Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 23. szám - A közoktatás kérdéséhez 1. [r.]

2 92 nak hódolva, itt megjelentek, s mindenekelőtt ö felségének hálás- köszönetet nyilvánítunk azért, hogy kormánya elvéül az alkotmányosságot méltóztatott kitűzni. — Továbbá — úgymond — kérjük ö felségét arra, hogy ezen tárgyat a maga egyedül illetékes helyéhez, az Erdély lyel egyesült Magyarország országgyűléséhez utasítani, és oda minket a törvény értelmében meghívni méltóztassék, kijelentvén egyszersmind azt is, hogy mi minden velünk együtt-társnépeknek, minden különbség nélkül, minden törv. és méltányos jogok megadását nem csak óhajtjuk, hanem ő felségét egyszersmind kérjük, hogy ezt a maga utján eszközölni méltóztassék. A szászok nem jővén még megállapodásra, nevükben Rannic her időt kér a meggondolásra, melynek eredményét a jövő tanácskozásban elő íogja terjeszteni. A következő, dec. l-jén tartott nyilvános értekezleten E annicher a szász követek többségének nevében indítványozza: hogy az unióra vonatkozó törvényezikk revisió alá vétessék s az erdélyi országygülés bocsátkozzék alkudazásokba a magyar országgyűléssel; de a szászok azt a feltételt kötik)kí, hogy az általok kiváat garantiák adassanak meg. Utána Maager és Melzl nyilatkoztak, a következő értelemben: Az unió kívánatos, sőt szükséges; garantiákatis kell követelni. Az országgyűlés e kérdésben bir illetékességgel. Bömches elfogadja Zeyk felirati javaslatát s a következő módositványt hozza indítványba : Vétessék fel e feliratba, hogy a kiegészítendő magyar országgyűlés elé terjesztendő királyi propositiókban a szászok kívánalmainak figyelembevétele ajánltassék. Az országgyűlés sok magyar tagja támogatja e módositványt. A jelenvolt románok hallgattak. Az országgyűlésnek dec. 2-dikán tartott ülésében megkezdték az unióra vonatkozó törvényezikkely revisiójánnk taglalását. Z e y k felterjesztést indítványoz a felséghez, hogy hivassanak meg az erdélyi képviselők a magyar országgyűlésre, mivel az erdélyi országgyűlés incompetens. Az indítványt pártolták : Leszlay, Bethlen Farkas, Tisza László, Hosszú, továbbá Bömches, Wáchter, Brennerberg, azon pótinditványnyal, hogy a szász nemzet jogainak fentartására vonatkozó s a pesti országgyűlés által figyelembe veendő külön pontok vétessenek fel a felterjesztésbe. — Saguna felterjesztést indítványoz az iránt, hogy az 1864-iki országgyűlési ügyrend terve szentesittessék meg, hogy olyan országgyűlés hivassék egybe, s csak akkor terjesztessék elő az uniotörvény czikkely revisió végett. Di. Rácz pártolja. Rannicher a szász nemzeti universitas felterjesztésével egyetértoleg késznek nyilatkozik a revisióra ugy, hogy a tárgy minden irányban megvitattassék, kiváló tekintettel minden erdélyi nemzetiségre és vallásra. Számos szónok van előjegyezve. Követválasztási mozgalmak. A hét folytán következő választásokról értesültünk: Arvamegye Kubin v.-kerületében Szmrecsányi Dárius egyhangúlag és nagy örömmel választatott meg. Rózsahegyen Mad o c s á n y i Pál felkiáltás utján nagy lelkesedéssel. Gömörmegyében, a jólsvai kerületben Szentiványi Károly egyhangúlag. A kövi kerületben D r á skóczy Gyula. A rimaszécsi kerületben Fáy Gusztáv volt alkotmányos másod alispán. A rimaszombati kerületben D a p s y Vilmos. Hontm. Szobv.-kerületében közfelkiáltással s nagy lelkesedéssel R a j n e r Pál. Nyitramegye érsekújvári kerületében b. Wodianer Albert szavazattöbbséggel. Zsámbokréti kerületében hg Odescalchi Gyula az ellenjelölt visszalépése után egyhangúlag és közlelkesedéssel. Privigye v.-kerületében Zsámbokréty József 1407 szavazattal. P s z o t a György ellenjelölt 88 szavazatot kapott. A n.-tapolcsányi kerületben B e r é ny i Ferencz gróf egyhangúlag. Galgóczon Frideczky Timóth egyhangúlag. A nyitrai kerületben Tóth Vilmos egyhangúlag. Pozsony város bel-választó kerületében gr. Dessewffy Emil felkiáltással; a külválasztó kerületben Geduly 406 szavazattal 275 ellenében. Komárommegye ócsai kerületében Z á m o r y Kálmán 2241 szavazattal W a 1 d s t e i n János gróf ellenében. Az udvardi választókerületben Madarassy Mór 800 szavazattöbbséggel. Tatában Ghyczy ígnácz 1875 szavazattal Husz ár Imre ellenében, ki 182 szavazatot nyert. Széke s-F eh érváron Detrich Zsigmond. Somogym. csurgói v.-kerületébenfelkiáltással I n k e y József. A szigetvári kerületbon Bittó István nagy szavazattöbbséggel. A tabi kerületben Zichy Antal csaknem egyhangúlag. Kaposvárott Somss i c h Pál roppant lelkesedéssel felkiáltás utján. Vasmegye kerületében Hol Ián Ernő közfelkiáltással. Kőszegen Horvát Boldizsár közfelkiáltással. A Mura szombati kerületben S z a p á r y Géza gr. közfelkiáltással. Rum kerületében Bezerédy László egyhangúlag. Soprony városban Ihász Rudolf egyhangúlag; a nagybajomi kerületben gr. Batthiány Géza egyhangúlag. A nagy-martoni kerületben Széchenyi Imre gr. 1063 szavazattal O s tf y Pál ellenében; ezen választásnál az Ostfy párt tiltakozott Széchenyi I. gr. ellen, azon ürügynél fogva, hogy nincs beirva sehol választónak. Kis-Martonban Széchenyi Béla gr. több szavazattal Halmosi ellenében ; a Halmosi párt tiltakozott. A lövői kerületben T h a l a b é r Lajos 1542 szavazattal Széchenyi Dénes ellenében. KapuváronLukinics Mihály szavazással, Ürményi ellenében, kinek pártja tiltakozott a választás ellen. Csornán D ö r y Adára Nagy Pál ügyvéd ellen ében szavazással. Szépe s-S zombathelyen közfelkiálással Z s e d ényi. Lőcsén gr. Csáky Albin 998 szavazattal L i p t a y kano nok ellenében. Szathmár városában G y e n e Károly szavazattöbbséggel. Az iglói választókerületben Jendrassik Miksa. A göllniczi kerületben Fest Imre egyhangúlag. Jekelfalussy visszalépett. Szabolcsmegye nádudvari kerületében Kállay Ödön szavazattöbbséggel. Nagy-Kállón Böszörményi László szavazattöbbséggel G e n c s y Ferencz ellen. Szabolcsmegye bogdányi kerületében S om o s i. Biharmegye bárándi kerületében Komáromy György egyhangúlag. A bihari kerületben Csengery Antal egyhangúlag s nagy lelkesedéssel. Nagy-Váradon Lukács György egyhangúlag lelkesedéssel. Szatmármegye halmi kerületében Lator Gábor egyhangúlag és nagy lelkesedéssel. Csengeren Domahidy Ferencz, Fej ér-Gyarmaton Vályi János, Megyésen b. Vecsey József általános szavazattöbbséggel; krassói kerületben Maróthy János, Nagy-Károlyban Kende Kanut.szavazattöbbséggel. Ugocsamegyében P e r é n y i Zsigmond b. egyhangúlag. Ungmegyében B e rnáth, Ibrányi és Kandó. Szabolcsmegyében az éddig közlőiteken kívül ujabban megválasztattak B ó n i s Samu és Erős Lajos. Nyírbátorban gr. Degenfeld Gusztáv egyhangúlag, Szolnokon S z á p á r y Gyula gr., Gyöngyösön Visontai Kovách László roppant lelkesedéssel egyhangúlag. Mező-Turon Péter Károly egyhangúlag. N. K. Madaras kerületben Varró Soma 2000 választó által egyhangúlag. Jász-Arokszálláson P e t h e s József. K.-Sz.-Mártonban 111 é s y János közlelkesedéssel. Félegyházán Hrabovszky Zsigmond h. t. tanácsos szavazás által. Bács-Bodrogm. ókanizsai választókerületében Kiss Jakab egyhangúlag. A kulai v.-kerületben Jámbor Pál egyhangúlag. Hódság kerületében Szemző Mátyás. Rónai István visszalépett. N. Kikindán Csernovics PéterjRaczkovics ellenében szavazattöbbséggel. Oraviczán Hatzegan pártja; mely alig lehetett 200 főnyi, elébb szántszándékosan verekedést idézett elő, s annak következtében eltávozott a választás helyéről. A rend helyre állván, Faur 1735 szavazattal megválasztatott. Szászkán kihágások következtében elhalasztatott a választás. Krassómegyében: Bogsány vkerületben Joannovic s György szavazattöbbséggel, Facséton Maniu Aurél felkiáltással, Lúgoson Mocsonyi András választás által Faur János ellenében. Ujabban még következő választásokról értesülünk: Pestmegye monori kerületében gr. K e g 1 e v i c h Béla, a dunapatajiban Ivánka Imre, a ráczkeveiben Ny áry Pál, Szatmármegye nagybányai kerületében Ujfalussy Miklós választattak meg, mind közfelkiáltással, Nyitramegya verbói kerületében Zerdahelyi Incze szavazattöbbséggel. \ A közoktatás kérdéséhez. X i. Az országos veszteglés évei még nem szegték sem erőnket sem kedvünket az élethez, s azonfelül sokat megérleltek lelkünkben. Örvendetesen tanúskodik erről a buzgóság, melylyel a mindenfelől seregesen előnyomuló kérdéseket megragadjuk, és sükeres megoldásukat előkészíteni törekszünk. Hogy melyike a fő, az életkérdés, a felől nincs kétség, nincs tétova; de ennek nyomában azután szoros tömegbe gyűlnek mindazok a kérdések, melyek megoldásától függ az országos élet ép, egészséges kifejlődése, anyagi és szellemi jóllétünk, a nemzet vagyonossága s műveltsége. Itt már nem lehet sorjában egyiket a másik után kiválasztani: egyenlő hévvel kell sokat egyszerre felkarolni. Kétségen kívül e rendbe tartozik a közoktatás ügye is, minél fogva kívánatos, hogy az e téren megindult eszmecserét ellankadni ne engedjük, annál kevésbbé, minthogy az eddig fölmerült vélemények ugyancsak szerte ágaznak. Egyik felől azt sürgetik, szabadítsuk fel a tudományt az egyház és állam tekintélye alól, bizzuk a tanügyet a községekre s megyékre. Ezzel szemközt az e lapokban megjelent javaslat épen az egyház meg állam között akarja megosztani az oktatást, megszabván külön-külön, mely iskolák tartozzanak az egyház, melyek az állam körébe. Még mások, a korlátlan szabadsággal szemben, a közoktatás országos központosításában keresik az üdvöt. A felhozott vélemények ellen egy közös kifogásom van: mindenikét bizonyos erőszakosság jellemzi. Minek folyamodjunk a többnyire költséges gyógyszertár hatályosabb — de elvétés esetében ártalmasabb —> szereihez, valamíg józanul remélhetjük, hogy egyszerűbb házi szerekkel, czélszerü mozgással, szabad levegővel segíthetünk magunkon ? Vannak bajok, melyeket csak erőszakkal lehet kiirtani; vannak esetek, midőn az, a mi a kor szellemével ellenkezik, korhatag létére is oly makacsul szegül ellene az ujabbnak, aj óbbnak, hogy a reform csak nagy rázkódások, gyökeres kifor-