Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 19. szám - [A dualizmusról]

POLITIKAI HETILAP Megjelenik hétfőn reggel másfél— két nagy .ven, < Előfizetési (iíjaj sikár Budapesten házhoz hordva, akár $ "vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne­) gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 i hasábos kisbetű-sorért 6 ki. Bélyeg külön 30 kr. „Citius enim euierget veiit.as e falsitate. quam e eotifusione." B a c o: Első évfolyam. 1865. 19. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. O.ikkek. levelezések s átalában a lap szellemi részét illető hüldeméi) 3rek és tudakozások a .szerkesztőséghez (Aldunasor. 20 Bt'.), előfizetési pénzek, reklaniatiók és \ hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szára) 5 intézendök. Pesten, November 6. Pest, nov. ö. Bentham hires értekezést irt a politika körében hasz­nálni szokott álokoskodásokról. Nem kevésbbé érdekes érte­kezést, sőt könyvet lehetne irni azon csalódásokról, melyek a politika mezején közönségesek, s ugy látszik, hogy ebben a legbővebb s változékonyabb fejezetek egyikét azokkal tölthetnők be, miket jelenleg politikai vitatkozásainknál ta­pasztalunk. A Lajtán túli sajtó egy idö' óta sokat foglalkozik a duá­lis m u s kérdésével; részint kárhoztatva a makacsságot, melylyel mi magyarok a dualismushoz ragaszkodunk, ré­szint engeszteltebb hangulatban szólva e tárgyról, de min­dig ugy> mintha a dualismus létezése vagy nem létezése tő­lünk függne, vagy mintha a mérték, melyben az elismerte­tik, a Lajtán tuli pártok azon jóakarata által határoztatnék meg, melylyel ők a dualismust bizonyos kiterjedésben elis­merni készek, ha mi követeléseinkben mérséklettel lépünk fel: holott elfogulatlanul tekintve helyzetünket, könnyen be­láthatnák, miként e dualismus, mely ellen annyi panasz emeltetik egyszerű tény, mely nem a magyar tör­vényhozás vagy a birodalmi kormány egyes határozatai ál­tal idéztetett elő, s melyet épen azért eloctroyalni vagy el­decretálni nem áll senkinek hatalmában. — Behunyhatjuk előtte szemünket, de csak botlásaink számát si&poritjük; tagadhatjuk, de tagadásunknak eredménye nem léhet más, mint hogy egy csalódással gazdagabbak leszünk. A különbség, mely a birodalomnak két fele között léte­zik s a dualismusnak alapját képezi, nem csak alkotmányos törvényeiben s közigazgatási formájában létezik, hanem ki­terjed a köz- és magánélet minden ágaira; létezik az anyagi érdekek körében, valamint a miveltségi állapotokban, az er­kölcsökben és fogalmakban szintúgy, mint a nyelvre nézve. Nem mi magyarok állítottuk fel azt oly mereven, hanem azon hoszú időszak, mely alatt a birodalom kétfelé egészen különböző viszonyok alatt, különböző irányban fejlődve, az­zá vált, minek azt most látjuk, s a ki a Lajtán vagy más ha­táron, mely a birodalom nem magyar részeit hazánktól el­választja, átjött s nem veszi észre, hogy más országban van; vagy a ki azt hiszi, hogy azon ellentéteket, melyek a birodalom két felének állapotaiban léteznek, (ezen dualis­must) egy constitutionalis alaptörvény kiadása által meg­szüntetheti; ki ugy vélekedik, hogy mihelyt Magyarország és az osztrák tartományok egymást nem értő képviselői egy közös tanácskozó testületben összegyűltek, a birodalom, mely eddig két, a törvény s a tényleges állás által elkülön­zött részből állt, rögtön e g y g y é válhatik : azt valóban csak ábrándozónak nevezhetjük, ki talán igen tudományos formában adja elő képzelgéseit s versek helyett paragraphú­sokat ir, de bizonyosan inkább a költők, mint az államfér­fiak sorába tartozik. Épen mert e dualismus létezik, mert azon ellentéteket, melyek a birodalom különböző részeit egymástól elválaszt­ják, megszüntetni hatalmunkban nem áll, azért szükséges, hogy a birodalom hatalmi állását, melynek fentartása a Laj­tán innen s túl egy iránt érdekünkben fekszik, institutiok által biztosítsuk. S a birodalom ezen állásának elismerése nem csak nem nehezíti helyzetünket, sőt a létező nehézségek el­hárításának első föltétele. Megengedjük, hogy a dualismus elvének foganatosítása most, miután a birodalom minden részei alkotmányos for­mában kormányozandók, több nehézségekkel jár, mint ak­kor, midőn egyik felében a fejedelem absolut hatalma ural­kodott, s hogy azon alkotmányos formák, melyek más egy­séges államokban czélszerííekn ek tapasztaltattak, nálunk épen a dualismus miatt egészen ugy nem alkalmazhatók; de miután meggyőződve arról, hogy az egész birodalom alkot­mányos szabadsága saját alkotmányunknak s az egész bi­rodalom hatalmának első feltétele, nem lehet senki, a ki e szabadságnak megszorítását a birodalom egyik felében kí­vánatosnak tartaná; és miután a tapasztalás azon törekvések sikeretlenségét, melyek a birodalom egységesítésére történtek, bebizonyította, ebből csak az következik, hogy nagy nehézsé­gekkel kfll megküzdenünk, a miért csak annál szükségesebb, hogy valóságos helyzetünk iránt min len csalódásoktól óva­kodjunk. Egy azonban kétségtelen: hogy a birodalom al­kotmányos szervezése a dualismus alapján is min­denesetre könnyebb, mint ha kiindnlási pontul oly állapo­tokat veszünk fel, melyek sem az egységnek, sem a dualis­musnak, sem a föderalismusnak nem felelnek meg. Mert minden nehézségek között a legnagyobb bizonyo­san az, ha a kiindulási pontra nézve magunkkal tisztában nem vagyunk. A mi eszmezavarral kezdetett meg, az soha ki­elégítő eredményekhez ném vezetett még. És vannak a Lajtán tuli sajtónak egyes orgánumai, me­lyek ezt ugy látszik elismerik, s a dualismus eszméje, mely előbb szenvedélyes ellenmondásra talált, most többször, leg­alább mint oly lehetőség fogadtatik el, mely az úgyneve­zett föderalismusnál előnyösebb. Senki, ki e tárgyról elfogultság nélkül gondolkozik, nem tagadhatja, hogy a dualismus bizonyos institutiók által a birodalom hatalmi állásával megegyeztethető. De hogy azok életbe lépjenek, arra az emiitett lapok nézete sze­rint szükséges, hogy a mit dualismusnak nevezünk, valósággal az legyen: azaz, hogy a birodalomnak Laj­tán tuli része ép ugy egy összetartozó egésznek tekin­tessék, mint azon országok összesége, melyek a magyar államot képezik. — A dualismus lehetősége attól függ, hogy a birodalom két részében teljes paritás létezzék. Egy tartományaival egyesült nagy Magyarország itt, s biroda­lom szétdarabolása a Lajta másik partján; egy egyesült ma­gyar országgyűlés, s a másik oldalon nyolez egymástól füg­getlen tartományigyülés nem férnek össze, vagy legfölebb a birodalom másik felének teljes alárendeltségéhez vezetnének. S ez azon uj vád, mely ellenünk egy idő óta emeltetik, s melynek egyedüli alapja az, hogy a birodalom Lajtán tuli felének alkotmányos institutiói felett vitatkozni nem tartot­tuk feladásunknak. De vajon azért, mert saját dolgainkban minden idegen beavatkozást visszautasítva, elismerjük, hogy azon kérdésekben, melyek a birodalom másik felének beldol­gait illetik, legfeljebb óhajtásaink lehetnek, smert ezeket okok­kal hosszasan nem támogatjuk, ebből az következik-e, hogy a birodalom másik felének feldarabolása után törekszünk? A mi minket illet, tartózkodás nélkül kimondjuk azon meggyőződésünket, miként saját érdekünk szempontjából is semmit nem óhajtunk inkább, minthogy a birodalom két fe­lében ugyanazon elvek alkalmaztassanak,. Kívánjuk ezt azért, mert semmi nem fekszik inkább érdekünkben, mint hogy a birodalomnak másik felében az alkotmányos szabadság biztosítva legyen, s mert néze­tünk szerint e czél a birodalom másik felében egy közös tör­vényhozás által jobban elérhető, mint ha az alkotmányosság felett az egyes tartományok külön gyűlései őrködnek. Kí­vánjuk, mert ugy vagyunk meggyőződve, hogy ]a biroda­lomnak hatalmát s alkotmányos institutióinak állandóságát 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom