Bor­kőben jelentéktelen a forgalom; fehér 31—32 ftig, vörös 28— 29 ftig. Cs. — A szombati bécsi gabonabörzén csekély volt a forgalom. El­adtak 15000 mérő búzát 5—10 krnyi árcsökkenés mellett. A r o z s 5 krral, a z a b 2 krral olcsóbb. Az Országos Magyar G azdasági Egyesület igazgató-választmánya mult hó 30-án tartotta ülését a Köztelken, gr. Festetics György el­nöklete alatt. A gyűlés első tárgyát a futaki kender-termelés és gyár­tás megtekintésére kinevezett küldöttség jelentése képezte, mely a Fu­takon 1400 holdon űzött kender-termesztés és kezelés részleteiről oly érdekes adatokat közöl, hogy a választmány elhatározta, az egészet kinyomatni, s valamennyi gazdasági egyesületnek megküldeni. Olvas­tatott továbbá a keszthelyi országos gazdasági tanintézet megnyitásá­ról szóló jelentés. A kiküldött tagok jelentése érdekességét emeli, hogy magában foglalja az ott tartott beszédeket is, melyek közt gr. Feste­tics Györgyé mellett különös figyelmet érdemel Korizmics László alelnöké. — A debreczeni gyümölcs-kiállításról dr. E n c z tett jelen­tést, melyből kitűnt, hogy a gyümölcs-tenyésztés Debreczen vidékén folytonos haladásban és tökéletesedésben van. Hajós József ez alka­lommal kiemelé Gulácsi Imre hollandi módra kezelt dohányleveleit, melyek a kiállításnak egyik legfeltűnőbb tárgyát képezték; ugyan ő tette azon örvendetes jelentést is, hogy Debreczenben fiók-gazdasági egyesület van alakulóban, melyet az országos egyesület pártfogásába ajánl. — A Párisban 1867-ben rendezendő világkiállítás tárgyában a Helyt, tanács felszólítására a közgazdasági szakosztály javaslatot készí­tett, melyet az igazgató-választmány egész terjedelmében elfogadván, fel fog terjeszteni.Belöle kitünik;hogy a magyarországi termékneknem Ausz­tria firmája alatt,hanem egy külön önálló csoportban kiállithatása kíván­tatik. Az országos bizottság tagjaiul az Országos Gazdasági Egyesület részéről a következő urak ajánltattak a Helytartótanácsnak : B e n k ő Dániel, Encz Ferencz, Érkövy Adolf, Jankó Vincze, Kautz Oyula, K o p p é 1 y Frigyes, Korizmics László, Kovács László, L ó n y a y Gábor, L ó n y a y Menyhért, M o r ó c z István, P e t e r d y Gábor, S o m s s i c h Pál,S porzón Pál,S zendrey Ignácz, gr. Sza­páry Ántal, Szathm áry Károly, Térey Pál, Ürményi József, gr. W a 1 d s t e i n János, W o d i a n e r Albert, és gr. Z i c h y Henrik. A Iosonczi vasút Ügyében, mint Bécsből írják, a kormány ajánlatai annyira terjedtek, hogy a vasút kiépítését s önálló forgalmát immár biztosítottnak tekinthetni. A kisajátítási dijakat, csödköltségeket, fize­téseket és béreket készpénzben lefizetik s a csőd mihamarabb meg lesz szüntetve. A „P. C." lOSODCZi VaSUtllgyre vonatkozó feljebb emiitettük hire szerint Bécsben egy társulat van alakulóban, melynek tagjaiként Königswart, Todesco, Schey és többeket említenek, s mely e vaspályát át akarná venni. A társulats zámit rá, hogy a 12,000,000 ft építési töke biztosítását ki fogja nyerni az államtól. E tökének fele elsöségi kötvények, fele pedig részvényekből szereztetnék be, s ezenkívül 2,000,000 frtig bánya-részvények bocsáttatnának ki állambiztosíték nélkül. A társulat a részvényeseknek és hitelezőknek következő ajánlatot tesz : a vállalkozók követeléseik 60%-át megkapják készpénzben, a földkisajátítási és egyéb apróbb követelések teljesen kifizettetnek, s a részvényesek öt rész­vényért kapnak két uj vasúti részvényt. Mint e tárgyra nézve értesülünk, az összes hitelezői bizottmány Bécsbe ment, hogy mindjárt helyben alkudozzék az illetőkkel. Egyetemes Világkiállítást tervez Bécsben a cs. kereskedelmi minisz ter 1870-re s ez ügyre vonatkozólag köriratot intézett a birodalom kereskedelmi kamráihoz, melyben vóleményöket kikéri ezen régóta tervezett, de az időviszo­nyok moBtohasága miatt mindig elhalasztott vállalat iránt. Köriratában egészen jogosultnak nézi az osztrák iparosok kívánalmát, kik a gazdaság, ipar, és mű­vészet termékeit kiállítva, be akarják mutatni a világnak, mire képesek. Elis­meri, hogy e czél csak itthon rendezendő kiállításon érhető el ; de még ha Bécsben lesz egyetemes világkiállítás, sokkal több benszülőknek lesz alkalma a gazdaság, ipar és művészet ujabbkori termékeivel megismerkedni s ez ismere­teket hasznosítani. De hogy e czél elérhető legyen, a miniszter ur mindazok támogatására számol, kik közreműködni szándékoznak s ez irányban legelső sorban a kereskedelmi kamrák nézeteit s véleményét kéri ki. A középdunai magyar gózhajótársulat a legközelebbi közgyűlésén módosított alapszabályai helybenhagyását, illető körökben legközelebb várják. Időközben a technikai igazgató választása ment végbe, mely egyhangúlag Houchard kapitányra esett, ki legközelebb Fiúméba indul, hogy a hajó­építési szerződéseket a stabilimento tecnico-val megkösse. Egy.jelzálogi bank fölállítása a kisebb földbirtok számára Gaiicziában m. hó 26-kán kelt császári rendelettel lett engedményezve. A kölcsönzött összegek visszafizetése és biztos kamatoztatásuk a községek garantiája alá lesz helyezve. Az intézet, hir szerint nagyobb birtoktestek felaprózását s a parczellák eladá­sát is kezelni fogja. Az engedményt nyerték Litvinovi cz érsek, a két Romasz kan báró és Dr. F r i e d János. A franCZÍa hajózási tárSUlal,(„m essageries i m p e r i a 1 e stó) mint értesülünk Pesten és Bécsben ügynökségeket szándékozik állítani és a párisi dunahajózási szerződés alapján jövő évben a fuvar szállítást a nevezett városok és az oláh kikötők között megindítatni. A franczia-osztrák kereskedelmi szerződésre vonatkozólag pedig az hírlik, hogy Metternich hg, mielőtt Compiegnebe ment, hosszasabban értekezett Drouin de L'huys-val, melyben a megkötendő szerződés alapjai iránt tisztába jöttek. Voltaképi tárgyalás még nem folyt s még az sincs megállapítva, Páris­ban vagy Bécsben folyjanak-e ezek. Minthogy azonban b. Hock mult évi indít­ványa, mely Párisra szólt, el nem fogadtatott, a franczia kormány meg késznek nyilatkozott egy bizottmányt Bécsbe küldeni, valószinüleg ez lesz a tárgyalá­sok székhelye. A tárgyalási alap meg nem változott, sőt ő felsége Meunsdorff grófnak és Wüllerstorff bárónak határozottan meghagyta, hogy ne csak Angliá­val, de Francziaországgal is kössenek kereskedelmi szerződést. Ujabb hirek szerint meg épen azt hallani, hogy az előleges tárgyalások Párisban már hivata­losan megnyíltak. Befejezésök után a végleges szerződés aláirása Bécsben fog megtörténni. Még pedig osztrák részről a fentebb említett urak, Francziaország részéről pedig Grammont hg franczia bécsi követ és Herbet, a külügyi miniszté­rium egyik osztályfőnöke által. Az első magyar általános