Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 21. szám - A nemzetiségi kérdés Magyarországban; szerb szempontból

284 Marmorától, kinek ugy is elég a baja az uj kamarával, melynek többsége aligha meg nem akarja buktatni kormányát; de a tábornok még is csak kimagyarázta valahogy királyának privát nyilatkozatát, melyről ö most először hallott valamit, mert Viktor Emánuel nem szokott számot adni minisztereinek privát mulatságairól. Az ügy tehát valamiképen csak kiegyenlittetett, hanem az itteni diplomatáknál s valószinüleg a rómaiaknál is nagy zajt ütött. A mai királyi beszéd azonban majd elfeledteti velők a nápolyit. Ez aztán kevésbbé volt világos, mint az elébbi, mert a miniszterek szerkesztették, értelmében azonban nem igen tért el attól, mert a király világosan kimondta , hogy a római értekezletet megszüntette, midőn koronájának s a nemzetnek jogai megbántattak. Ezen kifejezés roppant tapsviharral fogadtatott. Aztán egy árva szóval sem érintette, hogy azon követeléstől, mikép Róma Olaszországnak igazi fővárosa, el kelljen állni, csak türelemre intette a nemzetet. Nem kevesebb lelkesedéssel fogadtatott azon jelentése is, hogy az államot el kell választani az egyháztól, s a szerzetes rendeket eltörölni, mialatt természetesen az is éltetik, hogy jószágaik elkoboztatnak. Diplomatiai kifejezésekkel még Velenczéről is szólt, a nélkül, hogy megnevezné, midőn azt mondta, hogy „ha Olaszország sorsának teljesítésére"— magyarán mondva — az olasz egység kivitelére, „uj háborúnak kellene kiütni, biztos, hogy újra is e haza hős fiai körülte fognának sorak oz n i." (Roppant éljenzés.) Hogyhapedig apolgárosodás erkölcsi ereje válnék túlnyomóvá, a nemzet érett józansága ezt is hasznára fogja tudni fordítani, a diplomatia nyelvéből közönséges prózába fordítva, ez bizony csak annyit jelent, hogy Velenczét megkívánjuk, ha karddal kell megvásárolni, majd megütközünk, ha pénzzel lehet megváltani, azt is megteszBzük. Es így egészbenvéve a kamaráknak sem mondott egyebet, mint a nápolyi munkásoknak, csakhogy kevésbbé nyersen s őszintén, mint ezeknek. Meg lesz-e evvel Drouyn de L'huys elégedve, azt már nem tudom, hanem merném állítani, hogy Napóleon császárnak nincs az ellen semmi kifogása, mert a trónbeszéd közölve volt vele, s Olaszország mindaddig, mig a velenczei ügy mostani állapotában megmarad, mindig a franczia császárságnak hübére lesz. Ha csakugyan megtörténnék, hogy egységét elérje az Alpesektől a tengerig, akkor aztán az , anyagi érdekek szabnák meg szövetségeseit s politikáját. Az érdekek í pedig inkább Német-, mint Prancziaország felé vonnak a félszigeten, I erről azonban hiábavaló most minden szó, mert ugy kell vennünk a dolgok állását, a mint van, nem pedig ugy, a mint lehetne; tehát hozzá | kell szoknunk azon eszméhez, hogy Olaszország még soká Franczia- I országnak csak olyan szövetségese, mintha franczia tartomány volna; j hogy az olasz sereg a franczia sereg tartaléka s kiegészítője s hogy l mindaddig, mig a dolgok meg nem változnak, mindezen körülmények a franczia császárt teszik az európai viszonyok eldöntő birájává. Hírlik , hogy a franczia lefegyverzési rendszabályok óta az itteni sereg számának leszállítása is előfordult volna a minisztertanácsban, a király beszédében azonban nem találtuk semmi jelét az ily békepolitikának. A minisztérium egyébiránt maga is kezdi már érézni, hogy meg nem maradhat, bukására valószínűleg a kamara elnök választása fog adni alkalmat. A kabinet eddig vagy L a n z á t vagy T e c c h i ó t akarná megválasztatni, az ellenzék R a 11 a z z i r a fog szavazni. Ez azonban még változhatik, mert a verificatió eltart vagy három hétig, s az elnökválasztás csak a verificatió végeztével kerül napi rendre. Sok víz foly le addig az Arnón. P. Közintézetek és Társulatok. Magyar Tudományos Akadémia. Mait hétfőn a mathematíkai s természettudományi osztályok tartottak ülést, melyben először Szabó József lev. tag értekezett az éjszak-olaszországi ryolitokról, melyek meglepőleg hasonlítanak a magyarországiakhoz. Megemlítette továbbá, hogy MolnárJános ur, kinek vegyelemzését a rákospalotai vízről a nyáron előterjesztette volt, e vizet ujabb vizsgálatnak vetette alá s ugy találta, hogy a mi benne első alkalommal antimonnak látszott, most ólomnak bizonyult; ez azonban véletlenül kerülhetett bele, mert az ujabban merített vízben többé elő nem fordul. Légenysavas sók mennyiségére nézve azonban a rákospalotai víz az ujabb vizsgálat után is unicumnak tekinthető. Ezután Dorner József lev. tag érekezett az anthemisnek egy neméről, melyet eddig az anthemis arvensis válfajának tartottak, mely azonban, ugy látszik, ennek keleti alakja, az úgynevezett ruthenica. Végül N e n d t v i c h Károly r. tag bemutatta Hazslinszky Frigyes lev. tag értekezését Felső-Magyarország eddig ismeretlen kryptogam virányáról. Fölolvastatott a bírálók jelentése Kanitz Akos minap érintettük növénytani igazításáról, melyet azok tökéletlennek nyilvánítanak Bírálat alá bocsátatott Petzvall Ottó r. tag mennyiségtani munkájának második része ésZlinszky Károly földbérlö irata az alföldi szárazságról. Böhm gyűjteményének megvétele merülvén föl, az alelnök azon szomorú jelentést teszi, hogy az elnök eljárása ez ügyben a kormánynál sikertelen volt. A mai ülésre, mely a bölcsészek, törvénytudományi és történelmi osztály ülése lesz, Balogh Sámuel lev. tag értekezése van bejelentve : Schopenhauer Athur philozophiájáról. Vegyes. 0 felsége pesti lllja már végleg meg van állapítva, és pedig deczember 12-dikére van határozva. A fejedelem egyelőre csak kis kísérettel utazik s itt mulatása hat, legfeljebb nyolcz napra terjed. Az országgyűlés megnyitása a hagyományos „dies comparationales" számbavételével decz. 14-én fog végbemenni. Miniszter nem kiséri el ö fölségét, de a magyar fökanczellár mindenesetre kíséretében lesz. Máris el van rendelve, hogy a fejedelem itt mulatása idejére Majláth fökanczellár ur részére a budai várpalotában lakás jelöltessék ki. A kiséret számára pedig Budán 50 kisebb és nagyobb szállást fogadtak fel egy esztendőre, negyedévi felmondás mellett. Ugyanez alkalommal, mint a „P. H." hallja, ö felsége számos magyar udvari palota-hölgyet is méltóztatott volna legk. kinevezni. A kinevezés fényes és bájos névsorával egészen — úgymond — még nem szolgálhat, de a többek között e hirek szerint, palotahölgyekké lőnek : gr. Károlyi Istvánné szül. Orczy bárónő, Majláth Györgyné szül. Hilde prand-Prandau bárónő, gr. Pálffy Pálné szül. Károlyi grófnő, báró S e n n y e y Pálné szül. Fiath bárónő, gr. D e s s e w f f y Emiiné, szüL Wenckheim bárónő, gr. Barkóczy Jánosné szül. Festetics grófnő, gr. Török Bálintné szül. Révay bárónő. Irodalom. Díszes és korszerű munka jelent meg legközelebb H e c k e n a s t Gusztáv kiadásában. Czime : „Nádor-Emlék," vagyis „József, cs. kir. főherczeg Magyarország félszázados nádorának élete," irta Horváth Mihály; és „Pályaképek főherczeg József Nádor életéből" irta Garay János. A díszkiadáshoz a boldogult, de a. magyarok hálás emlékében élő nádor arczképe van mellékelve. Korszerűnek mondjuk e munkát, noha már 1847-ben készült el s 48-ban kellett volnak özzététetnie, mert József nádor bölcs vezetése alatt élte át a magyar nemzet egyik válságos korszakát, melynek tanulmányozása jelen még válságosb helyzetében csak tanulságos. Ajánljuk e pompásan kiállított müvet közönségünk kegyeletes figyelmébe. — Egy másik nagy férfiú munkáiból is jelent meg újra egy töredék, szintén Heckenastnál. E mü Széchenyinké, czime: „Pesti por és sár", toldalékul: „A budapesti lánczhid, s a helytartósági közlekedési osztály genesise", közli Török János. — Ugyancsak Heckenast kiadásában jelent meg: az „Országos naptár 1866-ra." Szerkeszti Okröss Bálint köz- és váltóügyvéd, és váltójegyzö. Mintegy 30 iv, mindennemű és rangú czimtárr kimutatás, jegyzetek stb. mellett ámult év történetének rajzával együtt ára 2 frt. A Kisfallldj'-Társaság f. hó 29-dikén'(szerdán) d. u. 5 órakor tartandó havi gyűlését már saját termében fogja tartani. Képzőművészet. A magyar képz. müv. társulat választmánya mult szombaton ismét rendkívüli ülésre gyűlt egybe. Ezúttal az 1868-ik évben megtartandó párisi világtárlat ügye forgott szőnyegen, a pesti kereskedelmi és iparkamara, illetőleg a nagym. magyar kir. Helytartótanács azon felszólítása nyomán, hogy nyilatkozzék a társulat, mennyi tért kiván a Magyarországból kiküldendö műtárgyak számára fenntartatni. E kérdést hamarjában csak hozzávetőleg, s a kellő adatok hiányában csak ugy lehetett eldönteni, hogy a rendelkezhető tért, s talán fejlettebb viszonyainkat tekintve, két annyi térre tartanak a magyar művészek igényt, mint mennyit az 1861-i londoni világtárlat alkalmával oda küldött müveik elfoglaltak ; E szempontból indulva 600 négyzet-lábban történt megállapodás. Azonfelül határozatba ment, hogy a társulat a külföldöu lakó magyar művészeket egyenkint felszólítja, hogy a párisi kiállításba netalán szánt müveikkel a Magyarországból küldendökhöz csatlakozzanak, hogy a hazai művészet mentül előnyösebben és díszesebben legyen képviselve.Ugyancsak e czélból szükségesnek véli továbbá a választmány, hogy a társulat kéröleg forduljon a m. kir. Helytartótanácshoz^hogy a magyar műtárgyak ki- és visszaszállítása országos költségen eszközöltessék, s hogy a hazai művészeknek nyújtandó ezen kedvezmény, a külföldi magyar művészek müveire is kiterjesztessék. Továbbá kegyeskednék a magyar kormányszék, a kiküldendö műtárgyak előleges bírálatával a m. képző m. társulatot megbízni, mely a hazai művészet érdekeinek és becsületének szemmeltartása mellett, ez ügy lelkiismeretes kezelése által, csak alapszabályaiban eléje tűzött egyik feladatának felelne meg. Végre egy jól indokolt felterjesztésben a m. Helytartótanács felkéretni határoztatott, hogy a párisi világtárlat tartamára küldessék ki Párisba országos költségen legalább egy magyar művész, ki necsak a magyar művészet érdekeit képviselje, s akiállított hazai műtárgyakra felügyeljen, hanem, hazatérve a művészet terén tapasztalt mozgalmakról és eredményekről közhasznú relatiót tenni képes legyen. Azon bizottmányba elvégre, mely a pesti kereskedelmi és ipar-kamara részéről a világtárlatba kül{ denclő ipar és terményczikkek ügyében intézkedni fog, ugyancsak a