Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 16. szám - Helyhatósági szerkezetünk 4. [r.]

207 így némi kilátás nyílik arra, hegy e hosszan sürgetett ügy valahára szerencsésen meg legyen oldva. Legújabb. Magyar CS német hazafiak. E czim alatt közli, az ujon megjelenő gráczi „Telegraf" a stájer autonomisták azon nézeteit, melyekre a „Presse" után feljebb közöltük gráczi levél utalni látszik. „A mely mértékben - igy szól a czikk — a közélet Magyarországon feltámadt s szabadon s korlátlanul mozoghat, azen mértékben kezd ott a helyzet is világossá lenni. 53 nemzet hosszú, alkotmányszerű szokásai, az isméit s nagyon tisztelt politikai jellemek, melyekkel bír, a tekintély melyet szeplőtlen politikai hirök s hazafias érzelmök kétségbevonhatlansága honfitársaik felett biztosít, mind ez nagyon könnyíti az ottani ügyek folyamát. „Magyarország hivatott politikusai ennélfogva mindinkább előlépnek programmjaikkal s meggyőződéseikkel, és többé meg nem elégednek annak kinyilatkoztatásával, hogy a birodalom fentartandó , s hogy hatalma s nagysága közös ügyek elismerése nélkül nem gondolható. Államférfiúi nyíltsággal e közös ügyek részletezésére is áttérnek s a közös ügyek jövendőbeli tárgyalására mindinkább az alkotmányosság elvei nélkülözhetetlenségét hangsúlyozzák. „Mi örülünk e tényeknek, egyrészt mert ez hazudtolja meg leginkább álmagyar önzöség s magyar elnyomási vágy fölötti éktelen lármát, másrészt és leginkább az osztrák németekért örülünk , kik kénytelenek voltak roszalni oly tolakodó nyelvet, mely a birodalom két fele közti szakadást megörökítené a nélkül, hogy a felbomlás elleni ragasztékot is birná, s kik most mindinkább kezdenek remélni s bízni, hogy Magyarországgal oly kiegyezés, melyet ők is örömest elfogadhatnak, minden ellenkező jóslat ellenére mégis lehetséges. „Örülünk, hogy Magyarországon az osztrák németek igazi érzelmei iránt nem csalódnak s hogy az elismerése azon kölcsönösségnek, mely a birodalom két fele a a Lajta mindkét partján létező szabadelvűek közt létezik, ily módon diadalt ül. „Hs a sept. 20-dika fölötti nézeteinkben messze szétágazunk is, s ha a Magyarországon e fölött támadt örömriadás fájdalmasan is hatott ránk, arra az egyre most mégis bátorkodunk számithatni, hogy ama magyar hazafiak, kik tűrhetetlen állapotoknak s folyton változó jogtalanságnak komolyan véget akarnak vetni — se hazafiakhoz Magyarország legünnepeltebb neveit számítjuk— biztosított jogállapot s megtámadhatatlan jövő érdekében semmit abból meg nem fognak egedni, a mi nálunk végtelen zavarra s jogi öntudatunkat sértő octroyálásokhoz vezetne, s hogy ezért ismét kezöket fogják nyújtani, ha azon utat védjük, melyet itt és részünkre az egyedül törvényesnek is merünk. így aztán mégis minden ponton azok 'fognak győzni, kik a fenntartásra vezető utat a jogban s igazságban keresték s ezzel oly elveket tűztek zászlójukra, melyeket el nem lehet tagadni a nélkül, hogy minden valódi német létet is eltagadnánk." Biíke ur küldöttségéről több lapban fölmerült azon híreket, mintha Londonban politikai missiója is lett volna, irányadó bécsi körökben határozottan tagadják. A tévedés onnan eredhetett, hogy Beke ur gyakran megfordult a kereskedelmi hivatalban s főnökével gyakran értekezett. Ez értekezletek azonban csupán az Angliával kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkoztak. E szerződés egyébiránt még korán sincs megkötve, mint némely lapok szintén híresztelték. A CS. rcndőrigazgalóságok , melyek a különféle országok s tartományok fővárosaiban jelenleg még léteznek, hir szerint, takarékossági szempontból fel fognak oszlatni. A magasabb rendőrség teendői ilyformán a politikai országos hatóságokhoz, a helybeli rendőrség a városi hatósághoz lenne átteendő. A bécsi lapok vasárnapi czikkei közül talán legfigyelemreméltób b az „Ostd. P."-é, mely „General Landtage" czíme alatt neki esik a cseheknek, kik e jelszót legelébb hangoztatták s fél, hogy az experimentál politika" jelen korszakában — mint mondja — nem szerelmes-e egyik másik államférfi ily képzelménybe, ha csak kutyabörü háttere van. A csehek elleni ime kifakadásában nekünk is kijut. Tagadja ugyanis, hogy e generális országgyűléseket azért kívánná Csehország, mert autonómiát kíván, hanem mert központosítani akarja a cseh tömegeket Morvaország és Szilézia beolvasztása által s igy akar a német értelmiség fölött uralkodni, egészen mint a magyarok Érdélylyel tették. „Voltaképen — úgymond — senki sem akar autonómiát az egész birodalomban. Minden nemzetiség a nyelvi különbség szerint területileg körülhatárolt centralisatiót akar. A magyarok centralizált Szent István-birodatmat akarnak, a csehek centráliszált Venczel-birodalmat, a horvátók horvát hármas királyságot; és a németek ? kérdi — Nos, ezek soha sem szólaltak fel különleges Germaniaért a birodalomban, soha német államért az államban." — Nem, azt meg kell adni az „Ostd. Post"-nak, hanem tettek és működtek másfél tizeden át egy német összbirodalomért, melybe be lett volna olvasztva valamennyi nemzetiség, s működtek ezért épen azok, kiknek az „ Ostd. P." most is párthíve, s kiknek bukása keseríti az „Ostd. Post"-ot e kifakadásokra. A többi lap czikke kevésbbé figyelemre méltó. A „N. Fr. Presse" rösteli, hogy a szászok universitása most oly országgyűlés előtt gyűlésezik, melynek egyedüli czélja a Magyarországgal való unió kimondása, holott 1848-, 1849-, 1861- és 1863-ban azért dicsérték s szavaztak neki köszönetet, mert az unió ellen oly buzgón küzdött: czikke folyama mind ily restelés az unió valószínű létrejötte miatt. A „Wanderer" szintén a szász universitással bár inkább S ch mid comessel foglalkozik, s végig tekintvén múltján, nem hiszi, hogy Schmidt a szász egyetem tanácskozásaiba kormányellenes szellemben fogna befolyni, mert, úgymond a bukott kormányra czélozva, a halottaknak igazuk lehetett, de csak az élőknek van igaza, és Schmid úr mindig azokkal tartott a kiknek igazuk van. A régi Presse még egyszer a februári alkotmány mellett emel szót, melyet mindössze javítani kellett volna s nem tudja felfogni több lap hogyan merte kimondani azt, hogy a bécsi lapok nem képviselik a közvéleményt s erősen állítja, hogy ö csakugyan része a Lajtán túli közvéleménynek. — Lehet. Az Olasz lapok hangja, a gasteini szerződés irányában megváltozott, legalább Poroszországot illetőleg. Firenczi magas körökben az a meggyőződés vert gyökeret, hogy Poroszország, Olaszországnak, Ausztria ellen természetes szövetségese. Midőn Bismarck a napokban Párison keresztül Biarriczba utazott, Nigra lovag a hotel Louvres-ben meg akarta öt látogatni, azonban a porosz minisztert nem találta odahaza. Pár órával később Bismarck gróf kocsizott az olasz követségi épületbe, hanem Nigra lovagot meg ö excja nem találta odahaza. Igy az elma. radt entrevue majd csak akkor fog megtörténni, ha a porosz miniszter Biarriczból visszautazik. Igy az olasz és porosz kormány közti jó egyetértésre magyarázzák azt is,-ha „Chouffleuri ur nincs otthon." Az algíri tudósítások aggasztók; a gyarmatosokat gyilkolják; az arabok a marakkói határokon gyülekeznek ; uj felkelés fenyeget. Mac Mahon tábornagyot, Algir fökormányzóját Párisba várják, hogy Algír jövő szervezésére nézve a császárral értekezzék. VÍCtor HllgO-nak Belgiumból kutasitását követelné a franczia kormány, hogy a lüttichi tanulók kongressusán ne elnökölhessen. A franczia második kih'SÜrgÖny a gastéini szerződésre vonatkozólag, röviden oda megy ki, hogy a párisi kormány megelégedéssel fogadja azon porosz-osztrák biztosítást, hogy e szerződés csak ideiglenes jellemű. Oroszország lassanként vissza akarja nyerni a német közép-államokra való befolyását, melyet a Krimi háború után elvesztett. Gorlsakoff ílg. körjegyzékc a gasteini szerződést illetőleg, az olasz „Gen. Corresp." szerint csakugyan létezne. A pétervári kabinet e 7 egyzékben kijelenti, hogy e vitályban az európai szerződésekhez tartja magát s maga fogja meghatározni, ha kell, Oroszország beavatkozásának szükségét. A lengyel arislokrata klerikális párt nagyon megütközött azon, hogy a pápa sept. 2ő-ik allocutiójában, egy szóval sem emlékezett Lengyelország egyházi viszonyairól és a száműzött lengyel püspökökről. Hamis okoskodások. A „Francé" a par excellence szabadelvű nemzetekről szólván, igy ir: „az aristokrata, de szabadelvű Anglia, lassan-lassan a politikai egyenlőség felé halad; a demokrata, de egyszersmind szigorúan vezetett Francziaország ellenben ép oly óvatosan a szabadság felé (?) halad. Egészben véve azonban mind a két nemzet, a korabeli nemzetekre kisugározza az elveket, melyek által az emberiség napról-napra javul, emelkedik és megnyugszik !u Amerikai kárpótlás kÖVCtcIÓSC. Seward észak-amerika államtitkára kárpótlást kiván Angliától, az angol kikötőkből kiszálitott déli kalóz-hajók pusztításaiért. A londoni kabinet pedig abból a nézetből indulva ki, hogy az illető kalóz-hajók nem az angol kikötőkben fegyvereztettek fel, a kárpótlást megtagadja. Ebből egy végnélküli diploinatiai levelezés] keletkezett, mely folyvást szaporodik. A „Gazette" már is nagyszámú okmányt tesz közzé, a londoni amerikai követ Adams ur ésRussell lord közt váltott levelekből. A „Politikai Hetilap46 magántávsürgönye. London, okt. 15. A vasárnapi „Observer" határozottan állítja, hogy Éj szak-Amerika el nem ismeri Miksa császárt, valameddig francziák s idegen katonaság Mexicot megszállva tartják. Ugyanonnan jelentik, hogy az Egyesült Államok kormánya azon hirre, hogy Napóleon újra hadakat szervez Mexikó számára, Párisba sürgönyt intézett, kinyilatkoztatván, hogy Amerika semmikép sem engedi meg uj segédhadak küldetését, mert a folytatott franczia közvetítés kellemetlenségeket okozhat Francziaország s Éjszak-Amerika között. Bukarest., okt. 14. Balanesco külügyi miniszter elbocsáttatott, helyette Odobesco neveztetett ki. Cusát az orvosok veszélyen kivül levőnek nyilvánították, mindamellett még gyöngélkedő. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF.