Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány
71 rémtette meg melegágyát, talán az egyetlen igazit, mindenesetre sokáig az egyetlent, az azóta terebélyes fába szökött igazi, komoly magyar kultúrának és tudásnak. És ne feledjük, hogy ezzel ő tette lehetővé azt is. hogy később, századok múltával, a magyar nemzet számára, sok annyi más tudósfő között, egy Grosschmid Béni is születhessek és hozzá hasonlóan áldásosán működhessék és hathasson az ő általa teremtett Egyetemnek egyik, azóta oly sok nagy nevet számláló kathedrájáról. — és kizárólag e kathedráról. Nem tehetek róla. de Pázmány Péter neve önként felidézi lelkemben Mária Teréziáét, nagy királyunkét, akinek bölesesége Pázmány egyetemét Nagyszombatról Pázmány kifejezett végrendelkezésének végrehajtásaképen a török kiveretése után a felszabadult országrészbe, sőt túlmenően Pázmány végakaratán, a felszabadult ország szívébe, Budára, a királyi várpalotába, helyezte át: „atque in Regia nostra Palatia íllocú/re decrevimus"; és ezt a Pázmány egyetemét gazdagságokkal halmozta el, korában Európa leggazdagabb egyetemévé tette, fénnyel övezte és a kor kívánalmainak megfelelően a legfelvilágosodottabb tanácsadók segélyével új életre szervezte át. És ennyi bőkezűség mellett, „ét hic munificentia nostra Regia instaurata", telve bizalommal az igaz tudomány uralma iránt. — amelyet nem kell soha félteni és amelytől nem kell soha félni. — Pázmány egyetemét önállóságában, önálló jogi személyiségében, autonómiájában, nem hogy autokrata módjára csorbította volna, hanem ezeket mind messzemenően még növelte, új életre, új fényre gyullasztotta. Pázmány Péter és Mária Terézia e történelmi nagy tettei kévesugár világosságává] világítanak be. — csak most már nem az ö számukra, hanem a mi számunkra, a magyarok millióinak számára, — ágy vissza nemzeti életünk múltjába, amely bizalommal, önérzettel, sőt büszkeséggel töltheti el lelkünket, mint előre nemzeti életünk jövőjébe, amely iránt. — bár mélységesen szomorú időket élünk ma is. — nincsen több okunk csüggedni ma sem. mint oka lehetett volna még a teljes lethárgikus elcsüggedésre is. — akár a 150 évre. sőt hosszabb időre, Esztergomból az ország szívébe telepedett török miatt Nagyszombatra menekülni kénytelenült magyar hercegérseki széken ülő. és a 150 évre, sőt hosszabb időre, darabokra tépett, s külső és belső ellenség által dúlt Magyarország korát élő. és mégis a jövőbe nézve, egyetemet alapító. Pázmány Péternek. — vagy akár később a kifejezetten országainak teljes felosztására törő és hatalmas európai koalícióban reá, a szövetséges nélkül maradottra, támadó európai nagyhatalmak erejével a küzdelmet. — csak Istenben és saját népeinek hűségében s erejében bízva, — egyedül felvenni kényszerült ifjú magyar királynőnek, Mária Teréziának. Mind e két nemzeti nagyunknak szomorú időkben végbe vitt reményteljes nagy tetteit a jövőben teljes siker koronázta.