Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 18. szám - Nézetek közoktatásunk országos rendezéséről 1. [r.]

232 értékükben kiseé csökkent illustratióival a világ irodalom remekműveit — Dante, Cervantes, Shakespeare és mások müveit — sorra díszítette, legközelebb több száz rajzzal ellátott pompás bibliát készül kiadni. Egy egy példánynak 800 frank lesz az ára. E szapora produktivitás ama nagy hírű német festész válaszára emlékeztet, kit kiadója száz biblikus kép elkészítésére szólított fel. „Hadd lássam előbb — mondá — tud-e ön egymásután száz beefsteakot megenni. Ha igen, ugy az ön 100 képét én is kész vagyok megfesteni. — Gavarni a; kires párisi torzképrajzoló szintén sajátságos dolgon jártatja eszét. Ő félreteszi egy időre méltán dicsőített irónját, hogy egy — zenemüvei lepje meg a világot. E zenemű hir szerint épen nem volna dilettantikus „faux pas" hanem életrevaló, igen jelentékeny mii, melynek előadása szintén közelebb várható. Ismertebb dolog, hogy Madame Gavarni szintén fellépett már, és szerencsével a zeneköltő terén, csakhogy férje eddig beérte avval, hogy a „Premier diz a i n" czimü csinos románczfüzér czimlapjait rajzolja — még pedig igen gyönyörűen. Lehet, hogy ezúttal szerepet cserélnek s hogy Madame rajzol — mig férje — danol. — Algierban Mac Mahon tábornok elnöklete alatt egy művészeti társulat alakult, mely a művészetkedvelők algieri társulata czime alatt kezdte meg működését. — A párisi Akademié des baux arts, mult havi ülésében a 100,000 frankból álló Lambert diját M o r e a u x szobrásznak ítélte oda, kinek ArÍ8tophanes szobra közfigyelemben részesült az idei „Salon"-ban. A művész a közben meghalt, a dij mindazonáltal özvegyének kiszolgáltatni rendeltetett. Zene. A franczia Pyrená-ek közt nemrég elhalt angol zeneköltő — Wallace, született Irlandban Wateríord-ban 1815-ben. „Maritana" czimü operája volt jó hírének alapkő se. E müvét Bécsben 1847-ben adták először a szerző személyes vezetése mellett. „M agyarországí Mária" czimü operája is annyira tetszett, hogy az angoloknak kedvelt zeneköltöjök lön. Wallace nagy tehetsége sokoldalulag nyilvánult : jeles hegedű s zongora virtuóz volt. S p o h r tanítványa; 01 eB u 11 vetélytársa ; amerikai hangversenyeivel nagy sikert aratott. 1841-ben a mexicói olasz opera karnagyi tisztét viselte. — A párisi nagy opera jelen személyzete következő: négy első tenor: Gueymard, Warot, Willaret, Raudin; négy másod tenor: Aymes, Koenig,Tissere, Wermaud; hat barriton: Faure, Marié, Portéba ut. Cleophas, Cáron, Dumestre; uyolcz bassus :Obin, Belval, Casaur, Bonneseur, Dávid, Castelmare, Fréret, Mechelaere; öt príma donna: G u e y mard-Lauters, Saxe, Battu Maria;, Hamaker, de Jaissy; hét másodrangú dalnoknö: Leveilli, Godfriend, Saunier, Vaulbout, Jarsy, Christian, Saint-Aguet; tizenkét első hegedűs, 11. másod hegedűs; 8. brácsa; 10. violpncdlo-; 8. nagybőgő; 3 oboa; 3 klarinét; 3 fuvola; 5 vadászkürt; 4 fagott; 2 trombita; 3 piston kornet; 4 puzon; 1 ophikláide; 2 hárfa; 1 czimbalom; 1 nagy dob; 1 háromszög; 1 üstdob; 1 kisdob. Első karnagy: Hain 1; másod karnagy: Deldevére; ezeken kívül 23 tár.czosnö; 55tánczos; 28 ellenőr; 33 páholynyítónö; 32 teherhordó; 35 gépész; 50 ács; 2 jelmezkészitö ; 3 jelmezkészitönö; 7 ruhatisztító; 18 szabó; 24 varrónő ; 16 öltöztető ; 16 öltöztetőnő ; 10 paróka csináló; 10 külünbözö felügyelő, 4 házmester. Ezeken kivül a rajzolók, tüzjátékosak s villanyvilágitók. Az egész személyzet összes száma 750. — Okt. 29-kén folyt le a philharmoniai hangversenyek elseje a vigadó nagytermében. Mozart kemény^C/symphoniája nagy szabatossággal volt előadva. Andantéja különösen kiemelendő, melynek olvadó dallamosságát az akustika *is emelte. De fináléjában a sebes futamokat szintén az akustika zavarta annyival inkább, mert a nagy terem nem volt ugy tömve hallgatókkal, mint már néhányszor, s az üres hézagok jobban viszhangozhattak. Carina k. a. remekül adta elő Beethoven szép dalát , s ebben viszont az akustika az elhaló záradékok adására oly művészien segitettj hogy ily finomsággal, ily tökély lyel emberi hang más körülmények közt nem működhetnék. Lementünk Dantéval, vagy is Liszt Danté symphoniájával a pokolba.. Mit láttunk, vagy mit hallottunk s mit nem hallottunk itt ? c sorokban elmondani nem lehet ;s ezért csak a zenekar működését aogöbi sé'- HÚ , iiiiuliii «öcítea9 nosn jfiieb.vb .s3| .ínosatv ab :ai h'ibkaüm emeljük ki. Mert ily mesterséges hangmozaikot szabatosan előadni csaknem oly művészet, mint írni. Magáról a miiről akkor, mikor idő s körülmények engedik, s a szükség fogja magával hozni. A „Bndapcsli.Szemle" VIII. és IX. füzete e héten került ki sajtó alól. Tartalma mind a két füzetnek szintoly gazdag, mint jeles. Első sorban említjük a „Gyejcs vezér és kora" czimü czikket, mely mind a két füzetben foly s egyik legérdekesb történelmi tanulmány oly korból, melyről eddigelé csak igen kevés közöltetett. Hasonlókép becsess napjainkban kiváló érdekű 8 fontcsságu Sándor József erdélyi hazánkfia jogtörténelmi közleménye: Erdély, Magyarország kiegészítő része, melyben czáfolhatatlan tényekkel van bebizonyítva az unió tör vényes volta. Irodalmi tekintetben becses továbbá „Fischer Kuno Goethe Faustjáról" Szász Károlyhoz intézett nyilt levél alakjába foglalt közlemény Szász Bélától. Eredeti és Liszt a czigányokról szóló könyve után kettős érdekű Bartalus István dolgozata: „A czigány és viszonya zenénkhez." Barsi József Thom. Erskine May után folytatja a VIII- füzetben „A sajtó és nyilatkozási szabadság történetét Angliában." Nemzetgazdasági tekintetben pedig nevezetesés közvetlenül hazánk jelen viszonyainkkal foglalkozik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület két emlékirata és hazánk vasúti kérdése térképpel Lónyay Menyhérttől. Gazdag végre az „Irodalmi Szemle" nevezetesen : Az élettani elöhaladásról J. F. Gróf Illésházy István följegyzései 1592—1603, Garády t ól a VIH-dik, továbbá Monumenta evang. aug. conf. in Hungária historica etc. F a b ó Andrástóla IX-dik füzetben, melyben egyúttal több ujabban megjelent jeles irodalmi termék is ismertetve van. /Ilyen: a Kisfaludy-táraaság által koszorúzott pályamű Greguss Ágosttól: „A ballada elmélete," ilyen Salamon Ferenc z, derék történészünk müve., Aa első Zrínyiek,"* „A nemzetiségi kérdés" báró Eötvös Józseftől 8 az imént elköltözött ősz báró Jósika Miklós „Emlékirata." Valóban gazdag, érdekes tartalom, mely a legújabb füzeteket is becsessé fogja tenni talán valahára mégis már megszaporodott olvasóköre előtt. „Az 1848-diki erdélyi országgyűlés jegyző- és irománykönyye" jelent meg Demjón László kolozsvári könyvkiadónál. E nagy negyedrétfüzet magában foglalja az 1848. május 30 dikától jun. 18-ikáig tartott erdélyi országgyűlés összes okmányait. A többek köz az épen jelenleg annyira fontos unio-kérdés teljes tárgyalását a szász követek emlékiratával s a szentesítő királyi leirattal együtt. Az „Uj korszak" szerkesztője, gr. Lázár Kálmán visszalépvén, e lap szerkesztését jövő hó l-jétől fogva Henszlmann Imre, a m. akadémia tagja és ismert nevü archaeolog veszi át. Őskori bánya fedeztetett fel Spanyolországban, miről a franczia „Presse" következőleg értesül : Az Orf ila család birtokához tartozó egyik ezüstbányában a munkások oly felfedezést tettek, mely a művészetet és régészetet egyaránt érdekelni fogja. Midőn a földalatti aknákat ásták, rögtön oly aknákban találták magukat, melyek eredete a legrégibb időbe esik. Teljesen bányászati mivelés létezett ott egykor, melynek szerszámait még egészen jó állapotban lelék, elannyira, hogy konstatálni lehetett, miszerint a bánya nem római, hanem karthágói vagy phöniciai mü volt. Vannak ott kapák, érezsziták s mindenekelőtt egy olvasztókemencze s két kovácsműhely, melyek a mérnökök érdekét legnagyobb mértékben felköltötték. Mind e tárgyakat gondosan összegyűjtötték s igy lehetséges lesz a tudományi kutatásokat tovább folytatni, mint egyszerű szemlélet után lehetett volna. Legalaposabban akarják azon eszközöket s müveket vizsgálni, melyek egy, a bánya közepét elfoglaló rotunda fülkéiben találtattak. E rotunda az Isteneknek szentelt helynek látszik. Három szobor volt benue: egy féléletnagyBágu ülő alak, s két álló, körülbelül egy röf magasságú. A szobrok se görög, se római művészetre nem emlékeztetnek, de inkább ahhoz hasonlítanak, a mit 1854-ben e hegység másik oldalán találtak s a madridi armeriába karthágói Hercules czimo alatt helyeztetett. Ugyan e jelek találkoznak egy háromlábason 8 egy ládán, melyek a rotun da falain voltak elhelyezve. A tudományos világ már az 1854-diki fölfedezésen is izgalomba jött; a mostani bizonyosan uj világot fog vetni oly civilisatio tanulmányozásába, mely valaha igen hatalmas volt s most egészen eltűnt. Az eszközök, szerszámok a műtárgyak jelenleg L a s s e r y úr kabinetjét gazdagítják Valladolidban. y.ilsi -lityin navj -kúsohull.. üt) uAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. <jOJ'HJ A pest-losonczi vaspálya ügyében. Mult czikkünk előtt a „P. Lloyd"-ban jelent meg a vizsgáló bizottmány által összeállított mérleg, néhány megrovó megjegyzésekkel együtt, valamint ilyenek saját czikkünkben Í3 foglaltattak. Erre Korizmics László helytartótanácsos s c társulat alelnökétől jelent meg egy czikk ugyancsak a pesti „Lloyd" ban, mely a vizsgáló bizottmány eljárását helytelennek, a mérleg tételei összeállítását önkénytesnek mondja. A társulati alelnök kimutatása szerint a vállalat tényleges mérlege okkép állana: activum. Építési számla 5,043,302 frt. 29 kr., Kijelölés Loscncz-Bcszícrczebánya Szolnok . 54.401 „ 77 „ luxa A, Bánya s fölszerelés 1,701,076 , Pénzmaradvány 8 érték 559 „ Adósok 108,821 „ tlobA 86 ., 3 „ 00 . 6,909,044 írt. 55 kr., mely összeggel szemben a p a s s i v u m ekként alakul: Elfogadványok 1,377.605 frt Prioritások . 12,300 _ /lyyctöV-'IOl- imp-Of A .U,;Ú(>. (ÍV.Í i .. .. J. Gr. Schuller és társa 1,122.021 „ Magyar orsz. alap 400,000 n Bányakincstár • 63.118 „ Hitelezők 656.080 „ 74 kr. 84 14 39 3,631.726 „ n „