biztosító társaságnál az életbiztosítási üz­letág 1865 évnek november haváról szóló kimutatása szerint köttetett uj bizto­sitás halálesetre 421,880 frt összegben, élet esetében fizetendő 115,600 ft 5 össze­sen 537,480 frt. A levélbélyeg leszállítása iránti rendelet, melyet a félhivatalos lapok régóta kilátásba helyeztek, már megjelent. E rendelet szerint a birodalom ha­tárain belül, bármely távolságra egy egyszerű levél bélyegét 5 krra szállítja le. A feladási postaállomás kerületének határain belül ugyanaz 3 krajczár. Továb­bá a súly meghatározásánál, (hogy a német posta-egylet szabályaival egyenlő­ség hozassék be), a vámfont hozatik be a levelek megméréséhez. Egyszerű le­vél az, mely egy vám-latnál kevesebbet nyom (egy vámlat 1/3o része a vámfont­nak). 1—2 latig a levél bélyegdij két annyi, 2—3-ig három annyi, és igy to­vább, mint az egyszerű levélnél. A keresztkötés alatti küldeményekért megma­rad az előbbi árleszállítás, 1 latig 2 kr; az árumustrákért pedig 2 latig az egy­szerű levélvitelbér fizetendő. Ugyanezeknél a suly arányában oly módon növe­kedik a vitelbér, mint a leveleknél (pl. 4 lat mustráért kétannyi fizetendő, mint 2-ig valóért.) A bélyeggel előre el nem látott levelekre nézve megmarad az 5 kr. ráfizetés. Ezen, j. é. január 1-jévcl életbe léptetendő rendelet oly nemzet­gazdasági haladást foglal magában, mely, mint más államokban is láttuk, min­denesetre szaporítani fogja az államjövedelmet. Sajnálandó e szabadelvű intéz­kedésben csak az, hogy bérmentetlen levelekre nézve meghagyták a büntetési illetéket. Ez pusztán fiskális természetű intézkedés, melylyel más, a levéldijta­rifájokat szabályozott államok már régen felhagytak. Az angol-osztrák kereskedelmi szerződésről hja a hivatalos „Wien. Ztg.", hogy a tárgyalások, melyek csak azért szakadtak meg , mert az angol meghatalmazottak uj utasításért folyamodtak, az alatt pedig a cs. kereskedelmi minisztérium által gyűjtött anyag vizsgálatára szorítkoztak, most közvetleneb­bül folynak. Hogy Ausztria a borvámra nézve csak annyit követel, a mennyit Anglia a tarifa megállapításakor az osztrák borok részére eredetileg engedmé­nyezni akart, az kétségen felül vau. Csak a szesztartalom hibás becslése okozta, hogy a legalacsonyabb vámdijra oly módon szabatott meg, mely szerint neve­zetesen a jobb termésű magyar borok a magasabb osztályzatba esnek. A közvélemény Angliában magában is az osztrák követeléseket támogatja, mert ez engedmények az angol vámdijaknak nem fognak ártani, a borkereskedést Ausztriával pedig emelni fognák. — Ugyané tárgyra vonatkozólag irják Lon­donból, hogy az egyesült angol kereskedelmi kamarák egy tekintélyes küldött­sége tisztelgett e napokban az angol külügyi miniszternél, 1. Clarendonnál, hogy az osztrák kereskedelmi miniszter által követelt engedményeket a bor és gabona bevitelére nézve sürgesse. A küldöttség a legszivélyesebben fogadtatott s azon biztosítást nyerte, hogy az angol kormány iparkodik az Ausztriával fo­lyó tárgyalásokat kivánt eredményre vezetni, s hogy a küldöttség kívánságai szorgos figyelem tárgyává fognak tétetni. A távil'dai értekezlet által Párisban hozott határozatok már az illető kor­mányok beleegyezését is megnyerték s 1866.jan. l-jével életbe lépnek. Egyúttal 46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom