Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 11. szám - A vidéki takarékpénztárak reformja

136 A lajtánlnli tartómánygyülcsck egybehivatását illetőleg illetékes körökben azon szándékban vannak, hogy e tartománygyülések november közepén s legkésőbben deczember elején üljenek össze. A lajtántúli országos képviseletek is novemberben, vagy legkésőbben deczemberben fognak ülésezni. A kormány-programmhoz tartozik az is,hogy a magyar- s horvátországi országgyűlési működést az októberi diploma s februáriusi pátens előterjesztésével megkezdeti. A magasabb községek intézményét,mely Magyarországon czélszenek bizonyult be, B e 1 c r e d i a szabad kifejlődés elengedhetlen eszközének tekinti. A kormány e czélból a lajtáninneni (osztrák) tartományoknak uj előterjesztéseket készül tenni. Külföld. Pest, sept. 10. 1865. A gasteini szerződés titkos záradéka, nem ugyan egyenes kézből, hanem elvégre is meg van czáfolva; a „Wiener Ztg." átvett egy külföldi újságból valami dementit, azt magáévá tette s ezzel a dolognak vége. Ezúttal tehát nem maradt az újságoknak egyéb feladata, mint azt mutogatni, hogy a titkos záradék merő lehetetlenség is lett volna; először, mert Ausztria Holsteint, Poroszországnak kért pénzbeli kárpótlásért nem hajlandó átengedni; másodszor, mert a német szövetség, a szövetségi aktánál fogva nincs jogosítva Ausztria német és nem-német területeit kebelébe fogadni; ha pedig jogtalanul is tenni akarná, azt az európai hatalmak nem engednék meg. Bölcsen és szépen van mondva; hanem az első pontra nézve még is bátorkodunk megjegyezni, hogy Bismarck ő excja Salzburgban egy bajor államférfiutól kérdeztetvén: „miért osztja kétfelé a herczegségeket azt felelte: „hogy együtt bírhassam." O excja tehát a gasteini szerződés után sem mondott le bekeblezési tervéről s a finom szaglású diplomaták előtt nem kis gyanút ébreszt, hogy Bismarck ő excja, három hetet szándékozik a biaritzi fürdőkben tölteni, hol a franczia császári ház, nagy pompával mulat. Három hét! mennyi alkalom titkos értekezletekre! hány függő kérdést lehet ez idő alatt a tenger savával kiöblögetni! Hanem hát ez illetlen és alacsony gyanú, Bismarck urnák ily kétszínű szerepet tulajdonítani, annak a Bismarck urnák, kit néhány év előtt még minden korrekt diplomata, az ügyetlennél sokkal roszabbnak t. i. nevetségesnek tartott. De vannak, a kik a hét éves porosz háborút és nagy Fridrik életét olvasván, sok analógiát találnak az akkori és mostani helyzet között; sőt azt merik állítani, hogy maga nagy Fridrik, aki bizony szerencsétlen flótás és nevetséges poéta volt, szintoly leleményesen és ravaszul bánt Sziléziával, mint a hogy most Bismarck Ő excja az elbai hgségekkel bánik. A másik, a mit megjegyezni akarunk, hogy Schwarzenberg hg kísérletté meg először Ausztriát egész területével a német szövetségbe bevinni, azonban a nyugati hatalmak ellene mondtak. Azóta Schwarzenberg hg egész politikai rendszere megbukott, ott fekszik a Schmerling összedőlt organisatiójának romjai alatt. Austria uj szervezés küszöbén áll. Milyen lesz alkotmányának uj alakja, azt bizonynyal előre kiszabták azok a férfiak, kik most a kormány élén állanak. Nem hiszszük, hogy e férfiak czélja volna a birodalmat egész teljességében, a Bund üvegházába télire eltenni (de hisz az állítólagos titkos záradék nem is a szövetségbe való felvételről hanem a birodalom irányában vállalandó kezességről szólott), sőt nekünk ugy tetszik, hogy Frankfurtot, vagyis a Középállamokat jobb és baloldalt hagyják s a porosz és oroszszal való jó egyetértésre törekesznek. Ez a pont az épen, a melynél kissé meg akartunk álla* pod ni. Nem hiszünk ugyan a régi szent szövetség uj kiadásában, hanem van három symptománk, melyből a betegségre merünk következtetni. ElsŐ: a „Moniteur" minapi felszólalása a Dunafejedelemségek ügyében. Ez az admonitorium tulajdonképen nem Kuzának, hanem a pétervári és bécsi kabineteknek szólott, melyek szándékairól a franczia kormány igen pontosan vala értesülve. Második: a német államok tiltakozása a gasteini szerződés ellen s az a szembetűnő törekvés, mely szerint egy harmadik, külön csoportot kívánnak alkotni, sőt a hogy ahirek szárnyalnak, a franczia protectorátustól sem idegenek. Harmadik : a két nyugati nagyhatalom hajóhadainak kölcsönös látogatása. Az egész ugyan csak parádénak látszik, hanem mégis több az a véletlennél, hogy e tengeri ünnepély, az osztrák császár és porosz király salzburgi találkozásával, mintha csak kicsinálták volna, ugy összeesik. Nem akarunk ugyan a franczia hivatalos lapok dythirambjai után indulni, ezek szolgák, azt irják, a mit parancsolnak nekik. Hanem egy dolog van, a melyről kezeskedhetünk, és ez abból áll : hogy Francziaországban a közvéleményt, még oly felvilágosult fejű önkényes uralkodó sem meri tekintetbe nem venni, mint III. Napóleon. A közvélemény pedig megsokalta már azt a tétlen semlegességet, melyet Francziaország, szemét behunyva, és kezét összedugva, az egész dán háború alatt és a bécsi béke óta tanúsított. Hangosan beszélik, hogy az 1848-ki republikánus kormány, soha sem tűrte volna azt a megaláztatást, melyet a császári kabinet az egész német kérdésben folyvást tűr. Francziaországnak nem oly elszigetelt állása van, mint Nagy-Britanniának, Őt a kontinens kérdései közelebbről érintik; következőleg Anglia mentségét nem hozhatja fel maga mellett. Napóleon előtt két ut áll, vagy anyagi kárpótlást követelni vagy az annyiszor igért szabadságot a nemzetnek megadni s kezébe fogni a 89-ki zászlót s tiltakozni a reactio ellen, mely a nemzetiségek felszabadításának ürügye alatt lép fel; de sem a nemzetiségnek , sem a szabadságnak nem használ, hanem csak fortélylyal való terület-hódításokra törekszik. A gastcilli Szerződés keresztül vitelérc vonatkozó alkudozások, vagy inkább ez alkudozások felöli hirek, hibás feltevésen alapulnak; a részletes alkudozásoknak majd csak akkor lesz helye, ha a közigazgatás különválasztatása ahgségekben megtörtént. A „Zeidl. Corr." ugyanezt jelenti. Ugyancsak e Corresp. irja: a vám különválasztásáról a hgségekben soha sem volt szó. A vámbevételek, valamint a különbevételekböl származó felesleg, a két igazgatás közt egyenlően osztatik fel. Poroszország — úgymond továbbá — kénytelen az augustenburgi elemek befolyását gátolni. Vajon Ausztria ugyanezt teszi-e, azt a bécsi kabinet tapintatára bizzák. A katonaszedés kérdése még távol esö kérdés, és a schleswigi rendek összehívására nézve a porosz király akarata egyedül irányadó. Ha Ausztria, a német szövetség jogainál fogva, a holsteini rendek összehívására indíttatva érzi magát, Poroszországnak az ellen semmi kifogása. — A porosz király sept. végével ismét Badenbe utazik és octob. közepéig ott marad. A SCllleswig-llolsleinicgylelekNeumünsterben tartott delegált gyűlése, a rendek kivánatát magáévá téve, felhívja a német népet erélyes részvételre a jog, szabadság s egész Németország becsületeért folyó tusában. A schleswig-holsteiniak minden erőszaknak szívósan ellenállának. Gyámolitási pénztár alapítása lön indítványozva, a politikai viszonyok által sújtott hazafiak számára. Ezenkívül egy gyűlésben az általános adó-megtagadás eszméje is meg lön pendítve. — A „Berling'sche Ztg." hivatalosan megezáfolja azt a hírt, mintha Dánia alkudoznék Észak-Schleswig miatt, nyugot-indiai szigeteit ajánlván cserébe, vagy pénzbeli kárpótlást igérve. A Mney-i programni. Nancyban több szabadelvű ellenzéki tag jött össze, kik a decentralisatio szükségét vitatták s mint jelszót írták azt zászlójukra. Mi a képviselők választását illeti, erre nézve a Suffrage universel-lel meg volnának elégedve, hanem a kormány által kinevezett megyei és községi hivatalnokok, meg a megye és községek által választott megyei és községi képviselők közt akarnak jobb viszonyt, azaz több függetlenséget megalapítani. Az igaz ságügy miniszter Baroche a nancy-i maire-röl jelentést kíván azon személyiségek felöl, kik a decentralisatio tervét aláírták. A spanjol királyné látogatása sept. 11-én Bíaritzban 6—8 óráig fog tartani. E nagy sietség azért kívánatos, mivel az 1843-ki alkotmány szerint az uralkodónö, a cortes engedélye nélkül, a spanyol területet éjjelre el nem hagyhatja. E lelkiismeretes figyelembe vétele az alkotmánynak (midőn kicsinységről van szó), megindító volna, ha az ember nem tudná, hogy a királyné attól fél, hogy a határon való visszautazás el lesz előtte zárva, mint Ottó király előtt, a kit nem eresztettek többé vissza Athénébe. O'Donnell tbnagy, egy külön kiválasztott zászlóaljjal, személyesen várja a királynét a határokon. Az ,,ltalie'k-nak Corftiból nagyon csodálatos dolgokat írnak. Nem kevesebbről volna szó, mint Ottó király visszaállításáról Görögországban, Ausztria segélyével! Az utóbbi aztán jó szolgálataiért a jóniai szigetekkel kárpótoltatnék. E bekeblezés hosszú idö óta látszik előkészítve lenni. Politikai és kereskedelmi tekintetben Ausztriára nézve nagy fontosságú dolog volna, az adriai tenger kulcsát kezében tartani s egy első rangú állomással birai a legrövidebb tengeri vonalon, Nyugat-Európa 8 a Keleti Középtenger között.