Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 21. szám - Trefort Ágoston beszéde melyet megválasztása alkalmával 1865. nov. 14-dikén választóihoz tartott

POLITIKAI HETILAP. \ Megjelenik hétfőn reggel másfél—két nagy ivén. ' Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár ! vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne, gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 \ hasáhos kisbettí-sorért 6 kv. Bélyeg külön 30 kr. Első évfolyam. 1865. „Citius enim emerget veritas e falsitate, quam e confusione." B a c o. 22. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét illető küldemények ós tudakozások a wzerkesztöséghez (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendök. Pesten, November 27. Pest, nov. 26. Midőn Krdély képviselői azon czélból gyűltek össze, hogy az ország-gyűlést megnyitó kir. leirat felszólítása szerint „a nagyfejedelemség államjogi viszonyait, azon szoros kötelék értelmében, melylyel Erdély a magyar koronához áll, mindkét ország helyesen felfogott érdekében végleges megoldásra juttassák," minden érdek háttérbe szorul, s a nemzet osztatlan figyelme e kérdésben öszpontosul, mely bármiként dőljön el, Erdély s Magyarország jövőjére elhatározó befolyást fog gyakorolni. Fölösleges, hogy ezen kérdés iránt nézeteinket adjuk elő. Úgyis csak azon érzelmeknek lehetnénk viszhangjai, melyek a Királyhágón innen s túl egyesek kebelében felszólalnak ; melyek közösek, mint a mult. mely a két hazát öszszekötötte j általánosak, mint azon vágyak, melyek a hazának szebb jövője iránt minden honfit tettre buzdítanak, s hadd mondjuk ki: mint azon remény, hogy a két hazának százados óhajtása végre teljesülni fog. Egyszerűen összeállítjuk tehát a következőkben azon fontosabb híreket, melyek az erdélyi országgyűlésről az elmúlt héten hozzánk érkeztek, s részünkről csak azt tesszük hozzá, hogy miután az 184 8-ki VII. törv. cz. 5. szakasza világosan kimondá : „hogy Erdély mindazon törvényeit és szabadságait, melyek a mellett, hogy a teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni, fentartani kész," nyugodtan nézünk az uj tanácskozás elé, melyre a királyi leirat Erdély képviselőit, két ország közös érdekeire való tekintettel felszólítja. Mentül szabadabb ezen tanácskozás, mentül kimerítőbb, annál biztosabban fog azon eredményhez vezetni, hogy a két országnak közös érdekei, a két hazában lakó minden nemzetiség biztosítása, s minden egyes polgárnak jólléte a két haza egyesülését kivánja j s hogy az összbirodalomtól az egyes polgárig nem található érdek, — legalább oly érdek, melyet valaki bevallani merne — mely megújítani kívánná a szakadást, melyet nem a népek akarata, hanem azon szerencsétlen viszonyok idéztek elő, melyekbe a mohácsi vész után jutottunk. Valóban a Királyhágót az úristen nem azért teremtette, hogy az határ legyen a két ország között, hanem, hogy a magyar felmenvén reá s tetejéről széttekintve, megláthassa mily nagy, mily szép, mily gazdag a hazája. Az erdélyi országgyűlés tehát megnyílt s a tudósítók nem győzik kiemelni mily higgadt, nyugodt, mégis emelkedett hangulat uralkodik Kolozsvárit, nemcsak a gyűlésen, a régi nevezet szerinti Karok és Kendek között, hanem az egész városban, a nagy számra szaporodott közönségben. Mindekkoráig csak formalitá okról értesülünk j a dolog velejébe, a gyűlés elé terjesztett egyetlen, de íőkérdésbe az országgyűlés még nem bocsátkozott. A november 20-diki megnyitás csak ünnepies szertartás vala; de melyet az egyetértés hangja ünnepélylyé tett. Az elnök, b. Kemény Ferencz legelső felszólalása azon bizottmány megválasztását ajánlta, mely a királyi biztost volt a tanácskozásba meghívandó. Azután felolvastatta a királyi hivatalosak , utána a követek névsorát, kik megbízó leveleiket egyenkint átadják az elnökségnek. Ezalatt megérkezik a királyi biztos, gróf FolliotCreneville s felolvastatván királyi megbizó levelét, átadá az elnöknek az erdélyi országgyűlést összehívd királyi leiratot, melyben a fejedelem kimondja, hogy: Az összes birodalom számára állandó és visszavonhatlan állami alaptörvényül kibocsátott 1860. évi Mindszent hó 20-án kelt császári hitlevelünk közzétételével uralkodói kötelességünknek ismertük a birodalom hatalmi állását megőrizni, s annak biztonságára világos, s minden kétértelműség nélkül megállapított jogállapotokban és "összetartó közreműködésben fekvő kezességet nyújtani, kinyilatkoztatván, miszerint ily kezeszéget csak oly intézmények és állapotok alapithatnak meg, melyek országaink és tartományaink történelmi jogérzetének, azok fennálló különféleségének s a közöttük létező oszthatlan és fölbomoíhatlan szilárd kapcsolat követelményeinek egyaránt megfelelnek. Annálfogva magyar koronánk országai s ezekkel egyetemben szeretett Erdély Nagyfejedelemségünk Ős alkotmányának is visszaállítását ezen 1860. Mindszent hó 20-án Kelt császári hitlevelünkben az abban megállapított határok közt megígértük s csakis honatyai szivünk benső sugallatát követjük, midőn szeretett Erdély Nagyfejedelemségünknek I. Lipót császár dicső Elődünk hitlevele, s az ezt követett pragmatica sanctióban gyökerező későbbi országos törvényei által megállapított alkotmánya értelmében, az ország törvényes képviselőit az előbbi országos törvények alapján kegyelmesen összehívjuk. Ennek folytán legkegyelmesebben indíttatva Erdély Nagyfejedelemségünk országgyűlését az 1791. évbeli XI. törvényczikk szerint öszszeállitva, folyó-évi Szent-András hava 19-ik napjára Kolozsvár szab. királyi városunkba egybehívtuk. Számba véve továbbá azokat is, kik régebben jogosítva nem voltak az országgyűlésen részt venni, s számukra a 8 frtos adó censusát megállapítva, a királyi leirat az országgyűlés voltaképi feladatát igy formulázza: Hivatva lévén szeretett Erdély Nagyfejedelemségünk, államjogi viszonyainak szabályozását érett megfontolás alá venni, s hogy eme kérdés azon szoros kapcsolatnál fogva, melyben szeretett Erdély Nagyfejedelemségünk magyar koronánkhoz áll, mindkét ország helyesen felfogott érdekében oldattassék meg véglegesen, valamint szintén szándékunk a már összehívott magyar országgyűlést is az 1847/g' évi VII. törvényczikk revisiójára felszólítani, ugy ezennel Tinéktek egyedül és kizárólagos tanácskozástok tárgyául az 1848. évi erdélyi országgyűlésen, Erdélynek Magyarországgali egy esitése iránt hozott I-sö törvény czikknek, melyet Mi 1860. évi Mindszent hó 20-kán kelt elhatározásaink rendjén érintetlenül hagytunk, revisióját kitűztük, s legkegyelmesebben felhívunk Titeket, hogy ezen törvényczikk határozványait tekintettel mindkét ország közös érdekeire, ujabban beható tanácskozás alá vegyétek, s tanácskozástok eredményét azonnal királyi és nagyfejedelmi végelhatározásunk elé terjesszétek. A királyi leirat felolvasása után az elnök b. Kemény Ferencz az országgyűlési biztoshoz fordul rövid, de velős beszédben, melyben kiemeli, hogy : az erdélyi Karok és Rendek a legfelsőbb királyi rendeletnek hódoló tisztelettel és annál nagyobb készséggel engedelmeskedtek, mivel a kegyelmes királyi összehívó rendeletből szerencsések voltak már előre megérteni, hogy tanácskozásuk tárgyául azon kérdés tüzetett ki, melynek megoldását számos éveken keresztül óhajtva várták, mely hazánkat oly sokáig sajnos feszültségben tartotta. Megnyugtató érzés ránk, — igy folytatja — hogy a legkegyelmesebb intézkedésekből alkotmányos életünknek hajnalát újból földerülni látjuk, melyek egyszersmind azon biztos reménynyel is kecsegtetnek, hogy nemsokára szeretett hazánk törvényes jogainak teljes birtokába fog helyeztetni. Fölkéri továbbá ö excellentiáját, hogy a Karok és Rendek hálaér zetét felséges királyunk elébe juttatni s tántoríthatatlan hűségükről ö felségét bizonyossá tenni méltóztassék. Az elnöknek nagy tetszéssel fogadott beszédére gr. Creneville kir. biztos válaszolt: A Magyar és Erdélyország egyesüléséről szóló 1848-dik évi I-sö törvényczikk tartalmának a mostani idöviszonyok és körülmények kívánalmaihoz képest újból megfontolás alá vétele, mint ezen országgyűlésnek Ő cs. kir. apostoli felsége által legkegyelmesebben kitűzői < tárgya, Erdélyországra, sőt az egész birodalomra nézve, felette fontos feladat. Ennek megoldását érett megfontolás, szenvedélytelenség, és békülékeny érzület szerencsés sikerhez fogják juttatni; Erdély népeit, a 43